A kis összegű megbízási díj is beszámít a nyugdíjba?


Az a meghatározó szempont, hogy az adott megbízási jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e.

Releváns jogszabályok:

a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.)

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

168/1997. (X.6.) Korm. Rendelet

Egyáltalán nem ritka, hogy egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy rövidebb, hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedik valaki. Ezzel kapcsolatban a nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.

A kérdésekre a válasz az, hogy igen, bizonyos feltételekkel, tehát nem minden esetben. A feltételek vonatkozásában az a meghatározó szempont, hogy az adott megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.

Az összeg a döntő

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6.§ (1) bekezdés f) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Ez az összeg 2023-ban a 232.000 forintos minimálbér alapján havi 69.600 forint, illetve napi 2.320 forint.

A megbízási jogviszony és a szolgálati idő

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 37.§ (1) bekezdése szerint a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.

A Tny. 37.§ (4) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni. (168/1997. (X.6.) Korm. Rendelet 31.§)

A megbízásos jogviszony időtartama tehát abban az esetben, ha a megbízott a megbízási díj nagyságrendjére tekintettel fentiek szerint biztosítottnak minősül, nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent, az úgynevezett „kis összegű” megbízási jogviszony azonban nem.

Nem minősül szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység (Ptk. 6.280.§) időtartama sem. (Ingyenes megbízási szerződés az olyan megbízási szerződés, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.)

Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll. Ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a járulék köteles megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül.

A megbízási jogviszony a Tny.96/B § (1) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk.

A megbízási díj és a nyugdíj összege

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett). a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. (Tny. 22.§ (1) bekezdés).

Keresetként figyelembe kell venni a Tbj-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet.

A járulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, az beszámít a nyugdíjba.

Mivel az úgynevezett „kis összegű” megbízási díj után nem kell járulékot fizetni, ez természetesen nem kerül figyelembe vételre a nyugdíj összegénél, azaz nem számít be a nyugdíjba.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében

Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján.

2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytató személy nem fizet társadalombiztosítási járulékot ebből a jövedelméből, csak személyi jövedelemadót.

Ezért ez a bevétel – nagyságrendjétől függetlenül – nem fogja semmilyen módon befolyásolni a már megállapított nyugdíj összeget.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Hogyan kérhetünk igazolást a szolgálati időről?

Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonuláshoz, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.

2024. június 17.

Diákmunka: hogyan lehet dolgozni árvaellátás mellett?

A nyári iskolai szünetben sok diák dolgozik rövidebb, hosszabb ideig. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetén a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.