Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közzétette a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) végső ajánlását hétfőn az OECD. Az agresszív adótervezés és az adóelkerülés visszaszorítását célzó akcióterv adótörténeti jelentőségű, és már 2016-tól alapvető változásokat hoz a multinacionális cégek adótervezésében; a magyar leányvállalatoknak is el kell kezdeniük a felkészülést. A BDO Magyarország cikksorozatban mutatja be az ajánlást és a felkészülés lehetőségeit.
Mi a bejelentés háttere?
Ahogy már korábbi cikkeinkben írtuk, az OECD két éve dolgozik a 15 pontból álló BEPS akcióterv összeállításán. Erre azért volt szükség, mert a kormányok és az adóhatóságok felfigyeltek arra, hogy a multinacionális vállalatok az elmúlt években egyre jobban kihasználták a nemzetközi adózási kiskapukat annak érdekében, hogy összességében minél kisebb legyen az adóterhük. E felismerést követően a G20-ak csoportja felkérte az OECD-t, hogy vizsgálja felül a nemzetközi adózási irányelveket és tegyen javaslatokat a fenti jelenség kezelésére. Mindezek alapján az elmúlt két évben az OECD folyamatosan közzétett és vitára bocsátott ajánlásokat a BEPS projekt keretein belül, míg végül bejelentette végső javaslatait és ajánlásait.
Mi a célja a BEPS projektnek és a most bejelentett végső javaslatoknak és ajánlásoknak?
A BEPS projekt célul tűzte ki, hogy létrehozzon egy olyan egységes konszenzusos nemzetközi adózási szabályzatot, ami nem ad tovább teret az agresszív adótervezés lehetőségének a cégcsoportok számára. E kiindulási pontból nézve a projekt fő céljai:
szorosabban kapcsolódó nemzetközi adózási irányelvek létrehozása;
annak biztosítása, hogy a gazdasági tartalom elve szerint adózzanak a cégcsoportok, tehát abban az országban, ahol a valós tevékenység, érték és így a bevétel keletkezik;
nagyobb átláthatóság az adóhatóságok számára a határon átnyúló, nemzetközi ügyleteket és globális cégstruktúrákat illetően.
A célokat az OECD akciótervekre fordította le, ezek közül a mostani bejelentéssel többet véglegesítettek. A legnagyobb hatásuk a következő elfogadott következtetéseknek lesz a multinacionális cégek számára.
Hibrid ügyletek
ezen ügyletek esetében fennállhat a kettős nem adóztatás veszélye. Az ilyen jellegű tranzakciók lehetőséget adnak például az igénybevevő fél országában a költségek adózási célú levonására, anélkül, hogy a másik fél országában az ügyletből származó bevétel után adófizetés történne, így egyik országban sem történik adófizetés.
az OECD ezzel kapcsolatos jelentésében (Hybrid mismatch arrangements) lehet arról olvasni, hogyan kívánja a hibrid ügyletek kettős nem adóztatási problémáját orvosolni. Ennek eredményeként az elsők között az Egyesült Királyság lépett és jelentette be, hogy adaptálni fogja szabályzatában az OECD javaslatit, melyeket 2017-től érvényesít.
Transzferár
Ezen a területen nagyon komoly változásokra lehet számítani, hiszen a BEPS egyik akcióterve alapján – Country-by-country (CbC) report – az országoknak a jelenleginél sokkal több adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóságok számára az átláthatóság biztosítása érdekében.
A transzferárak szokásos piaci ár elvének való megfelelésének igazolására készülő fő és ország specifikus dokumentumok mellett most bevezetésre kerül az úgynevezett „CbC jelentés”. A jelentésben olyan, a cégcsoport egészére vonatkozó adatokat kell dokumentálni, melyre eddig nem volt szükség, például árbevétel, adózás előtti eredmény, munkavállalók száma és a megfizetett adó mértéke.
Az Egyesült Királyság, Spanyolország, Ausztrália és Hollandia már bejelentették, hogy a 2016. adóévtől kezdődően bevezetik hazai jogszabályaikba a CbC jelentéssel kapcsolatos OECD-javaslatokat. Továbbá, szintén a BEPS hatására Kína is közzétett egy tervezetet a dokumentációs szabályokra vonatkozóan, melyből látszik, hogy a fő és ország specifikus dokumentációk mellett Kínában is be fogják vezetni a CbC jelentést.
Az OECD a Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára 2010 c. kiadványának – mely másodlagos jogforrásnak számít Magyarországon a transzferár-szabályokat illetően – is több fejezete módosul a BEPS miatt a közeljövőben. A módosítások érinteni fogják a dokumentációs kötelezettséget, az immateriális javak és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások kezelését, valamint a költség-hozzájárulási megállapodásokat. Ennek megfelelően, ezen a területen biztosan lehet számítani hazai jogszabályváltozásra.
Nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos visszaélések
Ezen ajánlás a nemzetközi egyezmények megsértését, vagyis az adózási kiskapuk kihasználását próbálja megfékezni („treaty shopping”). Például oly módon, hogy nem teszi többé lehetővé az adóelőnyök kihasználását olyan államban, ahol a multinacionális cégcsoport mindössze egy holding társasággal van jelen, és valós tevékenység nem történik a holding országában.
Ami látható, hogy bizonyos országok már most készen állnak az OECD ajánlások helyi jogszabályba történő átültetésére. Lesznek olyan országok is, akik várnak még, vagy az ajánlásokat külön-külön vezetik majd át saját szabályzatukba. Azonban egy biztos: a multinacionális cégcsoportoknak a jövőben még inkább tudatosnak és felkészültnek kell lenniük adóstruktúrájuk kialakításakor. A végső ajánlások bejelentésével a vállalkozásoknak most minden eddiginél nagyobb szükségük lesz a megfelelő adótanácsadóra mind globális mind lokális szinten, aki utat tud mutatni ebben a változásokkal teli új környezetben, valamint új megoldásokat kidolgozva hatékony adózási rendszer kialakításában képes segítséget nyújtani.
Mit tehetnek a multinacionális vállalkozások ebben az új helyzetben?
A vállalatok vezetőinek mindenképpen össze kell ülniük és át kell gondolniuk, hogyan fogja befolyásolni őket a BEPS hatása.
A multinacionális vállalkozásoknak szükséges lesz adóstruktúrájukat újratervezni, a következők figyelembevételével:
országra szabott megközelítéseket alkalmazva kell végiggondolniuk az optimális adózást.
a cégcsoportoknak szükségük lesz a jelenlegi működésük felülvizsgálatára, annak érdekében, hogy adózási rendszerük összhangban legyen a valós értékteremtő tevékenységükkel.
a transzferárak tervezésekor figyelembe kell venni az új transzferár dokumentációs struktúrát, például, hogy milyen adatokat és tényeket kell közölni a CbC jelentés keretében.
Az OECD a javaslatok kidolgozásakor szorosan együttműködött az Európai Unióval. Ennek megfelelően, mivel Magyarország nem csak OECD, de EU tag is, így a most véglegesített ajánlások a magyar szabályokat is érinteni fogják, ami alapján változásokra lehet számítani hazai szinten is a közeljövőben. Ami biztos, hogy a magyar leányvállalatoknak több adatot kell a jövőben szolgáltatniuk működésükről az adóhatóságok felé és erre alaposan fel kell készülni.
A fentiekkel kapcsolatban további, részletesebb információkat következő cikkeinkben olvashatnak.
A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország tax managere és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
