Társadalombiztosítási alapok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társadalombiztosítási ellátások egy cég képviselőjeként és magánszemélyként is érintenek bennünket. Az RSM blog sorozata a társadalombiztosítás szerteágazó egységeivel foglalkozik.
A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszer. Az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelynek fenntartásához társasági és állampolgári oldalról is járulékokkal és különböző befizetési formákkal kell hozzájárulni.
A társadalombiztosítási ellátások rendszere
A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások két nagy csoportban, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Ezek mellett a rendszer ellátásokat nyújt a megváltozott munkaképességű biztosítottak számára is.
Egészségbiztosítási ellátások |
Nyugdíjbiztosítási ellátások |
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai |
Egészségügyi szolgáltatások |
Pénzbeli ellátások |
Baleseti ellátások |
Saját jogú ellátások |
Hozzátartozói ellátások |
Rehabilitációs ellátás, Rokkantsági ellátás |
Baleseti egészségügyi szolgáltatás |
Baleseti pénzbeli ellátás |
Sima |
Baleseti |
Természetbeni ellátások |
Táppénz,
CSED, GYED |
Természet-beni ellátások |
Baleseti táppénz, Baleseti járadék |
Öregségi nyugdíj |
Özvegyi nyugdíj, Árva-ellátás |
|
A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítás, illetve a biztosított fogalmának pontos meghatározása különösen fontos, hiszen a biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, így a természetbeni ellátáson (egészségügyi szolgáltatás) túl a pénzbeli ellátásokra is. Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a biztosítás megléte mellett az egyes ellátások kapcsán a jogosultságnak további feltételei lehetnek, amelyeket külön is meg kell vizsgálnunk!
Kik biztosítottak a TB-rendszerben?
Azokat a személyeket kell a társadalombiztosítási rendszerben biztosítottnak tekinteni, akik járulékfizetés mellett valamilyen jogviszonyban állnak. Ezeket a jogviszonyokat a társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj 5. §.) pontosan meghatározza, így a biztosítottak közé sorolódnak az:
- alkalmazottként dolgozó,
- szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő,
- tanulószerződés alapján szakképzőiskolai tanulmányokat folytató,
- álláskeresési támogatásban részesülő,
- nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó,
- egyházi személyek,
- mezőgazdasági őstermelő,
- egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, *
- választott tisztségviselő,
- főállású kisadózó,
- állami projektértékelő státuszú személyek.
Ki foglalkoztató a TB rendszerben?
Foglalkoztatónak minősülbármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, amennyiben biztosítottat foglalkoztat.
A társadalombiztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. A biztosítás megszűnik, ha az alapjául szolgáló jogviszony is megszűnik.
(*Akkor lesz biztosított a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, ha az egy napra eső jövedelme eléri a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincad részét, vagyis 2019. január 1-jétől a 149.000 forintos minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi 44.700forintos jövedelem esetén áll fenn.)
Háttérszabályok:
(Tbj.) 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
(Ebt.) 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
(Tny.) 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.