Az adó alapjának utólagos változása ( II. rész)

BDO
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szerződést kötött, s az utólag megszüntetésre került, esetleg a szerződést felbontásra került? Nem tudja mi a teendő? Egyáltalán csökkenthető-e az adóalap utólagosan az áfa vonatkozásában? A BDO Magyarország cikkéből kiderül, mi a teendő.

Előző cikkünkben az adóalap utólagos változásáról írtunk, melyet jelen cikkünkben folytatunk, ugyanis számos egyéb körülmény is lehetővé teszi az áfa adóalapjának módosítását. Ilyen eset az, ha pl. a felek az értékesítést követően árengedmény nyújtásában vagy pénzvisszatérítésben állapodnak meg.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 65.§-a értelmében a fizetendő adó alapja főszabály szerint az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől. Az Áfa tv. nem ismer olyan árengedményt, melyet az ügyletet megelőzően nyújtanak. A termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésével egyidejűleg nyújtott árengedmények az Áfa tv. 71.§, míg a teljesítést követően adott engedmények a 77.§ szerint ítélendőek meg. Teljesítés alatt az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont értendő (Áfa tv. 55-59. §). A gazdasági élet szereplői között ugyanakkor nagyon gyakori, hogy különböző okokból, üzletpolitikai, értékesítési megfontolásokból engedményeket adnak az ellenértékből.

Az Áfa tv. három klasszikus árkedvezménytípust nevesít árengedményként:

  • a határidő előtti fizetéshez kapcsolódó ún. skontó, illetőleg

  • a korábban értékesített termék, szolgáltatás mennyiségére tekintettel adott engedmény ún. mennyiségi árengedmény, vagy

  • más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú engedmény.

Az üzletpolitikai célú árengedménynek külön nevesített szabályai, feltételei vannak (pl. minden félnek azonos feltételekkel kell nyújtani, és elérhetővé tenni). A három klasszikus árengedménytípuson túli minden más egyéb kedvezmény nem minősül az Áfa tv. szerinti árengedménynek.

Az Áfa tv. 77. § (3) bekezdés szerint adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt. Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdés szerint a 77. § (1) –(3) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla

a) érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik

b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben.

Az Áfa tv. 77. § (4) bekezdés szerint adóalap utólag csökkenthető a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet kapcsán is.

Az Áfa tv. 77. § szerint vannak olyan esetek, amikor az adóalap csökken (Áfa tv. 77. § (1) és (2) bekezdés) és van, amikor az adóalany döntésétől függően csökkenthető az adóalap (Áfa tv. 77. § (3) és (4) bekezdés). Amennyiben az ügyletről számla került kibocsátásra és a törvény a számla módosítását, helyesbítését, érvénytelenítését írja elő a csökkentés feltételeként, akkor azt az Áfa tv. 168. § (2) bekezdés és 170.§ rendelkezéseinek figyelembe vételével kell megtenni. Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. az engedmények kapcsán mintegy lehetőséget biztosít az adóalap csökkentésre, az nem kötelező, így az is elmondható, hogy a számla módosítása sem kötelező. Ebben az esetben azonban az adóalap sem módosítható utólag.

Az árengedmény áfa rendszerbeli kezelése ugyanakkor eltérő lehet attól függően is, hogy azonnali engedményről (a feltételek már a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás időpontjában teljesültek), vagy utólagos engedményről (a feltételek teljesítését a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtást követően állapítják meg a felek) van szó. Azonnali árengedmény esetén az Áfa tv. 71.§ (1) bekezdése alapján az adó alapjába nem tartozik az árengedmény összege, tehát a számlát már eleve a csökkentett értékről állítja ki az értékesítő, szolgáltatást nyújtó, szerepeltetve rajta az árengedmény összegét. Ezzel szemben, utólagos árengedmény esetén a számlát mindig az eredeti ellenérték szerinti összegről kell kiállítani, és utólag, az árengedményi feltételek teljesülése esetén lehet egy, az eredeti számlát korrigáló bizonylattal érvényesíteni az árengedményt. Értékesítést követően nyújtott engedményre példa lehet az, ha a vevő részére az eladó gyengébb minőséget szállított le, azonban a vevő a teljesítést elfogadta azzal, hogy az árból 10 százalék utólagos engedményt kap. Olyan engedménynél azonban, amikor az eladó a konkrét teljesítéseitől, annak mennyiségétől, árától függetlenül bizonyos összegű, nagy értékű vásárlás esetén visszatérít a vevőnek egy összeget, anélkül, hogy meghatározta volna, hogy mely teljesítése(i) árát csökkenti, akkor ez a visszatérítés nem köthető konkrét teljesítéshez. Így a kedvezményt nem lehet átvezetni az áfa rendszerén, ezért a korábbi számlát (számlákat) sem lehet utóbb korrigálni. Ez az ún. nem számlázott engedmények tipikus esete.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Megrendelés >>

