Adatszolgáltatási kötelezettség az adóeljárásban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az adóhatóság az ellenőrzéshez szükséges adatokat részben adatszolgáltatás útján szerzi be. Az adóhatósághoz megküldött adatokat ugyanakkor más szervezetek felhasználják, vagyis az intézmények egymás között megosztják a rendelkezésükre álló adatokat. Az Adó szaklap írása bemutatja mind az adóhatóság felé, mind pedig az adóhatóság által teljesítendő adatszolgáltatásokat.

1. Általános szabályok

Az adatszolgáltatás célja, hogy az adóhatóság az adóztatási és ellenőrzési kötelezettségének eleget tudjon tenni, hiszen számos esetben előfordul, hogy az adóalap vagy adókedvezmények igénybevételének meghatározásához valamely más szervezet által nyilvántartott adat ismerete szükséges. Az adatszolgáltatásból származó adatokat az adóhatóság nyilvántartja és elkülönítetten kezeli. Az adóhatóság ezen túlmenően egyéb célra adatot nem gyűjthet és nem is használhat fel.

Az adózóktól vagy a nyilvántartó szervtől megkért adatok vonatkozásában az adóhatóság alkalmazottját, volt alkalmazottját a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie, és ez a kötelezettség vonatkozik az adatszolgáltatási nyomtatványokra, bejelentésekre, bevallásokra is. [Az adóazonosító szám az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alapján az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.] Az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, amennyiben az adatszolgáltatás nem tartalmazza a magánszemély adóazonosító jelét.

Az adatszolgáltatás teljesítésére nyitva álló határidőt nem minden esetben határozzák meg egyedileg, ezért általában az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell a szervezeteknek teljesíteniük az adatszolgáltatást.

A jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít az adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesülésre, például, ha az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét szünetelteti, a közjegyzőnek pedig a közjegyzői szolgálata szünetel, akkor ehhez az időtartamhoz kötődő adatszolgáltatási kötelezettséget nem kell az adózóknak teljesíteniük [Art. 14. § (8) bekezdés]. Ugyanakkor a tevékenység szünetelésének megkezdésével összefüggésben soron kívüli bevallási kötelezettség terheli az adózókat [Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja].

A magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét a határidőt követően, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti, és késedelmét nem menti ki. A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az állami adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. Hibásan benyújtott bevallás, adatszolgáltatás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás, adatszolgáltatás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

2. Az adóhatóság felé teljesített adatszolgáltatás

Az Art. 52. § (2) bekezdése meghatározza, hogy az adóhatóság mely szervek nyilvántartásában szereplő adatokat használhatja fel feladatai ellátáshoz. Az adatátadást az adóhatóságnak kell kezdeményeznie, amely elektronikus úton is teljesíthető.

Az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adat az adózótól is bekérhető, kivéve, ha ennek olyan akadálya van, hogy az adózó személye ismeretlen, vagy tőle nem várható tárgyilagos információ. Ebben az esetben az adatról közhiteles nyilvántartást vezető szervet kell megkeresni belföldi jogsegély útján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. §-a alapján. Az adóhatóság azonban csak a feladatának teljesítése céljából tekinthet bele más hatóság, illetve az adózó nyilvántartásába. Ez az adatszolgáltatás pedig kizárólag az adózó azonosítására, az adózó adóalapjának megállapításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, a végrehajtási eljárás lefolytatásához, illetve az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához szükséges adatokra vonatkozhat. Ha az adóhatóság más információt kér, annak megadását a megkeresett szerv jogszerűen tagadhatja meg.

Az Art. 52. § (4) bekezdése szerint az adóhatóság felé adatszolgáltatásra főszabály szerint az alábbi adózók kötelesek:

a) a kifizető;

b) a munkáltató;

c) a biztosítóintézet;[1]

d) az ingatlanügyi hatóság;

e) a hitelintézet;

f) a külön törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult személy (befektetési szolgáltató);

g) a jegyző;

h) a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot folyósító szerv;

i) az engedélyt kiadó hatóság;

j) a közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv;

k) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott új közlekedési eszköz értékesítését végző adózó;

l) az állami foglalkoztatási szerv;

m) az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot (nyomtatványt) forgalmazó, illetve alforgalmazó;

n) az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv;

o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója;

p) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó;

r) a Magyarországon bejegyzett egyház;

s) a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó; valamint

t) a járási hivatal.

A fentiekben felsorolt adózók azért kötelesek adatszolgáltatásra, mert adóköteles összeget fizetnek ki vagy adót állapítanak meg vagy az adókedvezményre jogosító igazolást adnak ki. Az adatszolgáltatást az adózók formanyomtatványon (bejelentésen, bevalláson) keresztül teljesítik. Az adóhatóság az adatszolgáltatásra kötelezettektől beérkező adatokat feldolgozza és a magánszemélyek által benyújtott bevallás adataival összeveti. Első lépcsőben az adóhatóság azt tudja megállapítani, hogy a bevallásra kötelezettek benyújtották-e a személyijövedelemadó-bevallást, a benyújtott bevallásban valamennyi – a kontroll információk alapján – az adóhatóság által ismert jövedelmüket szerepeltették-e, illetve, hogy az adó csökkentésére fennálló lehetőségükkel jogosan éltek-e.

