Néhány magánnyugdíjpénztár maradhat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy hetük maradt már csak a magánnyugdíj-pénztári tagoknak arra, hogy eldöntsék, visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy sem. A legfrissebb információk szerint a magánpénztárakban maradók ugyanúgy 100 százalékos állami nyugdíjat kapnak, mint akik tavaly visszaléptek az állami rendszerbe. Döntésük helyességét azonban mégsem ez befolyásolja a leginkább, hanem az, hogy képesek-e fennmaradni a magánpénztárak. A pénzcentrum.hu összeállításából kiderül, hány pénztárnak van erre esélye.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint az önkéntes adomány lehet a megoldás a pénztárak számára. A szövetség szerint havi néhány száz forintos önkéntes tagi adománnyal lehetne tovább üzemeltetni a még működő magánnyugdíj-pénztárakat. A hatályos jogszabályok ezt lehetővé teszik. Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet, amely függ a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől. A működési célú adomány lényege, hogy azt a tag egy támogatási szerződés megkötésével közvetlenül a pénztárának juttathatja. Az így befizetett összeg – a tagdíjjal ellentétben – a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét.

Az Erste Nyugdíjpénztár vezetősége viszont úgy ítélte meg, hogy nem lehet elvárni a pénztártagoktól, hogy önkéntesen támogassák az ágazat működését, ami nélkül viszont nem lehet fenntartani a magánnyugdíj-pénztárat. Ezért egy hónappal ezelőtt közölte: azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a szektort érintő megváltozott szabályozási környezet, illetve a gazdaságos működtetés ellehetetlenítése miatt július 1-jén jogutód nélkül szűnjön meg a magánnyugdíjpénztár. Ugyanerre hivatkozva március közepén az egyik legnagyobb taglétszámú pénztár, az Aegon is úgy döntött, ugyanezt javasolja a közgyűlésének.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár küldöttgyűlése ugyanekkor döntött úgy, hogy május végéig havi 1000, június 1-től pedig havi 5000 forint kötelező tagdíjat kell fizetniük a pénztár tagjainak. Az öthavi díjat június 30-ig lehet egy összegben befizetni. Az egységes tagdíjnál nagyobb összeget is lehet fizetni. Amennyiben valaki a tagdíjbefizetésen kívül hozzá kíván járulni a pénztár működéséhez, akkor adományt is befizethet a pénztár részére.

Az ING Nyugdíjpénztár 2013-tól havi 500 forintban állapítaná meg a minimális magánpénztári tagdíjat, a magán-nyugdíjpénztári vagyon érdemi gyarapításához viszont már havi 4-8000 forint tagdíjbefizetést javasol. Emellett a pénztár szerint tagonként évente 4000 forint adomány kellene a fenntartható működéshez. Ehhez viszont az kell, hogy a több mint 19 ezer tag közül mindenki megfizesse ezt az összeget, s ne változzon a jogszabályi környezet. Ha kevesebben fizetnek be, az egy főre jutó költségek értelemszerűen emelkednek – olvasható a pénztár tájékoztatójában.

A Pannónia Nyugdíjpénztár hírlevelében közölte, hogy a magánágának évi mintegy 70 millió forintos működési költség- és hatósági díj igényét és a jelenlegi 3500 fős tagságot figyelembe véve az egy tagra jutó éves működési célú befizetési igény mintegy 20 ezer forint. Ezt éves szinten mintegy 2 millió 200 ezer forint tagdíjból (ennek 0,9 százaléka használható fel működési célra) vagy 20 ezer forint címzett működési támogatásból, illetve azok keverékéből lehetne fedezni. A végső döntést a március 29-ei taggyűlés mondja majd ki.

Az AXA az MTI érdeklődésére azt közölte: egységes tagdíját nulla forintban határozza meg 2012 februárjában, és a közeljövőben sem tervezik az emelését. A jelenlegi jogszabályi környezetben a tagdíjból működésre elvonható összeg, még a beszedés költségét sem fedezi. Tagdíj nélkül nem fenntartható a magánpénztári rendszer, így az AXA pénztár már most is az AXA magyarországi leányvállalatainak anyagi támogatása mellett működik – közölte a pénztár. Az AXA szerint további probléma, hogy jelenleg nincs joguk semmilyen szankciót alkalmazni a nem fizető tagokkal szemben, ez pedig méltatlan helyzetbe hozhatná azokat, akik hozzájárulnak befizetéseikkel a pénztár fenntartásához.

Az Allianznál az MTI-t úgy tájékoztatták, hogy a március végén összeülő taggyűlés határoz a kérdésben. Vélhetően ez a magánpénztár is elsősorban a mögötte lévő erős biztosítói háttér támogatása mellett képes fennmaradni.

Az Aranykor, az MKB és a Budapest magánnyugdíj-pénztárak sorsa még függőben van. Az Aranykor március 21-én tartott taggyűlést, ahol a pénztár 2012. évi pénzügyi tervének, illetve a hosszú távú pénzügyi terveinek módosítása is szerepelt a napirenden. A döntésről azonban egyelőre nem tájékoztatott a pénztár.

Az LMP február elején törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé a magánnyugdíj-megtakarítások megmentéséhez szükséges törvénymódosításokról. A frakció nevében Vágó Gábor nyújtotta be az indítványt, amely azt szorgalmazza, hogy a magánpénztári tagok szeptember 30-ig dönthessenek arról, hogy mennek vagy maradnak. Emellett azt is indítványozza, hogy a visszalépők azt is választhassák, hogy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnál vezetett egyéni számlájukra utalják át a megtakarításukat. Az ellenzéki javaslatot még csak napirendre sem vette az Országgyűlés.

További részletek a pénzentrum.hu összeállításában.

(forrás: pénzcentrum.hu)

---