Ukrán menekültek családtámogatási ellátásra való jogosultsága
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogosultak-e magyar családtámogatási ellátásra a háború miatt Magyarországra menekült ukrán állampolgárok?
Történelmi okokból a kérdéssel érintett Magyarországra menekült ukrán állampolgárokat két csoportra bonthatjuk.
Azok esetében, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal is, a jogosultság szempontjából a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. § a) pontja aa) alpontjában meghatározott feltételnek való megfelelést kell vizsgálni. E helyütt a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a Cst. „hatálya – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – kiterjed
a) a Magyarország területén élő
aa) magyar állampolgárra.”
A Cst. hivatkozott előírása által megkövetelt Magyarország területén élés azáltal valósul meg, hogy a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket egy meghatározott helyhez kötötten folytatja, szervezi, amely – általában – a lakcíméül szolgáló hellyel megegyezik. Tehát „elegendő” a lakcímnyilvántartásban szereplő magyarországi lakcím. E feltételnek nem csupán az – adott családtámogatási ellátás feltételeinek való megfelelés esetén történő – igényérvényesítés időpontjában, hanem a megállapított ellátás folyósításának időtartama alatt is meg kell felelni.
A magyar állampolgársággal nem rendelkező ukrán menekültek családtámogatási ellátásokra az adott családtámogatási ellátás feltételeinek való megfelelés esetén
- a Cst. hatálya alá tartozóként, illetve
- a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján
lehetnek jogosultak.
A Cst. személyi hatálya – egyebek mellett – kiterjed
- a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre [Cst. 2. § a) pont ab) alpont], illetve
- az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték [Cst. 2. § a) pont af) alpont].
Ukrajnából menekült azon magyar állampolgársággal nem rendelkező ukrán állampolgárok, akik nem tartoznak a Cst. fentiek szerinti személyi hatálya alá, családtámogatási ellátásra a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény (a továbbiakban: magyar-szovjet egyezmény) alapján lehetnek jogosultak.
A magyar-szovjet egyezmény 7. cikke értelmében:
„(1) Az ideiglenes munkaképtelenség esetén járó táppénzt, a terhességi-, gyermekágyi-, szülési- és egyéb segélyt, valamint a családi pótlékot a reá nézve érvényes jogszabályok szerint és saját terhére annak a Szerződő Félnek illetékes szerve állapítja meg és folyósítja, amelynek területén a jogosultnak állandó lakóhelye van.
(2) Ha az említett szolgáltatásban részesülő személy a másik Szerződő Fél területére költözik át, a szolgáltatás folyósítását az átköltözés napjától kezdődően be kell szüntetni. Annak a Szerződő Félnek illetékes szerve, amelynek területére a jogosult átköltözött, a nála érvényes jogszabályok szerint a szolgáltatást, a beszüntetés napjától kezdődően megállapítja és folyósítja.”
A magyar-szovjet egyezmény végrehajtása tárgyában kiadott 7/1964. (VIII. 30.) MüM rendelet 1. §-a alapján a magyar-szovjet egyezmény végrehajtása szempontjából állandó lakóhely alatt – az ideiglenes tartózkodási hellyel ellentétben – azt a helyet kell érteni, ahol az egyezmény hatálya alá tartozó személy végleges szándékkal és az illetékes hatóságok hozzájárulásával letelepedett.
Tehát a magyar-szovjet egyezmény alapján a családtámogatási ellátásokra való jogosultságnak feltétele az állandó magyarországi lakóhely.
A kérdésre Kiss Sándor válaszolt.
Az Adó Jogtár plusz és prémium szintjén elérhető TB kérdés-válaszok adatbázis évente 50 kérdéssel bővül. Új sorozatunkban a legfrissebb kérdések közül válogatunk.