Példák az áfatörvény alkalmazásához

Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza.

Megrendelés >>

2.1. A munkáltató, kifizető adatszolgáltatása

Az Art. 31. § (2) bekezdése elrendeli, hogy a munkáltató, a kifizető havonként, a tárgyhónapot követő hó 12-éig bevallást nyújtson be az általa juttatott jövedelmekkel összefüggő adókról, járulékokról. Kifizetőnek minősül az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltató, az állami foglalkoztatási szerv, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót foglalkoztató és a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője.

A kifizető, a munkáltató magánszemélyenkénti bontásban teljesíti a havonkénti bevallást. A munkáltatói, kifizetői bevallás kizárólag elektronikus úton teljesíthető, a benyújtásra kötelezett adózók valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket, fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmük előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmük előterjesztését elektronikus úton teljesítik, függetlenül attól, hogy az mely időszakra vonatkozik [Art. 175. § (9) bekezdés].

A bevallásban szerepeltetni kell az arányos szolgálati idő naptári napjainak számát, a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját és összegét is, valamint a rehabilitációs kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.

A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatás napjaira kifizetett munkabért és a foglalkoztatás napjait is fel kell tüntetnie a bevallásban [Art. 31. § (2) bekezdés 27. pont].

A termőföld bérbeadójával kapcsolatosan mentesíti a jövedelemadó alól a termőföld haszonbérbeadásából származó jövedelmet, ha a haszonbérleti szerződést a törvényben meghatározott 5 éves időtartamra kötik (adómentesség feltételéül szabott időtartam). Abban az esetben azonban, ha a haszonbérleti szerződés ezen időtartam előtt megszűnik, jövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik. A magánszemély ebben az esetben köteles a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni.

A munkáltatónak, kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettségét a ’08-as bevalláson kell teljesítenie.

Azon foglalkoztatottak, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek, a róluk benyújtott munkáltatói bevallások alapján informálódni tudnak többek között az ellátásaik alapjául szolgáló jövedelmükből levont járulékokról, illetőleg ellenőrizhetik, hogy a munkáltatójuk eleget tett-e a szükséges bejelentési kötelezettségének az adóhatóság felé.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a járulékbevallások benyújtása helyett az „NY” jelzésű, „Nyilatkozat a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról” elnevezésű elektronikus űrlapon tesz nyilatkozatot az adózó, az állami adóhatóság a nyilatkozat adataiból nem teljesít adatszolgáltatást az ellátásokat megállapító hatóságok felé, azaz az adózó „NY” jelű bizonylaton megtett nyilatkozata nem képezi ellátások megállapításának alapját.

Amennyiben a munkáltató, illetve a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

2.2. Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása

Az ingatlan értékesítése és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról történő lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az erről szóló szerződést az adózóknak az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) kell benyújtaniuk, amely okirat alapján a változást megjelenítik az ingatlan-nyilvántartásban. [Vagyoni értékű jog a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat –, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)102. § (1) bekezdés d) pontja alapján.] A földhivatal pedig ezekről a változásokról adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak, hogy az kiszabhassa az ügyfelet terhelő illetéket.

Az ingatlanügyi hatóság nemcsak a vagyonszerző személyről, hanem a vagyonértékesítőről is adatot szolgáltat az adóhatóság felé, amely adatszolgáltatás célja az, hogy az adóhatóság ellenőrizni tudja, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntette-e az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet. A magánszemélynek az ingatlanértékesítéséből származó jövedelmét és az ahhoz kapcsolódó adót az adóbevallásában kell feltüntetnie összevont adóalapba tartozó vagy különadózó jövedelemként. [A Kúria Kfv.V.35.116/2014/10. számú ítéletében is megerősítette azt az értelmezést, hogy különadózó jövedelemnek az az ingatlanértékesítés minősül, amely során a vagyonból akkor származik jövedelem, ha például az adózó egy ingatlant a kialkudott vételárért értékesít, és ebből jövedelme keletkezik. Míg az ingatlanértékesítésből mint tevékenységből származó jövedelem összevont jövedelemként adózik, ha maga az elvégzett tevékenység termeli a jövedelmet, és az elvégzett tevékenység eredménye a jövedelem, amely nélkül nem keletkezne a jövedelem.]

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.

