A reálbérnövekedéstől függne a járulékszint

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Újszerű járulékcsökkentési javaslattal álltak elő a gyáriparosok: az infláció és bérnövekedés különbségével csökkentenék a járulékok szintjét.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy, elsősorban az adózást érintő javaslattal állt elő a gazdaságpolitikai döntéshozók számára - írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a szervezet.

Az MGYOSZ szerint az állam elégedjen meg a versenyszféra munkával kapcsolatos terheinek reálértéken történő szinten tartásával. A javaslat alapján tehát, amennyiben például egy adott évben az infláció 2%, a versenyszféra béremelkedése 5%, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók (TB, stb.) csökkenjenek 3%-kal (azaz ami ma 31,5% az legyen 30,55%). A legnagyobb munkaadói szervezet azt javasolja, hogy ez a szabály legyen mindaddig érvényben, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok, esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok átlagát. A javaslatcsomag mindezek mellett a közszférában dolgozók létszámának átgondolt csökkentését is szorgalmazza. A javaslatokat az MGYOSZ eljuttatta a nemzetgazdasági miniszter részére is.

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

Az MGYOSZ közleménye egyre gyakoribb, hogy a gazdaság fejlődését meghatározó cégek bővíthetnék piacukat a megfelelő kereslet nyomán, de kapacitásuk bővítéséhez, technológiai fejlesztéseikhez nem találnak elegendő és/vagy megfelelően képzett munkaerőt. Eközben egyre több vállalat küzd komoly gondokkal, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve a (külföldre vagy belföldre) távozókat pótolják. Ezzel egyidejűleg a közszférában foglalkoztatottak száma nem csökken, és ebben vélhetően olyan – politikailag indokolható – aggályok is közrejátszanak, hogy a leépítések révén számos állami alkalmazott (beleértve a közmunkásokat is) a munkanélküliek ma már csökkenő táborát növelné.

A feszített munkaerő-piaci helyzet erős béremelési nyomás alatt tartja a munkaadókat, ráadásul a világszinten magas adóék miatt a munkavállalók egységnyi nettó bérpozíciójának számottevő javítása aránytalan vállalati terhet jelent. Ha a reálbérek emelkedése a hatékonyság megfelelő emelkedése mellett tud megvalósulni, az a munkaadóknak is érdeke, hiszen például a belföldi piacra szállító cégek a kereslet növekedésére számíthatnak. A munkaadók az eredményes gazdálkodás mellett a fenntartható működésben érdekeltek és ennek feltétele a kiegyensúlyozott, munkaerejét bővítve (képzés, egészség) fenntartani képes munkavállalói kör - írják közleményükben a gyáriparosok.


Az MGYOSZ koncepciója pontokba szedve:

 

  •  Határozzon meg a kormányzat átlátható és jól mérhető célokat és hozzárendelt akciótervet a közszférában alkalmazottak létszámának csökkentésére, amelynek eredményeiről a közvéleményt negyedéves rendszerességgel tájékoztatja. Az akcióterv fordítson különös figyelmet az így felszabaduló munkaerő versenyszférában történő alkalmazására, illetve képzésekkel alkalmassá tételére.
  •  A versenyszféra munkaerőigényeinek növekedésével párhuzamosan a közmunkára fordított források egyre növekvő részét fordítsa a kormányzat a mobilitás, és ezen belül is a relokáció (átköltözés) és a hatékony képzés támogatására.
  •  A nemzetközi összehasonlításban magas adóék a gazdaság fejlődését gátló tényező, végső hatásában a munkavállalók nettó jövedelmét korlátozza. A munkáltatók elsődleges célja természetesen az adóék - ezen belül is a munkáltatói terhek - csökkentése, hiszen nemzetközi viszonylatban az SZJA ma már versenyképesebb.
  •  Minimális célként az MGYOSZ azt fogalmazza meg, hogy elégedjen meg az állam a versenyszféra munkáltatóitól (nemzetgazdasági szinten, nem az egyes munkáltatók szintjén mérve és értékelve) a munkával kapcsolatos terhek reálértéken való szinten-tartásával. Más szóval, a gazdaság reálértéken való növekedésének közvetlen eredményének ez a része ne a reálértéken nagyobb állami költekezést tegye lehetővé. Azaz amennyiben az egyik évben az infláció 2%, a versenyszféra béremelkedése 5%, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók (TB, stb.) csökkenjenek 3%-kal (azaz ami ma 31,5% az legyen 30,55%). Ez a szabály legyen mindaddig érvényben, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok (esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok) átlagát.
  •  Ezzel a szabállyal egy pozitív visszacsatolás indulhat be: a demográfiai trendek, az elvándorlás és a beinduló gazdasági növekedés által amúgy is jelentkező bérnyomás kezelésében a vállalatok a várhatóan csökkenő közterhek miatt rugalmasabbak lesznek, a vásárlóerő nő, és az állam költekezése keretek közé szorul.
  •  Ha mindez párosul a közszféra létszámának csökkentésével, akkor egy egészségesen emelkedő reálbérszínvonal mellett a munkaerőpiac megfelelő kínálata is megvalósul. 
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklám

    Az eddigiekkel ellentétben azoknak is fontos dolguk lehet a reklámmadóval, akiknek csak csekély mértékű reklámbevételük volt - hívta fel a figyelmet a MAZARS. Nekik 100 millió forintos bevétel alatt adót ugyan továbbra sem kell fizetniük, de az adóhatóság honlapján megjelent nyomtatványt ki kell tölteniük és be kell benyújtaniuk május végéig. Ellenkező esetben akár el is veszíthetik adómentességüket.

  • üzletember futóverseny

    A munkaerőhiány és az online számlázás a két legnagyobb kihívás a cégeknek idén a WTS Klient kutatása szerint.

  • lakás

    Hátrányosan érinti a bejelentés nélkül gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyeket (vaterázókat,airbnb-zőket és online kereskedőket) az Európai Bíróság friss ítélete. Ebben ugyanis az uniós szabályozással összhangban lévőnek minősítette az alanyi mentesség választására vonatkozó magyar szabályozást a testület, azaz értékhatárra tekintet nélkül állapíthatja meg a NAV az áfakötelezettséget az üzletszerű tevékenységet folytató magánszemélyeknél.

  • mezőgazdaság

    Az őstermelők szja-bevallási tervezete - a magánszemélyekétől eltérően - nem válik automatikusan bevallássá, ahhoz az őstermelőnek  május 22. éjfélig jóvá kell hagyniuk vagy módosítaniuk kell az adóhatóság által elkészített ajánlatot - mondta Kiss Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán pénteken.

  • civil

    Május 22-én éjfélig lehet nyilatkozni az egyházaknak, a Nemzeti Tehetség Programnak és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százalékokról - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).