Meddig lehet kérni a nyugdíjat az idei szabályok szerint?

Szerző: Molnárné Dr. Balogh Márta
Dátum: 2020. december 8.
Címkék: ,
Rovat:
Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Többen éreznek sürgető döntési kényszert év végéhez közeledve, intézkedni kell, ha még a 2020-as nyugdíj szabályok szerint szeretnék a nyugdíjat igénybe venni. Vajon ez csak december 31-ig lehetséges ? Nem, van még egy kis haladék.

Mi befolyásolja a döntést?

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.

Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

Fentieken kívül a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2019-ben az 1955-ben született személyek töltötték be nyugdíjkorhatárukat, a 64. életévet.

Ha eddig még nem vették igénybe a nyugdíjat, számukra is felmerülhet, 2020-ban kérik-e már annak megállapítását.

A következő korosztály, az 1956-ban születettek 2020. második félévében, illetve 2021. első félévében érik el nyugdíjkorhatárukat a 64. életév betöltését követő 183. napon, annak függvényében, hogy 1956. első, vagy második félévében születtek.

Szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szülséges.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. (Ebben az esetben ha lehet, még ne kérjük a nyugdíjat a korhatár elérésekor, törekedjünk a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő megszerzésére.)

2018. július 26-tól mind a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, mind megszüntetésével igényelhető az öregségi nyugdíj.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2020-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2020. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2021. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben esedékes első részletében.

Ha 2021-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2021. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2022-ben részesülünk. 2022-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj esedékes részletét is.

A 2021. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra pontosan válaszolni, hogy mennyi lesz a 2021-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

Hat hónap – visszamenőleges igényérvényesítés

Abban az esetben, ha 2021-ben mégis a korábbi évben, 2020-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül.

Ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.

A valorizációs szorzószámokon kívül ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2020-ban megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).

A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2021-es esetleges változás jelenleg nem ismert.

Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 40 év 325 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 41 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati éveknek van jelentősége.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2020-ban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2020-ban, vagy majd csak 2021-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

A halasztásnak is van előnye

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékokat már nem.

A döntés azért így sem könnyű, mert a nyugdíj igénylése hosszú távú elhatározás.

Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. (Tny. 74.§.)


Kapcsolódó cikkek:


A nyugdíj előtt állók munkajogi védelme
2020. március 3.

A nyugdíj előtt állók munkajogi védelme

Az idősebb, pályájuk végén álló munkavállalók nehéz helyzetben állnak utolsó, munkával töltött éveik során: ha ekkor szűnne meg munkaviszonyuk, új munkahelyet embert próbáló feladat lenne szerezniük.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége
2020. július 6.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége

Július 1-jétől minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól - hívta fel a figyelmet a NAV a honlapján.

A nők 40 nyugdíj változása
2020. augusztus 6.

Miben változik a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása júliustól?