 

Az értékesítést követően, az ellenérték megtérítésének esedékességére tekintettel adott engedmény valósul meg akkor, ha a vevő az eladónak a megállapodásuk szerinti időponton belül fizet, s ezért általában engedményt kap a vételárból. Az eladó sok esetben finanszírozási okból adja ezt a típusú engedményt.

Ha a skontó érvényesítésére az Áfa tv. szerinti teljesítést követően kerül sor, az utólag adott engedménynek tekintendő. Az engedményt nyújtó adóalany dönthet arról, hogy azt számlázott vagy nem számlázott engedményként kezeli, tekintettel az Áfatörvény 77.§ (3) bekezdésére, mely szerint az utólag adott engedmények esetén nem kötelező az adóalap utólagos csökkentése. Ha a teljesítést követően érvényesített skontóról számla nem kerül kiállításra az eladó részéről, akkor a skontó az adóalap terhére nem érvényesíthető. Amennyiben a teljesítést követően érvényesített skontót az engedményt nyújtó adóalany számlázza, akkor az eredeti teljesítésről kiállított számlát a skontó adataival módosítani kell, ezáltal csökkenthető az adóalap.

Abban az esetben, ha a skontó érvényesítésére az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjáig sor kerül, akkor az adóalap meghatározása során azt az Áfa tv. 71. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően figyelmen kívül kell hagyni, az nem tartozik bele az adó alapjába. Kérdés, hogy a teljesítésig adott skontó valóban skontónak minősül-e, ugyanis az eladó csökkentett összegben ugyan, de kiállítja a számlát, a határidő előtti fizetés azonban csak egy kötelezettségvállalás a vevő részéről. Elmondható, hogy a skontó ezen fajtája némi kockázatot is rejt magában, ugyanis, ha a vevő nem teljesíti kötelezettségvállalását, akkor az eladónak módosítania kell a számlát a teljes ellenértékre vonatkozóan.

Az értékesítő sokszor azzal jutalmazza a vevőt, hogy értékesítéskor, vagy a későbbi vásárlásaihoz konkrét összegű, vagy konkrét mértékű engedményre jogosító igazolást (törzsvásárlói kártyát, kuponokat, vásárlói pontokat stb.) biztosít a vásárlónak. Ezek az ún. későbbi engedményt biztosító kuponok.. E kuponokat egy későbbi felhasználás során az értékesítő a kuponon feltüntetett összeg vagy százalékérték meghatározásával, a vásárlásról kiállított számlában adott engedményként szerepeltet(het)i.

Az engedményre jogosító és pénzvisszatérítésre jogosító kuponok témakörében egyik kiemelkedő ügynek számít a C-317/94. sz. Elida Gibbs-ügy1, melyben Elida Gibbs az Unilever leányvállalataként, kozmetikai vagy piperecikk gyártóként kereskedett, termékeinek 70 %-át kiskereskedőknek értékesítette, maradékot nagykereskedőknek vagy cash-and-carry („fizess és vidd”)  kereskedőknek, akik kiskereskedőknek értékesítették azokat tovább. Termékeit több kedvezményes konstrukcióban értékesítette, egyik az engedményre jogosító kupon (money-off coupon), melyen belül két verzió (alap és kiskereskedői) létezett, másik a készpénz visszatérítésre jogosító kupon (cash-back coupon) séma. A fenti esetektől eltérően itt azonban a kedvezményt, kuponokat nem a kiskereskedő adja, hanem a gyártó.

Az engedményre jogosító kupon egyik akciója (alap verzió) alatt, Elida Gibbs meghatározott terméket reklámozott, meghatározott ideig. Ezek a kuponok a közönségnek közvetlenül kerültek terjesztésre vagy újságokból, magazinokból kivágható kuponok voltak. A kuponok névértékkel bírtak, illetve tájékoztatták a fogyasztót arról, hogy egy vagy több termék kedvezményes vásárlására jogosítja bemutatóját. A kiskereskedőket is tájékoztatta arról, hogy milyen formában és milyen időszakon kell eljuttatni közvetlenül az Elida Gibbsnek annak érdekében, hogy visszatérítésben részesüljenek. Ebben a verzióban a kiskereskedő és Elida Gibbs az érintett, s csak a kiskereskedő jogosult a visszatérítésre, neki kell igazolni, hogy a termékeket az adott időszakban Elida Gibbs-től vagy nagykereskedőktől vette.

