Apák napjára – így szerezhet szolgálati időt gyermekneveléssel az apa
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény jelentősen módosította a társadalombiztosítás fedezetét alkotó fizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is. Az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikk összefoglalja a főbb módosításokat, ezekből válogatunk.
A biztosítotti kör változása
2012. január 1-jétől elveszti biztosítotti pozícióját az egyéni vállalkozónak, egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a társaság tevékenységében személyesen, de nem munkaviszony keretében, díjazás ellenében – segítő családtagként – végez munkát. Ezt a körülményt is be kell jelenteni a ’T1041 számú bejelentőn.
A regisztrált mezőgazdasági őstermelő 2012. január 1-jétől nem biztosított, ha nem rendelkezik érvényes értékesítési betétlappal, vagy nem családi gazdálkodó. A biztosítási kötelezettség megszűnéséről a bejelentést az Art. szabályai szerint kell megtenni. Annak a regisztrált őstermelőnek, akinek biztosítási jogviszonya az említett időponttól megszűnik, valamint nem jogosult más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra, a biztosítási kötelezettség megszűnését követ 46. napon (amennyiben ezt megelőzően 45 napig biztosított volt) be kell jelentkezni az állami adóhatósághoz egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése érdekében.
Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék
A biztosítottat terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint nem kellett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a jubileumi jutalom, végkielégítés, újrakezdési támogatás, szabadságmegváltás után, valamint a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése alapján kifizetett összeg után. 2012. január 1-jétől az említett jövedelmek után a 10 százalék nyugdíjjárulék mellett a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetni.
Társas vállalkozás: vezető tisztségviselői jogviszony módosulása
2012. január 1-jétől társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a személyes közreműködése alapján társas vállalkozónak minősül.
A társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek tevékenységét munkaszerződés, vagy megbízási szerződés alapozza meg. Munkaszerződés esetén munkaviszonyban állóként biztosított a magánszemély, a járulékfizetési kötelezettség alapja fő szabályként a részére juttatott nem önálló tevékenységből származó személyi jövedelemadó-előleg alapot képező jövedelem összege. A munkaszerződésen alapuló munkavégzés vonatkozásában nincs változás.
A másik esetben a gazdasági társaságok az ügyvezetői feladat ellátásra jellemzően megbízási szerződést kötnek. Megbízás esetén a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség függ a díjazás összegétől. Jellemzően a vezető tisztségviselők nagyon alacsony díjazás mellett, illetve sok esetben díjazás nélkül látják el a tevékenységüket, amelynek eredményeként a magánszemély nem válik biztosítottá. Az a személy, aki nem biztosított, és egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amely természetbeni ellátási jogosultságot jelent. Ezen a helyzeten kíván a jogszabály módosítása változtatni. A módosítás csak azokat a vezető tisztségviselőket (az ügyvezetőket) érinti, akiknek a tevékenységét megbízási szerződés alapozza meg. Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő egyben személyes közreműködésre is kötelezett, akkor a természetes személy két egymástól jól elkülönült jogviszonnyal rendelkezik. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.
Az első eset, ha a vezető tisztségviselő e jogviszonya mellett a társaság tevékenységében nem működik közre. A személyes közreműködés hiánya miatt nem minősül társas vállalkozónak, ezért 2012. január 1-jétől az ügyvezetői tevékenység alapján kell társas vállalkozónak tekinteni, amely egyben a járulékfizetési kötelezettséget is meghatározza. Minden olyan esetben, ha a vezető tisztségviselői tevékenység alapja megbízási szerződés, és a személyes közreműködés nem társas vállalkozói jogviszonyban történik, a természetes személy – vezető tisztségviselői tevékenysége után – társas vállalkozóként lesz biztosított. Ez a változás egyébként bejelentési kötelezettséget is eredményez, hiszen az alkalmazás minősége módosul, ezért be kell nyújtani a ’1041 számú bejelentést is.
Ezzel a módosítással függ össze, hogy biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is. A módosítás szerint a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszonyt, vagy társas vállalkozói jogviszonyt, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez. Amennyiben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője személyes közreműködése alapján társas vállalkozóként biztosított, akkor a vezető tisztségviselői tevékenységével összefüggésben – választott tisztségviselőként – a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári naponként annak harmincad részét elérő díjazása alapján válik biztosítottá. A biztosítási kötelezettség esetén a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig áll fenn.
A társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége
A biztosított társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 10 százalék tagdíjat, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A járulékok alapja a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknak felső határa továbbra sincs.
Többes jogviszonyban állók járulékfizetése
2012. január 1-jétől több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. (Innen is kivezették a társadalombiztosítási járulékot.)
Hatálytalanná válik ugyanakkor az a rendelkezés, miszerint, ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal egy tekintet alá esik az országgyűlési képviselői jogviszony. A rendelkezés hatályon kívül helyezése, továbbá a többes jogviszonyban álló vállalkozókra vonatkozó szabály módosítása egyben azt jelenti, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni, illetőleg a biztosítottól levonni. Tehát, ha valaki heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszony melletti egyéni vállalkozó, vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatják, mindkét jogviszonyban köteles lesz a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetni.
Matlné Kisari Erika cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/1-2. számában olvasható.
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak azok számára nyitja meg a nyugdíj-igénylés lehetőségét, akik megelőzőleg folyamatosan dolgoztak. Megnyílik ez a lehetőség azok számára is, akik egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásban részesülnek.
A munkát terhelő adók csökkentését, igazságosabb társadalombiztosítási rendszert követelve rendezett tüntetést és felvonulást Bukarestben hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!