Ugyanakkor a termőföld haszonbérbeadásával kapcsolatosan is nemcsak a kifizetőt kötelezi adatszolgáltatásra a jogszabály (Art. 3. számú melléklet A/II. fejezet), hanem a földhivatalt is. A megkötött szerződésről, illetve az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül megszűnt szerződésről a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől számított 8 napon belül köteles az illetékes önkormányzati adóhatóságot tájékoztatni [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 9.4.1. pontja]. Az adatszolgáltatás célja, hogy az adóhatóság a termőföldre mint adótárgyra kivetett és az egyes jövedelmeket terhelő adókötelezettségek tekintetében naprakész adatokkal rendelkezzen.

2.3. A hitelintézet, befektetési szolgáltató adatszolgáltatása

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak átutalással kell teljesítenie fizetési kötelezettségét, ideértve az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az eljárási illeték, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség, valamint – ha végrehajtási eljárás alatt áll – a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét

–   készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy

–   a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján is teljesítheti.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatás kifizetését az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti.

Amennyiben az adózó nem teljesíti fizetési kötelezettségét, az adóhatóság hatósági átutalási megbízást (inkasszót) nyújt be és leemeli a tartozás összegét az adózó számlájáról. Ezért a pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége, hogy a pénzforgalmi számla megnyitását és a megszüntetését az állami adóhatóságnak jelezze, annak időpontját követő hó 15. napjáig. Amennyiben az adózó a cégjegyzékbe bejelentette a pénzforgalmi számlát, akkor ez a kötelezettség alól mentesül, hiszen a cég pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számla megnyitását, illetve megszüntetését követő 8 napon belül – elektronikus adattovábbítás útján – közli a cégbírósággal. Így tehát az adóhatóság ezen információkról már a cégbíróság útján értesül. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változásra is, a változás bejegyzése automatikusan, elektronikus úton történik [a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (6) bekezdése].

Az adóelkerülés lehetősége szűkül azzal, hogy a befektetési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek az értékpapír-transzferekhez kapcsolódóan. Az adatszolgáltatás hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé arra vonatkozóan, hogy a transzferügyletben részt vevő felek adókötelezettségüket az értékpapírtranszfer-ügylet alapjául szolgáló, közöttük megvalósult jogügylet tartalmának megfelelően teljesítik-e. Az adatszolgáltatást a ’K86-os adatlapon lehet teljesíteni.

Az Art. 2013. július 1-jétől hatályos módosítása az eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és költséghatékonyabbá tétele érdekében lehetővé teszi, hogy az állami adóhatóság a törvényben meghatározott eljárásainak lefolytatásához szükséges adatokat elektronikus úton igényelje a pénzügyi intézményektől, pénzforgalmi intézményektől és a befektetési vállalkozásoktól.

Az adatszolgáltatás igénylésére az alábbi eljárások tekintetében kerülhet sor:

–   az állami adó- és vámhatóság általi ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához;

–   bűnüldözési, nyomozóhatósági tevékenység végzéséhez vagy

–   a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez [Art. 52. § (19) bekezdés].

Elektronikus úton eljuttatott megkeresés esetén a megkeresett köteles a kért adatot elektronikus úton, az adóhatóság által meghatározott formátumban megküldeni. Az elektronikus kapcsolattartás során kizárólag az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell látnia legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell [Art. 52. § (21) bekezdés].

Dr. Szabó Ildikó cikkéből, amely az Adó szaklap 2015/16-os számában jelent meg, a fentieken túl minden adatszolgáltatásra kötelezett szervezet – a jegyzőtől az online pénztárgépek üzemeltetőjéig – adatszolgáltatási kötelezettségét megismerheti, valamint az adóhatóság ez irányú kötelezettségeiről is teljes képet kaphat. Az Adó szaklap előfizetési lehetőségeiről itt tájékozódhat.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Brexit

    Az EU-ból való kilépésre szavaztak a britek, de mire számíthatnak azok a magyarok, akik a szigetországban dolgoznak? 

  • 2017

    Megjelent a személyi jövedelemadót (Szja) érintő változásokat is magában foglaló, 2016. évi LXVI. törvény, amely a béren kívüli juttatásokon túl is több fontos módosítást léptet hatályba.

  • London

    Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.

  • InfoTandem_cafeteria

    A hazai vállalkozások több mint fele, a nagyobbaknak pedig bő kilenctizede kínál egy vagy több cafeteria-eszközt az alkalmazottainak. Az érintettek zöménél szinten maradt, vagy akár még bővült is az erre szolgáló keret az elmúlt egy évben. Az InfoTandem infografikája.

  • Fotó: shutterstock

    Minden adózó számára, aki az adófizetési kötelezettségének nem tud határidőben eleget tenni, fontos jogintézmény a fizetési könnyítés és adómérséklés, amelynek során az adóhatóság méltányos eljárás lefolytatására köteles. A mérlegelési jogkörét azonban kizárólag a jogszabály által biztosított keretek között gyakorolhatja a konkrét körülmények alapján.