Az engedményre jogosító kupon akció másik verziója (kiskereskedői) szerint Elida Gibbs és a kiskereskedő megállapodása szerint kerül kialakításra. Itt a kiskereskedő bocsátotta ki a kuponokat, melyen a kiskereskedő neve is feltüntetésre került, valamint az, hogy a kiskereskedő melyik üzletében volt felhasználható, kizárólagosan. A visszatérítést itt is az Elida Gibbs adta, szintén a kiskereskedőnek.

A készpénz visszatérítésre jogosító kupon (cash-back coupon) az Elida Gibbs-féle termékek csomagolására került nyomtatásra. Ez tulajdonképpen az Elida Gibbs azon ajánlatát tartalmazta, miszerint közvetlenül a vásárlónak visszatérítik a termékért, a kiskereskedőnek kifizetett ár egy részét, meghatározott feltételek esetén. Ez az ár a kupon névértékével volt egyenlő, melyet a fogyasztó a vásárlással igazolt. A fogyasztó ebben az esetben közvetlenül a gyártónál válthatta be a kupont, kihagyva ezzel a kiskereskedőt.

Az EB a kuponok vizsgálata során megállapította, hogy mivel a gyártó az értékesített termékekért csökkentett értéket kapott a visszatérítések miatt, ezért visszafizetések csökkentik az Elida Gibbs, mint gyártó adóalapját, abban az esetben is, ha a kiskereskedőnek, abban az esetben is, ha a fogyasztónak téríti vissza ezen összegeket. Az EB az ítéletében arra is rámutatott, hogy az áfa rendszerének alapelve az, hogy adó a végső fogyasztót terheli. Mindebből következően az adóalap, mely az adóhatóságok által beszedett áfa alapjául szolgál, nem haladhatja meg a végső fogyasztó által ténylegesen megfizetett ellenértéket.

A pénzvisszatérítésre jogosító kupon (cash-back coupon) esetében az Európai Bíróság ítéletében úgy rendelkezik, hogy a Hatodik irányelv2 rendelkezései úgy értelmezendők, hogy amennyiben

(a) a gyártó egy akciós program idején „gyártói áron” értékesíti árucikkeit közvetlenül a kiskereskedőnek,

(b) az árucikkek csomagolására nyomtatott pénz-visszafizetési kupon feljogosítja a vásárlót, hogy – amennyiben igazolja egy ilyen árucikk megvásárlását, valamint eleget tett a kuponon ismertetett egyéb feltételeknek – a kupon gyártónak való bemutatása esetén a gyártótól visszakapja az azon feltüntetett összeget, továbbá

(c) a vásárló megvásárol ilyen árucikket egy kereskedőtől, majd bemutatja a kupont a gyártónak, és tőle visszakapja a kuponon feltüntetett összeget, az adóalap a gyártó által felszámított vételárnak a kuponon feltüntetett és visszafizetett összeggel csökkentett összege lesz.

