Nyugdíj ügyintézési szabályok: igénybenyújtás visszamenőleg, az igény visszavonása, lemondás a nyugellátásról


Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Többen éreznek sürgető döntési kényszert év végéhez közeledve. Vajon tényleg ez a legjobb időpont? Mit lehet tenni, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíjigényünk benyújtását?

A kérdésekre a választ a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:Tny.) VII. Fejezetében, az Igényérvényesítési és eljárási szabályok cím alatt találjuk a visszamenőleges igényérvényesítés (64.§ (2) bekezdés), az igény visszavonása (74.§), és a nyugellátásról való lemondás (83.§) szabályainál.

Visszamenőleges igényérvényesítés

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.

Öregségi résznyugdíj a reá irányadó nyugdíj korhatár betöltése, és tizenöt év szolgálati idő megléte esetén igényelhető.

Fentieken kívül a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között a következő: ha például 2021-ben vonultunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2021. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2022. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2022-ben esedékes összegében.

Ha 2022-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2022. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2023-ban részesülünk. 2023-ban lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj esedékes összegét is.

A 2022. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra pontosan válaszolni, hogy mennyi lesz a 2022-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

Abban az esetben, ha 2022-ben mégis a korábbi évben, 2021-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül.

Ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.

A valorizációs szorzószámokon kívül ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2021-ben megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).

A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2022-es esetleges változás jelenleg nem ismert.

Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 40 év 340 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 41 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2021-ben már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2021-ban, vagy majd csak 2022-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.

A visszamenőleges igényérvényesítés természetesen nemcsak az év fordulójánál, hanem év közben is lehetséges.

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékokat már nem.

A nyugdíjigény visszavonása

A megoldás azért így sem könnyű, mert a nyugdíj igénylése hosszú távú elhatározás.

Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. (Tny. 74.§.) A döntés a közléssel válik véglegessé.

Igény visszavonás esetén a már felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni.

Lemondás a nyugellátásról

Ha az igény elbírálási eljárás lezárultát követően merül fel az a gondolat, hogy mégsem most szeretné valaki a nyugdíját igénybe venni, hanem később, például azért, mert váratlanul egy jól fizető munkát kapott, amelynek munkabérét mindenképpen szeretné a nyugdíj összegébe beszámíttatni, már csak a nyugdíjról való lemondás lehetőségével élhet.

Ezt az utat a Tny. 83.§-ának 2021. július 1-jétől hatályba lépett új szövege nyitotta meg, amely most már biztosítja a megállapított nyugellátásról való lemondás lehetőségét a megállapító határozat véglegessé válását követő tizenöt napon belül.

Lemondás esetén természetesen a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget vissza kell fizetni.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 22.

Hogyan hat a részmunkaidő a nyugdíjra?

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.

2022. június 10.

Meddig kell megőrizni a nyugdíjhoz a munkaügyi iratokat?

A nyugellátások pontos, időben történő megállapíthatósága érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem, vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése.