Mikor menjünk nyugdíjba?

Szerző: Molnárné Balogh Márta
Dátum: 2018. november 7.
Címkék: , , ,
Rovat:
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között egy fontos dolog lehet a nyugdíj összegének nagyságrendje, amely eltérést mutathat abból a szempontból,hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

2018-19. fordulójához közeledve ismét sokakat foglalkoztat ez a kérdés már most. Attól függetlenül, hogy a nyugdíj megállapításnak már nem egyik előfeltétele a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése, amely iránt időben kell intézkedni.

Aki viszont valóban visszavonul, pihenni szeretne ezt a kérdést is szeretné a legjobb módon rendezni.

Tekintsük át, ki van „döntési helyzetben” ki éri el még 2018-ban a nyugdíjjogosultságot, azaz választhat a között, hogy még ez évben, vagy majd csak később vegye igénybe a nyugdíját.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. 2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban a személy.

Fentiektől eltérően életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Nyugdíjkorhatár

2010 óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

Öregségi nyugdíjkorhatár
• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2017 második felében az 1954 első felében, 2018 első felében az 1954 második felében születettek érték el nyugdíjkorhatárukat a 63. életév betöltését követő 183. napon.

A következő korosztály, az 1955-ben születettek 2019-ben fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 64. életévet.

Szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

A biztosítási jogviszony kérdése

2010. január 1-2018. július 25.. közötti kezdő folyósítási időpontnál az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétel volt a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is

A szabály azonban módosult, a 2018. július 25. utáni kezdő időpontú nyugdíjaknál ez a feltétel már nem áll fenn.
Vigyázzunk azonban, ha a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési lehetőséggel él valaki, és július 26. előtti naptól kéri a nyugellátást (erre egy kis ideig még van idő) az akkori szabályoknak kell megfelelnie, vagyis a biztosítás nem állhat fenn a nyugdíj folyósítás első napján.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs szorító körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között: ha 2018-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2018. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2019. évi éves,januári nyugdíjemelésben.

Ha 2019-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2019. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2020-bn következik be.

Nem jogosít ez az eset 2019-ben esetleges nyugdíj kiegészítésre, vagy nyugdíj prémiumra sem

A 2019. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2019-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.  (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Ha 2019-ben mégis a korábbi év, 2018-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntünk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2018-ban megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).

A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2019-es esetleges változás jelenleg nem ismert.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2018-ban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2018-ban, vagy majd csak 2019-ben igényli.

Még egy további szempont

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.


Kapcsolódó cikkek:


Hamarosan érkezik az idei nyugdíjnövelés
2019. július 11.

A 2018. évben nyugdíj mellett dolgozók részére hamarosan megérkezik a 0,5%-os nyugdíjnövelés megállapításáról értesítő határozat és a megállapított nyugdíj növelés összege.

Óriási nyugdíjemelés jön Romániában
2019. július 8.

Klaus Iohannis román államelnök hétfőn aláírta az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében két év alatt 70 százalékkal növekednek az öregségi járandóságok.