A hét kérdése: mikor jár a kkv-kedvezmény?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új eszközök vásárlásánál a kis- és középvállalkozásokat meghatározott feltételek mellett beruházási kedvezmény illeti meg. Hogyan lehet megállapítani a feltételeknek történő megfelelést?


Tisztelt Szakértő!

Egy mérnöki tevékenységgel foglalkozó vállalkozás a 2015-ös évben 2 db laptopot és hozzá kapcsolódó operációs rendszert, valamint tervező szoftvereket vásárolt. A vállalkozás fő tevékenysége TEÁOR 7112 – Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, 2 informatikai mérnököt foglalkoztat.

Milyen feltételek mellett érvényesítheti a társasági adó rendszerében a KKV beruházási kedvezményt?

Tisztelt Kérdező!

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint:

Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt –

– a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint

– a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz

üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke,

– továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke,

– valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.

A fenti pontban foglaltakat az adózó abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,

Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26. §. (4) bekezdése szerint:

A műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. §. (7) bekezdése szerint szellemi termékek közé sorolandók:

a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),

b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek),

c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak,

függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

A vállalkozás központi irányításában, adminisztrációjában részt vevők által használt berendezések, felszerelések és járművek nem tartoznak a műszaki berendezések, felszerelések és járművek közé.

A mérnöki tevékenységgel foglalkozó vállalkozásnál a mérnökök által használt számítógépek a műszaki berendezések és felszerelések közé sorolandók, az igazgató, ügyvezető által, vagy a titkárságon használt számítógép azonban már az egyéb berendezések közé tartozik, így nem esik bele a kedvezményezett körbe. Az egyes eszközök besorolását egyedileg kell elvégezni és minden esetben a végzett tevékenység lesz a döntő.

Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek igénybe kívánják venni az adóalap csökkentési lehetőséget, minden esetben meg kell határozniuk, hogy mely eszközeik melyik számviteli kategóriába tartoznak. Ennek a leghatékonyabb eszköze számviteli politika, ennek keretén belül kell a tárgyi eszközöket besorolni egyik vagy másik alcsoportba.

A leírtak és a kérdése alapján véleményem szerint mind a laptopok, mind az operációs rendszerek és egyéb mérnöki szoftverek bekerülési értéke (nettó értéke) elszámolható társasági adóalap csökkentő tételként, ha megfelelően van dokumentálva a használat és ez a számviteli politikában is leírásra kerül – ezt a könyvelővel szükséges egyeztetni. Fontos, hogy ezeket az eszközöket valóban a meghatározott célra használják és az igazgatási, adminisztrációs feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai eszközöktől elkülönülten tartsák nyilván.

A kérdésre Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő válaszolt. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.