Mikor menjünk nyugdíjba?


Idén, vagy 2023-ban érdemes-e inkább nyugdíjba menni? Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát, és azok számára is, akik valóban visszavonulni szeretnének. Bemutatjuk a legfontosabb szempontokat.

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.

Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

Év végéhez közeledve ismét sokakat foglalkoztat ez a kérdés, annak ellenére, hogy a nyugdíj megállapításnak már nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése, amely iránt időben kellene intézkedni.

Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát a nyugdíj mellett, és azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését kívánják a legjobb módon rendezni.

Nézzük meg, ki van friss „döntési helyzetben”, ki éri el 2022-ben a nyugdíjjogosultságot, azaz választhat a között, hogy még ebben az évben, vagy majd csak később vegye igénybe a nyugdíját.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy az érintett hölgyek a negyven év jogosultsági idő elérése után azonnal, vagy majd csak később igényeljék a nyugdíjat.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregségi nyugdíjkorhatár

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Az 1957-ben születettek 2022-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet. Ők, és a korábban született, de a nyugdíjat eddig még nem igénylők kérhetik még ebben az évben a nyugdíj megállapítását, vagy dönthetnek a 2023-ban, esetleg még később történő nyugdíj igénylés mellett.

Szolgálati idő követelmény

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha 2022-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésben.

Ha 2023-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2024-ben jár.

Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2023-ban megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Abban az esetben, ha 2023-ban mégis a korábbi évben, 2022-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

A valorizációs szorzószámokon kívül ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (Jelenleg a 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek. Ha a hölgy 2022-ben, vagy egy korábbi időpontban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, de a nyugdíjat eddig még nem igényelte, eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2022-ben, vagy majd csak 2023-ban, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

A halasztás előnye: nyugdíjnövelés

Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

A folyósítás megkezdésének kérése rögzített nyugdíjnál

Aki korábban már élt a nyugdíj rögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása lehetőségével, és a korhatár betöltését követően tovább dolgozva legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, szintén dönthet úgy már 2022-ben is, hogy kéri a nyugdíj folyósítás megkezdését.

A Tny. 82.§-a szerint aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, a nyugdíj rögzítését. Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíj emelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

A tényleges nyugdíjba vonulás időpontja a 365 nap szolgálati idő birtokában a 2022-es év is lehet, de előnyös lehet a 2023-ra, vagy még későbbre halasztás is.

Elhibázott döntés

Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni. (Tny. 74.§.)

A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget. (Tny. 83.§ (1) bekezdés)



Kapcsolódó cikkek

2022. november 30.

Ki kérhet nyugdíjrögzítést?

Szeptembertől módosult a nyugdíjrögzítés szabályozása. Elmondjuk, mi változott, és pontosan hogyan néz ki a szabályozás.