A munkáltatói adómentes lakás célú támogatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Szja-törvény szerint a munkáltató adómentesen akár 5 millió forint lakás célú támogatást is adhat a munkavállalójának. 2014. január 1-jétől a munkáltató már a lakás célra felvett banki hitel visszafizetéséhez is adhat adómentes támogatást – írja az Adó szaklap.


2013. december 31-ig a munkáltató közvetve, két lépésben segíthette dolgozóját lakáshitelének visszafizetésében. Első lépésben a munkáltató – akár kamatmentes – kölcsönt nyújthatott a dolgozójának a hitelintézettől felvett lakás célú hitel visszafizetéshez. A lehetőséget az Szja-törvény 72. § (4) bekezdés f) pontja teremtette meg, hiszen a lakás célú hitelintézeti hitel visszafizetése, törlesztése is a támogatható célok között szerepelt.

Második lépésben a munkáltatói kölcsön adómentesen elengedhető az Szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján. E kétlépcsős lehetőség természeténél fogva a hitelek végtörlesztéséhez vagy nagyobb összegű előtörlesztéséhez volt alkalmazható.

CAFETERIA – Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása

2014. szeptember 30., Budapest

Lakáscélú támogatás a juttatási rendszerben
Törvényi keretek
Az adómentesség kulcskritériumai
Mi számít lakáscélú hitelnek, és melyek nem sorolhatók ebbe a kategóriába?
Mit várhat el a munkáltató az együttműködő hitelintézettől?
Munkavállalók együttműködése a hitleintézettel – kulcskérdések, melyek nélkül nem ér célba a munkáltatói támogatás

További részletek és jelentkezés>>

 

2014. január 1-jét követően a munkáltató már közvetlenül és egyszerűen adhat dolgozójának akár 5 millió forintot is adómentesen lakáshitelének törlesztésre, e szabályzás alapján lehetséges a havonkénti hiteltörlesztéshez is támogatás nyújtása. Természetesen az egyéb adómentes lakás célú támogatási lehetőségek is megmaradtak a szabályozásban. Az igazi újdonság tehát a törlesztés közvetlen támogatásának lehetősége. Éppen ez a lehetőség az, amely e támogatási formát gyakorivá teheti. Míg a 2014 előtti szabályozás keretében a támogatással kapcsolatos ellenőrzési teendők gyakorlatilag utólagos, az adóhatóság általi ellenőrzést jelentettek az ehhez igazodó támogatás felhasználási igazolásokkal, az új szabályozás egy folyamatba épített ellenőrzést valósít meg, amely alapvetően a munkáltató feladata. Ez nem akadályállítási szándék megnyilvánulása, hiszen a munkáltató érintettsége, adókockázata a korábbi szabályozásban is létezett: ha az adóhatóság az adómentesség feltételeinek hiányát állapította meg, akkor ugyan a személyi jövedelemadót és annak jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapította meg, azonban e juttatás utólagosan bérnek minősült, amelynek a foglalkoztatót terhelő közterheit a munkáltatónak viselnie kellett. Másrészt e támogatás akár jelentős összegű is lehet, nem csekély az a bevétel, amelyről a költségvetés lemond. Elemi érdek tehát, hogy a támogatás elérje a célját.

 

1. Az adómentesség feltételei

A munkáltatói lakás célú támogatás a következő feltételek teljesülése esetén adómentes:

–   a támogatás több munkáltatótól egymást követően kapott juttatás esetében sem lehet több 5 év alatt 5 millió forintnál;

–   a támogatás nem lehet több a lakás vételárának, építési költségének 30 százalékánál;

–   a lakás szobaszámának meg kell felelnie a méltányolható lakásigény kormányrendeletben szabályozott mértékének;

–   a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa, haszonélvezője annak a lakásnak, amellyel összefüggésben a támogatást kapta, ideértve azt az esetet is, ha tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát a támogatás felhasználásával szerzi meg;

–   a támogatást hitelintézeten vagy a kincstáron keresztül kell folyósítani.

2. A támogatás felhasználási köre

A munkáltatói támogatás a következő célokra adható adómentes juttatásként:

–   belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

–   belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez,

–   belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez,

–   a lakás célú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint meghatározott korszerűsítéshez,

–   munkáltató által korábban lakás célú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén,

–   lakás célú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez.

Korszerűsítés a Korm. rendelet 12. § (11) bekezdés eszerint: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (például napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a támogatás a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig terjedhet.

3. A lakás célú felhasználásra hitelintézettől felvett hitel

Lakás célú felhasználásra hitelintézettel kötött hitelszerződésnek minősül:

a) a szerződéskötés időpontjától függetlenül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakás célú hitel- vagy kölcsönszerződés, kivéve a felújítási célból felvett hitelről szóló szerződést,

b) az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de a szerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható, hogy a hitelfelvétel lakás célú felhasználás céljából történt,

c) az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a – szerződésből megállapítható módon – az a)–b) pontban említett kölcsön vagy hitel visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.