Az Elida Gibbs-ügyben részletezett cash-back coupon esete azért is kiemelkedően fontos, mert ez az eset került szabályozásra az Áfa tv-ben, az adó alapjának utólagos csökkentésének egyik eseteként, 2014.01.01.-től. Azt, hogy miért csak ez az eset került a kedvezmények, kuponok szempontjából részletezésre, nem tudható, azonban, az leszögezhető, hogy nem ez a jellemzően előforduló kedvezményre jogosító, s egyben adóalap utólagos csökkentését jelentő eset. A gyakorlati alkalmazását azonban az Áfa tv. ( Áfa tv. 77. § (4) –(5) bekezdés, valamint 78. § (3) –(4) bekezdés) korlátozásokkal és adminisztrációs elvárásokkal is társítja. A pénzvisszatérítés, mint adóalap-csökkentési lehetőség lényege az, hogy olyan eshetőségre teszi lehetővé az adóalap-csökkentést, amikor az adóalany vásárlásösztönzési céllal pénzt térít vissza olyan személynek, aki nem közvetlenül az adóalanytól szerezte be a kedvezményezett terméket, szolgáltatást. A konstrukció úgy néz ki, hogy az értékesítő („A”) adóalany vásárlásösztönzési célból az üzletpolitikájában rögzített módon pénzt térít vissza olyan (vevő) adóalany vagy nem adóalany részére („C”), aki a terméket nem az „A” adóalanytól szerzi be, hanem egy kereskedőtől pl. („B”). A pénzt visszatérítő adóalany („A”) utólag azon termékértékesítése/szolgáltatásnyújtása adóalapját csökkentheti, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti („A” és „B” közötti ügylet az adóalap csökkentésre jogosító ügylet). Az új jogcímen történő utólagos adóalap csökkentéshez a bizonyos feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Így szükséges, hogy „A” adóalany üzletpolitikájában részletesen rögzítse a pénzvisszatérítés feltételeit, szükséges az, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet („B” és „C” közötti ügylet) belföldön teljesített adóköteles ügylet legyen, valamint feltétel az is, hogy a visszatérítendő összeg kisebb legyen, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzata.

Meg kell azonban jegyezni, hogy adóügyekben az Elida Gibbs ügyre több nemzeti bírósági ítélet is hivatkozott/hivatkozik, azonban az adóhatósági gyakorlat ebben a tekintetben nem egységes. Az ítélet a C-317/94 Elida Gibbs ügyben szereplő pénzbeli engedmény adóalap-csökkentése mellett a természetbeni árengedmény adóalap csökkentés alkalmazását is lehetővé teszi, többoldalú engedmények esetében is, így pl. a gyártó-kereskedő-vevő láncolatában, ahol a vevő részére más személy nyújtja az engedményt (gyártó) és más adja el a terméket (kereskedő). Jelen esetben a felperes árcsökkentő tételként számolta el a termékek természetben adott engedményeit, melyeket azonban nem a tőle vásárló nagykereskedőnek, hanem azoknak a cégeknek (kedvezményezetteknek) nyújtotta, akik a nagykereskedőkkel álltak kapcsolatban. Az adóhatóság a kedvezményezetteknek nyújtott termékátadások tekintetében áfa-különbözetet állapított meg, arra való hivatkozással, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: régi Áfa tv.) 7.§ (3) bekezdés f) pontja, majd a 2004. május 1. utáni 22. § (9) bekezdéseire figyelemmel a két fél között közvetlen kapcsolatnak kell lennie. 3 Az elsőfokú bíróság osztotta az adóhatóság álláspontját a felperes által a cégeknek nyújtott ingyenes termékátadás jogi minősítésében. A régi Áfa tv. 22. § (9) bekezdésében szereplő „közvetlen” kifejezés csak valamely ellenértékes ügyletre vonatkoztatható, azonban a felperes és a kedvezményezettek között ellenszolgáltatás nem volt. Az elsőfokú bíróság a Héa –irányelv 90. cikk (2) bekezdésére hivatkozott, valamint a preambulum (4) és (7) bekezdésére. Kifejtette, hogy többtagú értékesítési lánc esetében bármely tagja a vele közvetlen kapcsolatban nem álló másik (vevő) tag részére nem nyújthat a kedvezményt nyújtónál adóalap eróziót eredményező természetbeni kedvezményt. Az adóalap ugyanis minden esetben bizonyíthatóan egyedileg meghatározott termékhez, szolgáltatáshoz hozzárendelhető. Az elsőfokú bíróság nem vitatta, hogy bizonyos esetekben a termék sajátosságaira, illetve piacszerkezetre is tekintettel a gyártó (pl. Elida Gibbs) minősülhet olyan adóalanynak, melynek gazdasági tevékenysége és a gyártó által az értékesítési lánc bármelyik tagjának vagy a végfelhasználónak nyújtott utólagos engedmény között a kapcsolat szükségszerű, azonban ez az értékesítési lánc bármelyik tagjára nem érvényes. Az Elida Gibbs-ügy kapcsán kifejtette, abban az esetben egyértelműen meghatározható volt az az összeg, melyre tekintettel az adóalap csökkentést az EB elismerte. Ebben az esetben azonban a felperes nem pénzt, hanem terméket adott. Nem lehet meghatározni, hogy a felperes mely időszakra vonatkozó fizetendő adóját jogosult csökkenteni és milyen összegben. Az adóhatóság a felülvizsgálati eljárás során hangsúlyozta, hogy közvetlen kapcsolat kell legyen az ingyenes átadás és az ellenértékes ügylet szereplői között, az árengedmény nem azonos a természetben nyújtott engedménnyel.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

