A hét kérdése: készpénzes kifizetés bejelentése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk 2018 februárjában 3,2 millió Ft értékben fizetett ki egy beszállítójának készpénzben számlát. Milyen bejelentési kötelezettségek vonatkoznak erre a kifizetésre?


VÁLASZ:

Az adózás rendjéről szóló törvény 2017.12.31-ig hatályos rendelkezései alapján a 2 millió forintot meghaladó értékben teljesített, termékértékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó készpénzszolgáltatást a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének be kellett jelentenie az állami adóhatósághoz, kivéve, ha ez a személy vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély.

Az általánostól eltérően szigorúbb szabályok vonatkoztak arra az esetre, ha a készpénzszolgáltatás teljesítése kapcsolt vállalkozások között történt. Ilyen esetben az 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást kellett bejelenteni.

2018.01.01-től az új Art. szerint (2017. évi CL. törvény) már csak a kapcsolt vállalkozások közötti készpénzes fizetést kell bejelenteni:

40. § [Készpénzfizetés bejelentése]

A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

Felhívom a figyelmet az új Art. további rendelkezéseire is (114.§. (3)-(4) bekezdés, 233.§. (1)-(2) bekezdés) , mely szerint egyik vállalkozás a másik vállalkozásnak egy naptári hónapban, ugyanazon szerződéshez kapcsolódóan, szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékekeként legfeljebb 1,5 millió forintig fizethet készpénzben.

Az összeghatárt meghaladó rész után 20 % mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie mind a kifizetést teljesítőnek, mind a kifizetést elfogadónak. A szerződések elaprózása nem különbontása csak a bírság elkerülése miatt nem ajánlott, mert az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során ezt felülbírálhatja, és a külön kezelt készpénzfizetéseket összevonhatja.

 

Válaszadó:

Lakatos Zsuzsa

Transzferár- és adószakértő


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.