Kevésbé ismert hozzátartozói nyugellátások


Az egyik ilyen ellátás az árvaellátás keretében található: az unoka, illetve a testvér árvaellátása.

A hozzátartozói nyugellátások között van néhány ritkán előforduló, kevésbé ismert hozzátartozó nyugellátás is. Az egyik ilyen ellátás az árvaellátás keretében található: az unoka, illetve a testvér árvaellátása.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult (ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is), akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

A házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban, közösen nevelik.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás.

Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadja örökbe.

Fentieket tekinthetjük az árvaellátás általános eseteinek, „fő szabályának”.

Előfordulhat azonban az az élethelyzet is, amikor a testvér, vagy az unoka részére kell árvaellátást megállapítani, az elhunyt nagykorú testvér vagy nagyszülő által haláláig az árva részére nyújtott eltartás „folytatásaként”.

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is) ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Tartásra köteles és képes hozzátartozónak az az árva tartására törvény alapján az elhunyt jogszerzőt megelőzően köteles személy számít (a testvér vagy nagyszülő által teljesített eltartás esetén például a szülő), akivel szemben a bíróság elrendelte az árva eltartását, vagy akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét – kivéve, ha a bíróság nem rendelte el vele szemben az árva tartásának teljesítését. Az ismeretlen helyen tartózkodó személyt tartásra képtelennek kell tekinteni.

A testvér, vagy a nagyszülő által ténylegesen teljesített eltartás azonban nem érinti, nem zárja ki a gyermek eltartására egyébként köteles személy tartási kötelezettségét.

Ezért abban az esetben, ha a gyermek tartására kötelezett hozzátartozó a gyermek eltartására képessé válik, a testvér, vagy unoka árvaellátásának folyósítása szünetelni fog. Az árvaellátás folyósítása a szünetelésről szóló határozat közlését követő hónap első napjától fog szünetelni.

Az unoka, vagy a testvér is ugyanolyan feltételek, szabályok szerint lesz jogosult az árvaellátásra, mint a gyermek.

Tehát részükre is tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Azonosak az egyéni tanulmányi renddel, egyéni munkarenddel folytatott tanulmányokkal és a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésével kapcsolatos, az árvaellátásra vonatkozó előírások is, valamint az ellátás összegét meghatározó szabályok.

Életkori korlát nélkül jár az árvaellátás, ha az árva a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, azaz egészségi állapota ötven százalékos vagy kisebb. (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alkalmazása szempontjából megváltozott munkaképességűnek az ötven százalékos, vagy kisebb egészségi állapotú személy számít.)

Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva, vagy életben lévő szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják.

A másik, szintén ritkán előforduló hozzátartozói nyugellátás a szülői nyugdíj. Ez a nyugellátás azon a nehéz élethelyzeten segít, amikor egy alacsony jövedelmű, vagy jövedelem nélküli szülőt felnőtt gyermeke támogatja anyagilag, és ez a gyermek előbb meghal, mint a szülő, aki így anyagi támasz nélkül marad. Ekkor segít a szülői nyugdíj.

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akit a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartott, és a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy hatvanöt év feletti.

Az ellátás szempontjából megváltozott munkaképességű itt is az, akinek egészségi állapota ötven százalékos, vagy kisebb.

A szülő akkor minősül túlnyomórészt eltartottnak, ha jövedelme (nyugellátása) gyermeke elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

Szülői nyugdíjra az a nevelőszülő is jogosult, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.

A szülői nyugdíj mértéke harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű a szülői nyugdíj annak a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű szülőnek, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

Ha többen jogosultak egyidejűleg a szülői nyugdíjra, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 22.

Hogyan hat a részmunkaidő a nyugdíjra?

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.