Nyugdíjszámításnál duplán büntet a kata

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2013. március 27.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a nyugdíj összegének kiszámításához szükséges szolgálati időről beszélünk, akkor az egész évben kisadót fizető főállású kisadózó szolgálati idejét arányosítani kell a minimálbérrel, így az általa elért szolgálati idő évente mindössze 303 naptári nap lesz. A katás vállalkozó tehát évente két hónapot elveszít, amikor kiszámítják a nyugdíját. Ráadásul társadalombiztosítási ellátásainak számítási alapja a minimálbérnél alacsonyabb, 81 300 forint.


A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény fogalomrendszere szerint főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:

  1. legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
  2. a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  3. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
  4. a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
  5. olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
  6. rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A hivatkozott törvény 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény jelenleg hatályos 39. §-a értelmében: ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.

Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

Ezt a rendelkezést a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell. Ezt a módosítást a 2012. évi CCVIII. törvény 14. § b) pontja illesztette be.

A módosítás következtében a kata hatálya alatt megszerzett szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (81.300 forint) és a mindenkori érvényes minimálbér (2013-ban 98.000 forint) arányával.

A minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete, jövedelme.

2013-ban a minimálbér 98.000 Ft/hó, melynek éves összege (12 hó * 98.000 Ft/hó=) 1.176.000 forint. A havi 50.000 forint tételes adót fizető főállású kisadózók nyugdíjalapot képező éves jövedelme (12 hó * 81.300 Ft/hó=) 975.600 forint lesz, ha egész évben változatlan a jogállásuk.

Szolgálati idő : biztosítási idő aránya = 975.600 : 1.176.000 = 0,8295

Ebből következik, hogy a naptári év teljes időszakára (365 naptári nap) vonatkozó biztosítási idő arányos része (365 * 0,8295 =) 303 naptári nap lesz a főállású kisadózó által elért szolgálati idő.

Ez a szabály azt jelenti, hogy amikor azt vizsgáljuk, az öregségi nyugdíj eléréséhez szükséges minimum 20 év szolgálati időt (résznyugdíj esetén 15 év) a kisadózó elérte-e, akkor a teljes biztosítási év beleszámít az évek számába (365 nap).

Rodin szakmai konferenciák

További konferenciáinkról itt tájékozódhat.

Ha viszonyt a nyugdíj összegének kiszámításához szükséges szolgálati időről beszélünk – az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ -, akkor a főállású kisadózó szolgálati idejét arányosítani kell, vagyis ebben az esetben 303 naptári nap lesz a főállású kisadózó által elért szolgálati idő évente.


Kapcsolódó cikkek:


Hasznos tudnivalók az árvaellátás összegéről
2021. június 24.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Özvegyi nyugdíj élettársi kapcsolat esetén
2021. június 24.

Az élettársi kapcsolat fennállását, az érzelmi és gazdasági kötődés meglétét különösen körültekintően kell vizsgálni az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. A férfiak és a nők azonos feltételek mellett jogosultak özvegyi nyugdíjra. A házastársától elvált, illetve az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultságához az egyéb feltételeknek is fenn kell állniuk.

Szolgálati idő gyermekek után
2021. június 16.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Cikkünkben ezeket részletezzük.

Beleszámít-e a biztosításba a próbaidő?
2021. június 15.

A próbaidő, mint járulékfizetéssel szerzett biztosítási idő természetesen szolgálati időnek minősül a nyugdíj-jogosultságnál, az erre az időre kifizetett munkabér beszámít a nyugdíj összegébe.