Megjegyezzük, hogy lakás célú hiteleket hitelintézetnek nem minősülő pénzügyi vállalkozások is folyósíthatnak, az említett pénzügyi vállalkozástól lakás célra  felvett hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatásra  az adómentesség a hatályos törvényi szabályozás alapján nem vonatkozik.

A lakás célú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal. Ha a munkáltató nem rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakás célú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

A hitelintézet, a kincstár a közvetítésével nyújtott lakás célú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

Az Szja-tv. felhatalmazást adott az adópolitikáért felelős miniszternek arra, hogy a munkáltatói lakás célú támogatás juttatásának részleteit rendeleti szinten szabályozza. A felhatalmazás alapján a Magyar Közlöny 2014. évi 50. számában, 2014. április 3-án jelent meg a nemzetgazdasági miniszter 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakás célú támogatás folyósításának szabályairól (a továbbiakban: rendelet). A rendelet 2014. április 4-én lépett hatályba, de a rendelkezéseit a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra már alkalmazhatják a munkáltatók.

A rendelet a törvényi szintű feltételrendszer igazolásának részletszabályait tartalmazza. Ennek megfelelően a rendelet meghatározza, hogy miképpen kell igazolni

–   azt, hogy a támogatást hitelintézeten, kincstáron keresztül folyósították,

–   a méltányolható lakásigény fennállását,

–   a korábbi munkáltatótól kapott támogatás összegét,

–   azt, hogy a támogatás összege nem haladja meg a vételár, építési költség 30 százalékát.

–   a támogatás lakás célú felhasználását.

Ugyanakkor nem kell vizsgálni azt, hogy a magánszemély hozzátartozói kapnak vagy kaptak-e lakás célú támogatást.

A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását főszabály szerint a munkáltató – és nem a magánszemély vagy a hitelintézet – köteles vizsgálni. A rendelet azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató a hitelintézettel vagy a kincstárral külön megállapodást kössön, melyben a támogatással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a hitelintézet, a kincstár végzi. Ilyen esetben az adómentesség feltételeinek igazolására szolgáló dokumentumokat a hitelintézet, a kincstár gyűjti be a magánszemélytől, és az adómentesség fennállásáról – vagy annak hiányáról – igazolást ad ki a munkáltatónak. Megjegyzendő, hogy e lehetőség a munkáltató adójogi felelősségét nem érinti.

A fentieken túl a rendelet rögzíti, hogy a munkavállalónak utólagosan kell elszámolnia a lakás célú munkáltatói támogatással. Az elszámolásra nyitva álló határidő főszabály szerint a támogatás folyósítását követő év április 15-e, de a munkáltató – saját döntése alapján – akár a május 31-ig átadott igazolásokat is elfogadhatja.

4. A támogatás folyósításában közreműködő hitelintézet, kincstár igazolása

A hitelintézet, a kincstár garanciális szerepet játszik a munkáltatói támogatás folyósításában azzal, hogy az adóhatóságnak adatot szolgáltat a támogatásban részesülő magánszemélyekről és a támogatás összegéről, ezzel jelentősen megnehezítve az esetleges visszaéléseket. Az igazolást a hitelintézet, a kincstár akkor teljesíti, ha a munkáltató ennél a szervezetnél indította a támogatás átutalását a magánszemély számlájára. A hitelintézet, a kincstár a hitel törlesztéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámlájára utalhatja. Más (például építéshez, korszerűsítéshez nyújtott) lakás célú támogatást a munkáltató a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési (folyó) számlájára utalhatja. Az igazolást a hitelintézet, a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig állítja ki, és ugyanezen időpontig teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget is.

Az igazolás kiadásának feltétele ugyanakkor az, hogy a munkáltató a támogatás folyósítását megelőzően vagy azzal egy időben nyilatkozatot tegyen a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy a folyósítani kívánt összeget lakás célú támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja. A hitelintézet vagy a kincstár a bekezdés szerinti nyilatkozattételhez papír alapú vagy elektronikus nyomtatványt rendszeresíthet. A nyomtatvány a magánszemély természetes személyazonosító adataira és a munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat. Ha a hitelintézet, kincstár nyomtatványt (még) nem rendszeresített, ennek hiányára hivatkozva nem utasíthatja el közreműködését a támogatás folyósításában.

Szatmári László az Adó szaklap 2014/9. számában megjelent cikkéből a fentieken túl mindent megtudhat a méltányolható lakásigény vizsgálatáról, az adómentességre jogosító értékhatárokról, s az összeg felhasználásnak igazolásáról. Az Adó szaklap 2014/9. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.