Óriási és kitartó a francia lakosság tiltakozása a nyugdíjreform ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folytatódott pénteken a nyugdíjreform elleni közlekedési sztrájk Franciaországban, ahol az előző nap a szakszervezetek szerint csaknem másfél millióan, a rendőrség szerint több mint 800 ezren tiltakoztak az utcákon.

A tömegközlekedésben az előző naphoz hasonlóan pénteken is jelentős fennakadások voltak: a szuperexpresszeknek 10, a regionális vonatoknak 30 százaléka közlekedett, a pályaudvarok országszerte kihaltak voltak, míg a 14 párizsi metróvonalból tíz zárva tart, s a többi vonalon is csak a reggeli és az esti csúcsforgalmi időkben indulnak el a szerelvények.

A szociális megmozdulás az előzetes bejelentések szerint egész hétvégén folytatódik a tömegközlekedésben, hétfőig nem várható javulás.

Míg csütörtökön sehol nem alakultak ki dugók a közutakon, mert a franciák jelentős része nem is próbált meg munkába vagy iskolába indulni – az emberek otthonról dolgoztak vagy szabadságot vettek ki -, péntek reggel 8 órakor összesen több mint 350 kilométeres dugó volt a Párizs körüli utakon, ami rendkívülinek számít az átlagos 200 kilométerhez képest.

A megmozdulás jövő heti folytatásáról a szakszervezetek napközben egyeztetnek, miközben a kormányzat is bejelentéseket ígér az esetleges engedményekről a reform részleteit illetően.

A szociális partnereket hétfőn fogadja Agnes Buzyn a nyugdíjért felelős egészségügyi és szolidaritási miniszter és Jean-Paul Delevoye, a nyugdíjreformért felelős kormánybiztos. A miniszter jelezte, hogy „meghallotta a franciák dühét” csütörtökön, amikor megállt az élet Franciaországban, s mintegy hetven vidéki városban és a fővárosban a szakszervezetek szerint csaknem másfél millióan, a rendőrség szerint 806 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen.

Emmanuel Macron államfő elképzelése szerint 2025-ben egységesülne az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszer annak érdekében, hogy „minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg”.

Több felmérés is azt mutatja, hogy a franciák kétharmada indokoltnak tartja a nyugdíjreformot, hetven százalékuk ugyanakkor a sztrájkot is támogatja, mert úgy érzékeli, hogy rosszul járhat egy új nyugdíjrendszerrel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2019. június 13.

Bejött az adóreform a franciáknak, de egyszerűbb semmi nem lett

5 hónapja lépett életbe egy politikailag rendkívül érzékeny intézkedéscsomag a francia adójogban: a személyi jövedelemadózás rendszerében átálltak az adóelőleg-fizetés rendszerére. A technikailag igen bonyolult átalakítás nyomán elmaradt az apokalipszis, nem csökkent a lakossági fogyasztás, és az új rendszer – egyelőre – probléma nélkül működik. Pedig nagy volt a kormányzati aggodalom, Emmanuel Macron köztársasági elnök sokáig hezitált, vállalja-e a technikai–adminisztratív fiaskó lehetőségét.
2019. július 10.

Így adóztathatják a franciák a közösségi oldalakat

A franciák hivatalosan a multilateralizmusnak, vagyis annak a hívei, hogy a nemzetközi közösség és / vagy az Európai Unió közösen oldja meg az olyan közös problémákat és kihívásokat, mint a klímavédelem, a nemzetközi biztonság, vagy éppen a nemzetközi adóelkerülés. De a francia kormány láthatóan nem fél attól sem, hogy egyoldalú lépéseket tegyen, ha nem sikerül európai vagy nemzetközi megállapodásra jutni. A nagy, elsősorban amerikai techcégek (az ún. GAFA-cégek) adóztatása például kifejezetten ilyen eset.