Nőtt az adókedvezmény súlyos fogyatékosság esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2021-től növekszik a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye az adózásnál. A kedvezmények egy része független az esetleges keresőtevékenységtől, más részük a munkajövedelemhez kötődik.

Ha az egészségi állapot megengedi, dolgozhat a fogyatékos személy rövidebb, vagy hosszabb munkaidőben akár otthonában, akár a munkáltatónál.

Kedvezmények

A fogyatékossági támogatásban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt vehetnek igénybe,

Normatív alapon közgyógyellátásra lehetnek jogosultak a Szociális törvény szabályai szerint.

A súlyosan mozgáskorlátozott fogyatékossági támogatásban részesülő személy közlekedési kedvezményt igényelhet ( személy gépkocsi szerzési, átalakítási támogatás), illetve parkolási igazolványt kaphat.

A hasonló egészségi állapotban lévő, rokkantsági járadékban részesülők is jogosultak az adókedvezményre, továbbá közlekedésüknél utazási kedvezményt, gyógyszereiknél alanyi jogon közgyógyellátást vehetnek igénybe.

személyi kedvezménySzemélyi kedvezmény 2021. január 1-jétől

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 1.§-a módosította a a személyi kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket, egyúttal a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§-ából a 29/E§-ba helyezte át a személyi kedvezmény szabályait a 40.§ hatályon kívül helyezésével.

E szerint 2021. január 1-jétől a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti személyi kedvezménnyel. (A korábbi szabályozás az összevont adóalap adóját csökkentette a kedvezménnyel.)

A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A kedvezmény mértéke is növekedett. A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér , azaz jelenleg a 167.400 forint egyharmada száz forintra kerekítve.

Így a kedvezmény összege havonta 8.370 forintra nőtt a tavalyi 8.050 forintról. Ez éves szinten 100.440 forint adókedvezményt jelent az érintettek számára.

Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

A kedvezményt továbbra is a súlyosan fogyatékos személyek vehetik igénybe, tehát azok, akik a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenvednek, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Fogyatékossági támogatásra jogosult az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, autista, vagy halmozottan fogyatékos állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul (l:1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról).

A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha vakok személyi járadékában részesül, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

Ezekről az ellátásokról azonban nevezett lemondhat a fogyatékossági támogatás igénybevétele érdekében.

A fogyatékossági támogatás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. A kereset utáni személyi jövedelemadó fizetésnél érvényesíthető a személyi kedvezmény.

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

Az ellátást a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet szabályozza.

Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.

A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte.

A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ennek egyedül az egészségi állapot szabhat korlátot.

A jövedelem után meg kell fizetni az egyéni társadalombiztosítási járulékot.

A kereset utáni személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségnél érvényesíthető a személyi kedvezmény.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.