A reálbérnövekedéstől függne a járulékszint

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Újszerű járulékcsökkentési javaslattal álltak elő a gyáriparosok: az infláció és bérnövekedés különbségével csökkentenék a járulékok szintjét.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy, elsősorban az adózást érintő javaslattal állt elő a gazdaságpolitikai döntéshozók számára - írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a szervezet.

Az MGYOSZ szerint az állam elégedjen meg a versenyszféra munkával kapcsolatos terheinek reálértéken történő szinten tartásával. A javaslat alapján tehát, amennyiben például egy adott évben az infláció 2%, a versenyszféra béremelkedése 5%, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók (TB, stb.) csökkenjenek 3%-kal (azaz ami ma 31,5% az legyen 30,55%). A legnagyobb munkaadói szervezet azt javasolja, hogy ez a szabály legyen mindaddig érvényben, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok, esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok átlagát. A javaslatcsomag mindezek mellett a közszférában dolgozók létszámának átgondolt csökkentését is szorgalmazza. A javaslatokat az MGYOSZ eljuttatta a nemzetgazdasági miniszter részére is.

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

Az MGYOSZ közleménye egyre gyakoribb, hogy a gazdaság fejlődését meghatározó cégek bővíthetnék piacukat a megfelelő kereslet nyomán, de kapacitásuk bővítéséhez, technológiai fejlesztéseikhez nem találnak elegendő és/vagy megfelelően képzett munkaerőt. Eközben egyre több vállalat küzd komoly gondokkal, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve a (külföldre vagy belföldre) távozókat pótolják. Ezzel egyidejűleg a közszférában foglalkoztatottak száma nem csökken, és ebben vélhetően olyan – politikailag indokolható – aggályok is közrejátszanak, hogy a leépítések révén számos állami alkalmazott (beleértve a közmunkásokat is) a munkanélküliek ma már csökkenő táborát növelné.

A feszített munkaerő-piaci helyzet erős béremelési nyomás alatt tartja a munkaadókat, ráadásul a világszinten magas adóék miatt a munkavállalók egységnyi nettó bérpozíciójának számottevő javítása aránytalan vállalati terhet jelent. Ha a reálbérek emelkedése a hatékonyság megfelelő emelkedése mellett tud megvalósulni, az a munkaadóknak is érdeke, hiszen például a belföldi piacra szállító cégek a kereslet növekedésére számíthatnak. A munkaadók az eredményes gazdálkodás mellett a fenntartható működésben érdekeltek és ennek feltétele a kiegyensúlyozott, munkaerejét bővítve (képzés, egészség) fenntartani képes munkavállalói kör - írják közleményükben a gyáriparosok.


Az MGYOSZ koncepciója pontokba szedve:

 

  •  Határozzon meg a kormányzat átlátható és jól mérhető célokat és hozzárendelt akciótervet a közszférában alkalmazottak létszámának csökkentésére, amelynek eredményeiről a közvéleményt negyedéves rendszerességgel tájékoztatja. Az akcióterv fordítson különös figyelmet az így felszabaduló munkaerő versenyszférában történő alkalmazására, illetve képzésekkel alkalmassá tételére.
  •  A versenyszféra munkaerőigényeinek növekedésével párhuzamosan a közmunkára fordított források egyre növekvő részét fordítsa a kormányzat a mobilitás, és ezen belül is a relokáció (átköltözés) és a hatékony képzés támogatására.
  •  A nemzetközi összehasonlításban magas adóék a gazdaság fejlődését gátló tényező, végső hatásában a munkavállalók nettó jövedelmét korlátozza. A munkáltatók elsődleges célja természetesen az adóék - ezen belül is a munkáltatói terhek - csökkentése, hiszen nemzetközi viszonylatban az SZJA ma már versenyképesebb.
  •  Minimális célként az MGYOSZ azt fogalmazza meg, hogy elégedjen meg az állam a versenyszféra munkáltatóitól (nemzetgazdasági szinten, nem az egyes munkáltatók szintjén mérve és értékelve) a munkával kapcsolatos terhek reálértéken való szinten-tartásával. Más szóval, a gazdaság reálértéken való növekedésének közvetlen eredményének ez a része ne a reálértéken nagyobb állami költekezést tegye lehetővé. Azaz amennyiben az egyik évben az infláció 2%, a versenyszféra béremelkedése 5%, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók (TB, stb.) csökkenjenek 3%-kal (azaz ami ma 31,5% az legyen 30,55%). Ez a szabály legyen mindaddig érvényben, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok (esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok) átlagát.
  •  Ezzel a szabállyal egy pozitív visszacsatolás indulhat be: a demográfiai trendek, az elvándorlás és a beinduló gazdasági növekedés által amúgy is jelentkező bérnyomás kezelésében a vállalatok a várhatóan csökkenő közterhek miatt rugalmasabbak lesznek, a vásárlóerő nő, és az állam költekezése keretek közé szorul.
  •  Ha mindez párosul a közszféra létszámának csökkentésével, akkor egy egészségesen emelkedő reálbérszínvonal mellett a munkaerőpiac megfelelő kínálata is megvalósul. 
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Tállai

    A múlt év azonos időszakához képest eddig 547 milliárd forinttal több bevétel folyt be az államkasszába annak ellenére, hogy az adócsökkentések a lakosságnál és a vállalkozásoknál mintegy 860 milliárd forintot hagytak - mondta Tállai András a NAV vezetői értekezletén a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint.

  • zara

    Az állam bevétele a feltöltési kötelezettségtől nem lesz több, ellenben a becslés kockázattal jár - állítja Zara László.

  • Fotó: shutterstock

    A 2012-2018 közötti minimálbér és bérminimum összegeket közölte táblázatokban a NAV.

  • gyros

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők nem szavazták meg a kebab előállításához használt húshoz adott foszfáttartalmú adalékanyagok engedélyezését ellenző határozati javaslatot.

  • Európai Parlament

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők elfogadták a parlament pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás feltárására és megelőzésére létrejött úgynevezett PANA-bizottságának 211 ajánlását.