Mit jelent az egyetemi felvétel az árvaellátásnál?

Gyakori kérdés, hogy a felsőfokú tanulmányok folytatása milyen hatással van az árvaellátásra való jogosultságra. Írásunk mind a frissen felvett elsőéves egyetemi hallgatók, mind a már korábban felsőfokú tanulmányaikat megkezdők számára hasznos információkat mutat be.

Ezek a legfontosabb tudnivalók

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. (Ettől a követelménytől csak a baleseti árvaellátás tér el, amely halálos üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén az elhunyt szülő szolgálati idejére tekintet nélkül megállapítható.)

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg az árvaellátás.

Az árvaellátás tizenhat éves korig alanyi jogon jár, azaz függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat. A tanulmányok folytatását a tankötelezettség teljesítése biztosítja.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor folyósítható, ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt.

Ezekben az esetekben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony a felnőttképzési jogviszony, illetve a hallgatói jogviszony betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Az egyetemi tanulmányok megkezdése

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

Teendő – igazolás benyújtása

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló, az oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

További tudnivalók

Felsőfokú nappali képzés formájában folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, azaz a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezése szerint az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig.

Ha az árva betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, vagy várandóssága, gyermekszülés, vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi, e jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra.

Akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Az árvaellátás külföldön folytatott tanulmányok esetén is megilleti az árvát, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

Előfordulhat, hogy a huszonötödik életéve betöltésekor az árva még nem fejezte be az ellátásra jogosultságot adó tanulmányait.

Erre a helyzetre nyújt segítséget az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítási lehetősége.

Teendő – kérelem benyújtása

Az árvaellátás kivételes méltányosságból történő meghosszabbítása huszonötödik életévét betöltött, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató árva részére engedélyezhető.

A meghosszabbításra az első alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő személy számára van lehetőség a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának időtartamára, legfeljebb azonban a huszonhetedik életév betöltéséig.

Ezt is jó tudni – mi történik a családi pótlékkal?

Bár életkora alapján egy egyetemi tanulmányait húsz éves kora előtt megkezdő fiatal még jogosult lehetne a családi pótlékra, a tanulmányok felsőfokú szintje miatt ez már nem történik meg.

Teljes egészében mégsem kerül ki ez a gyermek a családi pótlék „látóköréből”, mert több gyermekes családnál a gyermekszámnál figyelembe vételre fog kerülni. Ez pedig azért fontos, mert a családi pótlék összege a gyermekek számától is függ.

Beszámít ugyanis a családi pótlék összegét meghatározó gyermek számba az a gyermek is, aki felsőoktatási intézményben első alapképzésben, első mesterképzésben, vagy első egységes osztatlan képzésben vesz részt, és rendszeres jövedelme nincs.

A felsőoktatási hallgatói jogviszonyt a hallgatói jogviszony igazolással lehet igazolni.

---