Már el lehet dönteni a nyugdíjba vonulás időpontját

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változatlanul nagy az izgalom a 2022. évi nyugdíjszámítást meghatározó valorizációs szorzószámok megjelenése óta a nyugdíjba készülők körében, hogy mikor érdemes nyugdíjba vonulni. Feltárjuk a lehetőségeket.

Alapvetően kettő plusz egy lehetőség közül lehet választani: nyugdíjigénylés a tavalyi szabályok szerint, nyugdíjigénylés az idei szabályok szerint, vagy várakozás tovább.

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. A „nők 40” kedvezményes nyugellátásánál ez a kezdő időpont a negyven év jogosultsági idő megszerzésének napja.

A döntésnél az egyik fontos szempont a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. öregségi résznyugdíjat a nyugdíj korhatárt betöltött, legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkező személy vehet igénybe.

A nyugdíjkorhatár elérése előtt, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől kezdődően.

Öregségi nyugdíjkorhatár

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1957-ben születettek 2022-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha most, 2022-ben a legfeljebb hat hónapos visszamenőleges igény érvényesítéssel 2021-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2021. évi szabályok szerint kerül kiszámításra. Ez esetben már jár a 2022. évi éves, januári nyugdíjemelés, melyre az jogosult. aki az előző év legalább egy napján, és a tárgyév januárjában nyugellátásban részesül. Amennyiben 2022-ben év közben sor kerülne a nyugdíjak kiegészítő emelésére, ez a kiegészítés is megilleti a 2021-es kezdetű nyugdíj folyósítás igénylőjét.

Ha 2022-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2022. évi kiszámítási szabályok szerinti lesz a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés, valamint az esetleges kiegészítő nyugdíj emelés először 2023-ben jár.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2022. évi nyugdíjszámítási szabályokban új az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

Fentiek természetesen a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevételénél is érvényesülnek. Ha a hölgy 2021-ben már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2021-ben, vagy majd csak 2022-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel. A nyugdíjszámítás módja, a nyugdíjemelésre való jogosultság szabályai, és a tizenharmadik havi nyugellátás esedékességének szabályai azonosak a korhatár betöltésétől igényelhető öregségi nyugdíjra vonatkozó előírásokkal.

Ha a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

A döntés természetesen így sem könnyű, mert a nyugdíj igénylése hosszú távú elhatározás.

Az idő nem sürget, de ahogy előbbre haladunk a 2022-es évben, a legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehetséges igényérvényesítés tartama is rövidül a 2021-es kezdetű nyugdíj megállapításra vonatkozó döntésre nézve.

Jegyezzük meg a következő két határidőt: amennyiben bármilyen okból mégis megváltoztatnánk a döntésünket, és szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni (Tny. 74.§).

A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően már nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget. (Tny. 83.§ (1) bekezdés)

---