Középsúlyos egészségkárosodás üzemi baleset esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sajnos nem ritka, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, a baleseti ellátórendszer keretében baleseti járadék vehető igénybe.

Ez egy jelentős kedvezménye a baleseti ellátó rendszernek, mert ha ez az egészségromlás nem üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatt keletkezik, hanem egyéb okból, ehhez a középsúlyos egészségkárosodáshoz nem kapcsolódik ellátás a társadalombiztosítási ellátó rendszerben.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét az orvos szakértő állapítja meg.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  • az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
  • a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
  • a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
  • a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében az alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetve harminc százaléka.

A baleseti járadék összegét a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához.

Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy meghatározott időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.

E szerint a rendelkezés szerint a baleseti járadék 1. fokozata esetében a járadék csak két évig folyósítható még akkor is, ha az egészségkárosodás az ezt követő időn át is fennáll.

Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és azbeztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható, amíg az egészségkárosodás fennáll.

A baleseti járadék attól a naptól folyósítható, amelytől a sérült tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása megállapításra került.

Ha a sérült ebben az időpontban baleseti táppénzben részesül, a baleseti táppénz megszűnésétől állapítható meg a baleseti járadék.

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni. A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljes körű lehet.

Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a baleseti járadékos. Ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak.

A baleseti járadék iránti igényt a lakóhely szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervénél, mint nyugdíjmegállapító szervnél kell benyújtani formanyomtatványon, vagy elektronikus úton.

Ez annak ellenére így van, hogy a baleseti járadék szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben találjuk, de a jogszabály azt is rögzíti, hogy a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni. (Lásd: 1997. évi LXXXIII. törvény 65.§ (4) bekezdése)

A baleseti fokozat változásakor (állapot javulás vagy állapot rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó orvos szakértői vizsgálat eredménye.

Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében, vagy a baleseti járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor.

Ha a baleseti járadékban részesülő személyt újabb üzemi baleset éri, valamennyi baleset egészségkárosító következményét együttesen kell figyelembe venni (ez az úgynevezett össz-következmény). Ilyen helyzetben a baleseti járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a baleseti sérült az újabb üzemi baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.

Ebben az esetben a baleseti járadék összegét a két baleset közül arra a balesetre irányadó átlagkereset alapján kell megállapítani, amelyik kedvezőbb.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 2.

Ha januártól kéri a nyugdíjat, előleget kap

A január 1-je és az adott év márciusában megjelenő valorizációs szorzószámok közzétételének napja közötti időszakra nyugdíjelőleget állapítanak meg azoknak, akik ekkor nyújtják be nyugdíjigényüket. Ismertetjük a részleteket.

2024. november 25.

Ki kérhet nyugdíjrögzítést 2025-ben?

A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.