Különleges nyugdíjszerű ellátás: baleseti járadék

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2014. november 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjszerű ellátásokat bemutató sorozat különleges része a baleseti járadékot ismertető írás. A különlegességet az adja, hogy a baleseti járadék az egészségbiztosítás pénzbeli baleseti ellátása, azaz kifejezetten egészségbiztosítási ellátás, ám a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni.


A baleseti járadék a társadalombiztosítás kedvezményes baleseti ellátórendszerének egyik ellátása, mely üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén, középsúlyos, tartós egészségkárosodás miatt állapítható meg.

A nyugdíjterülettel való kapcsolatát a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 65. § (4)-(5) bekezdése adja, amely szerint a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni és a kérelem elbírálására és az ellátás folyósítására a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Baleseti járadékra való jogosultság

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal orvosszakértői állapítják meg.

Ha a társadalombiztosítás ellátásai körében próbálunk a baleseti járadék által kezelt kockázati eseményre, középsúlyos mértékű egészségromlásra nyújtott pénzbeli juttatást találni, nem fogunk sikerrel járni.

Míg a baleseti járadék már tizenhárom százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodásnál pénzbeli ellátással segíti az üzemi baleseti sérült, foglalkozási megbetegedésben szenvedő személy helyzetét, az általános ellátórendszerben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai képezik az első ellátócsomagot azok számára, akiknek egészségi állapota hatvan százalékos vagy kisebb mértékű.

A baleseti járadék fokozatai

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  • az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
  • a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
  • a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
  • a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

Összegszerűség

A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendlelkezéseket kell alkalmazni.

A járadékra való jogosultság időtartama

A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához.

Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.

Bérszámfejtők feladatai a 2015-ös szabályok alapján

Személyi jövedelemadó
Társadalombiztosítás
Járulékfizetés
Munkaügy

Előadók: Dr. Andrási Jánosné, Farkasné Gondos Krisztina, Széll Zoltánné, Dr. Kártyás Gábor

Időpont: 2014. november 20.

Korábban az 1. fokozatú baleseti járadékot megszokási járadéknak is nevezték, utalva arra, hogy a megváltozott egészségi állapothoz való hozzászokás, annak elfogadása némi időt igényel.

Ez az időszak két év.

A baleseti járadék 1. fokozata alapján a járadék ugyanis csak két évig folyósítható akkor is, ha az egészségkárosodás ezt követő időn át is fennáll.

Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és azbeztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható amíg az egészségkárosodás fennáll.

Keresőtevékenység folytatása

A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljes körű lehet.

Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a járadékos, ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak.

Állapotváltozás

A baleseti fokozat változásakor (javulás vagy rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal általi orvosszakértői vizsgálat eredménye.

Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében, vagy a járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor.

Újabb üzemi baleset

Mivel a baleseti járadék folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, megtörténhet, hogy a baleseti járadékban részesülő személy újabb üzemi balesetet szenved, melynek szintén van tartós egészségromlást okozó következménye.

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményeit együttesen kell figyelembe venni.

Feléledés

A baleseti járadékra való jogosultság megszűnik,

  • ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled,
  • az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

Igényérvényesítési határidő

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.

Egyéb hasznos tudnivaló

Mivel a baleseti járadék nem nyugellátás, a járadékban részesülő személy természetesen nem jogosult a nyugdíjasokat megillető utazási igazolványra.


Kapcsolódó cikkek:


2021-től nő a súlyosan fogyatékosok személyi kedvezménye
2020. november 30.

Jövőre nő a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye az adózásnál. A súlyos egészségi problémával élő, fogyatékos emberek részére nagy segítséget jelentenek azok a kedvezmények, amelyek kiadásaikat csökkenthetik. A kedvezmények egy része független az esetleges keresőtevékenységtől, más részük a munkajövedelemhez kötődik. Ismertetjük az szja-törvény legújabb módosítáását.

Melyik időpontban jobb nyugdíjba vonulni?
2020. november 19.

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. A legfontosabb szempont nyilván a nyugdíj összege, amely nagyban függ a nyugdíjba vonulás időpontjától.