Az Legfelsőbb Bíróság (LB) azonban ezen érvelést nem fogadta el. A perben eldöntendő kérdés volt a „közvetlenül” és „közvetve” kifejezések értelmezése az árengedmény körében. Az LB szerint az adóhatóság és az elsőfokú bíróság is szűkített értelmezést adott erre vonatkozólag, azt csak a felperes és a terméket vásárló nagykereskedő közötti kapcsolatra vonatkoztatta. Az LB szerint azonban ez nem helytálló, ezek a kifejezések ugyanis nem személyekre vonatkoznak, hanem termékhez, gazdasági eseményekhez, termékértékesítésekhez. Mindezekre tekintettel a perbeli esetben azt kellett vizsgálni, hogy a felperes által adott árengedmény kötődik-e az általa forgalmazott termékekhez vagy sem, a gazdasági kapcsolat, érdekeltség megállapítható-e a forgalmazási láncban. A felperes azonban a végfelhasználókkal közvetlen kapcsolatban volt, ugyanis az árengedménnyel ösztönözte őket a vásárlásra. Az LB szerint ez az árengedmény beleillik a felperesi termékek forgalmazásának gazdasági láncolatába. Az LB szerint az Elida Gibbs-ügy kapcsán az EB a közvetlen személyi összefüggést nem tartotta az adóalap csökkentés feltételének, így megállapította, hogy az utólagos árengedmény abban az esetben is adóalapot csökkentő és a társasági adónál is figyelembe veendő tétel, amennyiben az árengedményt az eladó nem a terméket közvetlenül megvásárló gazdasági társaságnak, hanem a termék végfelhasználójának nyújtja.

Az LB azon hivatkozásokat sem fogadta el, hogy jelen perben nem pénzt, hanem terméket adott, ugyanis erre a régi Áfa tv. 22. § (9) bekezdés és a Tao tv. is lehetőséget adott. ( LB Kfv.I.35.390/2009/6.számú ítélet ) Az adóhatóság ezt az álláspontot azonban nem feltétlenül tartja. A pénzbeli árengedmény adóalap csökkentése nemzeti szinten csak 2014.01.01.-től lehetséges, a fent leírtak szerint.

A fentiekből is látható, hogy az engedmények, utalványok, kuponok kezelése, minősítése, majd adóalap utólagos csökkentésként való figyelembe vétele igen problematikus az áfa rendszerében, ezért az adóztatás szempontjából sok értelmezési kérdést felvetnek.

Amennyiben szakszerű segítségre lenne szüksége, javasolt a jóváírási konstrukció egészének, illetve a kiállított bizonylatnak a könyvvizsgálóval vagy adótanácsadóval történő egyeztetése, átvizsgáltatása, elkerülendő az adóhatósági kérdéseket.

1 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:61994CJ0317


 

2 Hatodik irányelv 11.cikk A) (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint 11.cikk C) (1) bekezdése szerint, mely utóbbi szerint lemondás, visszautasítás, illetve teljes vagy részleges nemfizetés avagy az értékesítés bekövetkezte után árengedmény esetén az adóalap a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökken. A tagállamok azonban a teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérhetnek e szabálytól.


 

3 régi Áfa tv. 22.§ (9) bekezdése: Csökkentheti az adó alapját az ellenérték fejében történő termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz vagy termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz közvetlenül kapcsolódó térítésmentes termékátadás és szolgáltatásnyújtás értéke, még abban az esetben is, ha az ellenérték fejében nyújtott és térítésmentes ügyletek időben elválnak egymástól, feltéve, hogy

  1. a térítésmentesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás forgalmi érték nem haladja meg annak a terméknek, szolgáltatásnak vagy termékeknek, szolgáltatásoknak az ellenértékét, amelyekhez közvetlenül kapcsolódik és

  2. a térítés nélküli termékátadás, szolgáltatásnyújtás feltételei az ellenérték fejében történő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás feltételei között szerepelnek.

A cikk szerzője dr. Veress Júlia, a BDO Magyarország adószakértője és Kiss Zsófia senior adótanácsadó. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szerződést kötött, s az utólag megszüntetésre került, esetleg a szerződést felbontásra került? Nem tudja mi a teendő? Egyáltalán csökkenthető-e az adóalap utólagosan az áfa vonatkozásában? A BDO Magyarország cikkéből kiderül, mi a teendő.

