Szolgálati idő gyermekekre, és más hozzátartozókra tekintettel – apasági szabadság, szülői szabadság, gondozói szabadság
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Jó tudni, hogy ezek sok esetben nemcsak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.
Anyukáknak – többlet szolgálati idő az 1968 előtt született gyermekek után
Nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre. A Tny. végrehajtási rendelete, a 168/1997. (X.6.) kormányrendelet (a továbbiakban: TnyR.) 29.§ (10) bekezdése szerint az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke 1968. január 1-je előtt született. Tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek esetén ez az időtartam 550 nap.
Gyermekgondozási-, gyermeknevelési idők – szolgálati időként
A Tny. 38.§ (1) bekezdés c) pontja szerint szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, és a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
A Tny. 38.§ (1) bekezdés e) pontja szerint szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj és az örökbefogadói díj folyósításának időtartama. Szolgálati idő a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Amennyiben az anya helyett az apa veszi igénybe ezeket a gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátásokat, természetesen az apa részére kerül elismerésre szolgálati időként az adott időszak.
Sőt, a még nem nyugdíjas nagymama és a nagypapa is szerezhet szolgálati időt az unoka gondozása, nevelése időtartamára, ha a nagyszülői gyedet, vagy a nagyszülői gyest veszi igénybe a szülők helyett.
A 2023-as munkajogi változások, újdonságok és a szolgálati idő
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény több új szabadidő kedvezményt is bevezetett a munkavállalók részére. Ezek a szabadidők a jogszabályban a pótszabadság, illetve a mentesülés a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól esetkörében találhatóak.
Apasági szabadság = szolgálati idő
Tíz munkanap szabadság illeti meg apasági szabadságként az apát, illetve az örökbefogadó apát a gyermek születését, illetve az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően. Az apasági szabadság alatt annak első öt munkanapjára a távolléti díj, második öt munkanapjára a távolléti díj negyven százaléka illeti meg a munkavállalót.
Az apasági szabadság, mint a munkavállalót megillető szabadság biztosítási időnek, tehát szolgálati időnek is minősül.
Szülői szabadság = szolgálati idő
Újdonságként ismerhetjük meg a szülői szabadság igénybevételének lehetőségét. A vonatkozó rendelkezés szerint a munkavállalót gyermeke három éves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. a szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
A szülői szabadság alatt a távolléti díj tíz százaléka illeti meg a munkavállalót, mely összeget csökkenteni kell a részére megfizetett gyed, illetve gyes összegével.
A szülői szabadság, mint a munkavállalót megillető szabadság biztosítási időnek, tehát szolgálati időnek is minősül.
Abban az esetben, ha a szülői szabadságot a gyedben, gyesben részesülő szülő venné igénybe, részére a gyed, gyes időtartama már egyébként is szolgálati időt jelent, itt az ugyanarra az időtartamra kapott szülői szabadság már nem lesz szolgálati idő.
A gondozói szabadság nem szolgálati idő
A szintén újdonságnak számító gondozói szabadság a Munka Törvénykönyvében a Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól esetkörében került meghatározásra nem fizetett távollétként. A rendelkezés szerint a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy részére nyújtott személyes gondozás céljából évente öt munkanapra mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól.
Ez az időtartam azonban nem lesz számára szolgálati idő, mivel nem minősül szolgálati időnek a fizetés nélküli szabadság, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartama, ha erre az időre nyugdíj járulék alapul szolgáló kereset-, jövedelem kifizetés nem történt. (Lásd: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 42.§ (1) bekezdése.)
