Miért éri meg megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rehabilitációs kártya érdemi adókedvezményt biztosít a foglalkoztatónak, és a rehabilitációs hozzájárulás viszonylag komoly összegétől is megszabadulhat, ha megváltozott munkaképességűeket alkalmaz. Cikkünkből mindent megtudhat a rehabilitációs kártyáról és a rehabilitációs hozzájárulásról.


A megromlott egészségi állapot szerencsés esetben nem jelenti azt, hogy az érintett személy teljes mértékben passzivitásra ítéltetik, visszavonulni kényszerül a munkaerőpiacról. Ha megmaradó egészségi állapota engedi, továbbra is tud munkát végezni. Elhelyezkedését, alkalmazását több foglalkoztatói kedvezmény is támogatja.

Rehabilitációs kártya

A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatása adókedvezményt biztosít a foglalkoztató számára.

A munkaadó az őt a rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyra tekintettel adókedvezményt vehet igénybe.

A kedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, legfeljebb azonban a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.
(2012-ben ez az összeg 186 000 forint 27 százaléka.)

A kedvezményt egyszerre csak egy munkáltató veheti igénybe, és csak arra az időszakra, amikor a rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

Kapcsolódó Rodin-konferenciák:

Szeptember 18.: Társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások
Bérszámfejtés a gyakorlatban – sorozat szeptember 13-tól október 25-ig

Rehabilitációs kártyára való jogosultság

Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint

  • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
  • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, illetőleg az is, aki
  • 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
  • rehabilitációs járadékban részesül.

Fentiek szerint széles körben igényelhető a rehabilitációs kártya, mind a rehabilitálható, mind a tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylők számára elérhető.

Rehabilitációs hozzájárulás

A munkaadókat érintő, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását ösztönző másik intézmény a rehabilitációs hozzájárulás.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22-24. §-a szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

A rehabilitációs hozzájárulás összege 964 500 Ft/fő/év. A magas összegű befizetési kötelezettség tehát ösztönző hatású a munkaadók számára, érdekeltté teszi őket rehabilitálható munkaerő foglalkoztatásában.

A rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülésnél figyelembe vehető személyek körét tételesen meghatározza a jogszabály.

Megváltozott munkaképességűnek minősül a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségnél az a személy,

  • akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
  • aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.

A megváltozott munkaképességűek helyzetét rendező átmeneti szabályozás szerint ebbe a csoportba sorolható a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő és a komplex minősítés elvégzését kérvényező személy

  • a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, illetve
  • az előző bekezdés alá nem tartozó megváltozott munkaképességű személyek 2012. december 31-éig.

Szintén figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségnél az a megváltozott munkaképességű személy is, aki után munkáltatója 2011. decemberében megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

A megváltozott munkaképességet eredményező egészségi állapotot az érintett munkavállaló tudja igazolni, részben a nyugdíjfolyósító szervtől még ez év januárjában megkapott értesítéssel, mely a részére 2012-ben folyósított ellátási típus megnevezését tartalmazza, részben az egészségi állapotára vonatkozó szakhatósági állásfoglalással.

A munkáltatónak ezen igazolások kezelésénél az adatvédelmi rendelkezéseket fokozottan szem előtt kell tartania figyelve arra is, hogy az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok különleges adatnak minősülnek.

A rehabilitációs hozzájárulás bevallási, befizetési szabályait, köztük a határidőket a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 25.§-a tartalmazza.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

A nyugdíjmegtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetséges hatásai

A nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása a pénztártagok hosszútávú érdekeit tudja szolgálni és még a fiatalabb generációk számára is vonzóbbá teheti a nyugdíjpénztári takarékoskodás megkezdését – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerdán.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.