Sereghajtók a magyar bankok a digitalizációban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus-járvány hatására a pénzintézetek 60 százaléka komoly digitális fejlesztésbe kezdett, ugyanakkor a magyar bankok lemaradása ezen a térem jelentős – állapítja meg a Deloitte.

A Deloitte Digital Banking Maturity 2020-as kutatása 39 ország 318 bankjának digitális működéséről és piaci helyzetéről ad átfogó elemzést. Ebben a funkciók elérhetőségét és kiterjedtségét pontozták, valamint az ügyféligényt, és külön a felhasználói élményt elemezték. Az információkat több mint 180 tesztvásárló gyűjtötte, akik folyószámlákat nyitottak, majd a több mint 1100 funkció mentén értékelték az egyes bankok internetes és mobil banki csatornáinak kínálatát – derül ki a nemzetközi tanácsadó cég közleményéből.

A bajnokok felhasználói élményt adnak

Az így kapott pontszám alapján a legjobban teljesítő bankok az úgynevezett digitális bajnokok. Ezek tisztában vannak vele, hogy a felhasználói élmény az ügyfélelégedettség kulcsa: 65 százalékuk felhasználói élmény szempontból a bankok top 10 százalékába tartozik. A bajnokok és a lemaradók között a számlanyitás, a biztosítási termék vásárlása terén jelentkeztek a legnagyobb különbségek.

A digitalizáció a bankszektorban is kifizetődik: a felmérés szerint mind a megtérülési mutatóik, mind saját tőke jövedelmezősége terén jobban teljesítenek kevésbé digitalizált versenytársaikhoz képest – emelte ki Schenk Tamás, a Deloitte Digital partnere a közleményben. A legtöbb banknak még fel kell zárkóznia az end-to-end (E2E) digitális értékesítési folyamatok terén. A digitális bajnokok előnye jelentős a fő termékek, mint a folyószámlák, a hitelkártyák és a személyi kölcsönök online ügyintézése terén, bár ezek online igénylése itthon is egyre inkább elérhető.

A kihívó pénzintézetek (például Revolut, N26, Monzo) kezdetektől valós ügyfélproblémákra megoldást nyújtó szolgáltatásokat kínálnak, mint az úgynevezett számlamegosztás (bill splitting), amivel éttermi fizetésnél könnyen szétosztható az asztaltársaság között a fizetett számla összege.

A magyarok lemaradók és követők

A vizsgált kilenc magyar bank mindegyikét a követők vagy a digitálisan lemaradók közé sorolta a kutatás. A közlemény szerint a magyarországi pénzintézetek az ügyféléletút mindegyik szakaszán elmaradnak a globális átlagtól, ám a szektorban több olyan fejlesztésre is sor került, amelyek azt jelzik, hogy a hazai piac is dinamikus átalakuláson esik át. Az ilyen fejlesztések közé sorolható, hogy március óta minden magyar ügyfél számára hozzáférhető az azonnali fizetési rendszer. Ezen felül az online számlanyitás elterjedése, valamint a hitelezési folyamatok digitális elindítása is mutatja, hogy a magyar bankok is fokozatosan alkalmazkodnak a digitális csatornák használatára egyre nyitottabb ügyfeleikhez.

A kutatás szerint az ügyfelek egyre inkább térnek át a hagyományos fióki csatornáról az online csatornákra és nő azok aránya, akik, ha tehetik, egyáltalán nem vennének igénybe bankfiókokat.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. november 30.

Lezárult a Mol lengyelországi töltőállomás vásárlása

A tájékoztatás szerint a megállapodás szerinti teljes vételár 610 millió dollár, amely 464 millió dollár készpénz ellenértékből, valamint 146 millió dollár pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségből áll. A megállapodás szerinti vételárat a szokásos módosító tételek befolyásolják – írják a tájékoztatásban. A Mol részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, a papír árfolyama szerdán kora délután 2840 […]

2022. november 29.

Széchenyi Kártya jubileum és újabb 290 milliárd

A Széchenyi Kártya húsz éves története bebizonyította, hogy sikeres gazdaságfejlesztési eszköz, jelentős szerepet tölt be a kis- és középvállalkozó (kkv) szektor finanszírozásában – hangsúlyozták a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20 éves évfordulójára rendezett ünnepségen felszólalók kedden, Budapesten. A következő évben 290 milliárddal fogják támogatni a költségvetésből a Széchenyi Kártya Programot, amelyet az idén 130 milliárd forinttal támogattak – emelte ki a miniszterelnök.