Külföldi cégek magyarországi foglalkoztatottainak adó és járulékfizetési kötelezettségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Október 12. a bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó kötelezettségének bevallási és befizetési határideje is – írja az RSM blogja.


Munkavállalóik kapcsán azoknak a külföldi vállalkozásoknak is adó és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet Magyarországon a NAV felé, amelyek egyébként itt nem bejegyzésre kötelezettek. Nem véletlen, hogy évről-évre az adóhatóság is felhívja a figyelmet erre a teendőre. 

Mely társaságok kötelezettek Magyarországon bejegyzésre? 

Néhány olyan eset kivételével, amely nem igényli alkalmazottak Magyarországi tevékenységét, csak meghatározott letelepedési formák keretében (pl.: egyéni vállalkozás, fióktelep, kereskedelmi képviselet, belföldi székhelyű gazdasági társaság, stb.) végezhetnek külföldiek Magyarország területén gazdasági célú letelepedés keretében önálló és üzletszerű gazdasági tevékenységet. A külföldiek gazdasági célú letelepedése alatt a Magyarország területén önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység tényleges és huzamos folytatása értendő, az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, illetve rögzített felszerelés vagy berendezés útján.

Mely munkavállalókat kell bejelentenie a magyarországi bejegyzésre nem kötelezett külföldi cégnek?

Tehát azon külföldi vállalkozásoknak, amelyek a fentiektől eltérő tevékenységükhöz:

  • Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretébenmunkavállalót foglalkoztatnak, vagy 
  • külföldön olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik,

fel kell készülniük magyarországi bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségeik teljesítésére.

Mennyi adót és járulékot kell megfizetni?

Ilyen esetben a külföldi foglalkoztató a munkavállalónak kifizetett Magyarországon adóköteles jövedelem után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot (TBjárulékot) köteles megállapítani és levonni, majd az őt terhelő 27% mértékűszociális hozzájárulási adóval (továbbiakban: Szocho) együtt a NAV felé megfizetni. Tekintettel arra, hogy ezen külföldi vállalkozók nem rendelkezhetnek Magyarországon sem telephellyel, sem pedig fiókteleppel, így nem válnak kötelezetté a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás fizetésére.

Milyen módon kell befizetnie a járulékokat és adókat a magyarországi bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak?

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, TBjárulék és Szocho fizetési, valamint bevallási kötelezettségét a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, annak hiányában pénzügyi képviselője, vagy közvetlenül saját maga köteles teljesíteni.

Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás közvetlenül saját maga teljesíti fenti kötelezettségeit, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. E bejelentkezés elmulasztása esetén a foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, TBjárulék és Szocho fizetési, valamint bevallási kötelezettség a foglalkoztatottat terheli és ő viseli a kötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is.

Az adóbevallási kötelezettség havonta 12.-ig teljesítendő!

Függetlenül attól, hogy ki teljesíti a külföldi vállalkozás magyarországi adókötelezettségeit, a TB járulék és a Szocho kötelezettséggel összefüggő elektronikus bevallási, adatszolgáltatási és befizetési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell eleget tenni a NAV felé. Abban az esetben, ha a foglalkoztatott Magyarországon személyi jövedelemadó fizetésre válik kötelezetté, abban az esetben Szja előleg fizetési kötelezettségének saját maga köteles eleget tenni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig, ugyanis a külföldi vállalkozás – lévén nem minősül az Szja törvény szempontjából kifizetőnek – nem tudja az Szja előleget levonni, bevallani és befizetni amunkavállaló helyett.

Mivel rendszeresen nyújtunk segítséget a magyarországi tevékenységet tervező, illetve folytató külföldi vállalkozások számára az adókötelezettségeik előzetes feltárásában, illetve azok havi szintű teljesítésében, megalapozottan mondhatjuk, hogy mélyreható elemzést igényel annak meghatározása, hogy egy külföldi vállalkozás magyarországi tevékenysége milyen formában végezhető, illetve, ha bejegyzésre nem is válik kötelezetté, de keletkezik-e Magyarországon adó ésjárulékfizetési kötelezettsége munkavállalóival kapcsolatban. 

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM Hungary adómenedzsere. az RSM  Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 24.

Mit jelent a nyugdíjelőleg?

Sokaknak nyugdíj-igényük benyújtása után először nyugdíjelőleget állapítanak meg. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmazza.

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.