  • Fotó: shutterstock

    Vállalkozásánál adóhiányt állapított meg a NAV? Önellenőrzés során plusz költségeket tártak fel a korábbi évekre vonatkozóan? A ténylegesnél több bevételt könyveltek? A BDO Magyarország cikkéből kiderül, mi a teendő.

  • munkaerokolcsonzes

    A híradásokból gyakran kaphatunk tájékoztatást a munkaerő-kölcsönző társaságok szigorú adóhatósági ellenőrzéséről, a fiktív munkaerő-kölcsönzés miatt nyakon csípett elkövetőkről és a zár alá vett vagyontárgyakról, melyek között nagy értékű ingatlanok, autók és egyéb járművek is szép számmal megtalálhatóak. Érdemes azonban figyelemmel lenni arra is, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos adóellenőrzés számos esetben kapcsolódó vizsgálat keretében a munkaerő-kölcsönzést igénybevevő cégekre is kiterjedhet, vagy éppen ellenkezőleg: egy igénybevevő társaságnál lezajlott ellenőrzés tapasztalataiból kiindulva sikerül lebuktatni a fiktív szolgáltatást nyújtó ”munkaerő-kölcsönzőt”. Hogyan érintheti egy ilyen ellenőrzés az igénybevevő adópozícióját? Mostani cikkünkben ennek a témának jártunk utána. 

  • mappa

    Korábbi cikkeinkben a társasági adó alapjának egyes korrekciós tételeit elemeztük. Folytatva a sort most a követelésekkel kapcsolatos társasági adó elszámolásokat mutatjuk be. A tao-bevallás elkészítése után is érdemes ellenőrizni, átgondolni, hogy jól csináltunk-e mindent. 

  • Fotó: PuzzlePix

    Továbbhaladva a társasági adóalap meghatározásának rögös útján, mai cikkünkben a nem realizált árfolyameltérések adókezelésében teszünk meg pár lépést. Van-e lehetőség arra, hogy a nem realizált árfolyamnyereség adózását illetve a nem realizált árfolyamveszteség felhasználását későbbi halasszuk? A BDO Magyarország cikkéből megtudhatja a választ.

  • Fotó: PuzzlePix

    A társasági adóalap korrekciós tételek bemutatását folytatva mostani cikkünkben a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-csökkentő és adóalap-növelő elszámolásokat ismertetjük.

  • számológép

    Az egyes fontosabb adóalap-csökkentő, illetve növelő tételek szabályait ismerteti cikksorozatában a BDO Magyarország. Elsőként – követve a Tao. törvény sorrendiségét – az elhatárolt veszteség fogalmát és számítási szabályait ismertetik, értelmezik, példák segítségével.

  • számol

    Cikksorozatunk előző részeiben bemutattuk a jövedelem-(nyereség-)minimum számításának alapvető rendelkezéseit és ismertettük az előző adóévek elhatárolt veszteségének felhasználásához kapcsolódó szabályokat. Folytatva a sort az adóalap korrekciós tételekkel, mostani cikkünkben azt a kérdést jártuk körül, hogy a céltartalék képzés és megszüntetés milyen hatással lehet a társasági adó alapjára. 

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Brexit, illeszkedési zavarok

    Kiterjesztené az angol nyelvi szintfelmérőre kötelezett bevándorlók körét a Brit Kormány illetékes szerve - írja közleményében a Taylor Wessing ügyvédi iroda.

     

     

  • focilabda

     Az Európai Bizottság határozata értelmében újabb hat évre, 2023. június 30-ig működhet a TAO, így biztosítva tervezhető, kiszámítható jövőt a sportfinanszírozásban - mondta Szabó Tünde sportállamtitkár.

  • söralátét

    Peren kívül megegyezett a Heineken Románia és a Csíki Sör Manufaktúra.

  • MNB, az MNB épülete

    A nem megfelelő eljárások, a biztosítási szerződések hiányos tartalmi elemei, illetve az ügyfél-tájékoztatásra és panaszkezelésre vonatkozó jogsértések miatt kapta a bírságot a biztosító.

  • NAV

    Akik netán elakadnak a tervezet jóváhagyásában, esetleges kiegészítésében, vagy akár a felajánlásban, azoknak segítenek a NAV rövid tájékoztató videói - hívja fel a figyelmet közleményében az adóhatóság.