Bevetik a csodafegyvert az áfacsalók ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól a kamionok berakodása sem kezdődhet meg, amíg azt a NAV nem engedélyezi. Kockázatosnak minősített termékeknél jóval kisebb – akár személyautónyi – szállítmányt is jelenteni kell a hatóságnak, méghozzá legalább három alkalommal szállítmányonként. A Wolters Kluwer Adómozaik nevű konferenciáján az adócsomag finomságait vették sorra az előadók. Tudósításunk első részét olvashatják.


Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art) legjelentősebb módosításának nevezte az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER) jövő évi bevezetését Dr. Kovács Ferenc adószakértő a Wolters Kluwer Adómozaik című konferenciájának első napján. Az Art módosításán túl két miniszteri rendelet szabályoz majd minden részletet.

Az EKAER-szám a fuvarozók által szállított terméket azonosítja; az egyik miniszteri rendelet a szám megállapításának rendjét szabályozza majd, míg a másik a kockázatosnak minősített termékek körét jelöli ki, méghozzá élelmiszer – nem élelmiszer bontásban. EKAER-számot minden útdíjköteles tehergépjárműnek kell kérnie, míg kockázatos termékeknél minden más gépjárműnek (akár személyautónak is), amely ilyet szállít bizonyos érték vagy mennyiség felett – mondta az adószakértő. Ez kockázatosnak minősített élelmiszereknél 200 kilogrammot jelent egy címzettnek, vagy adó nélkül több mint 200 ezer forintnyi terméket; egyéb kockázatos termékeknél 250 kiló és 250 ezer forint a határ.

A bejelentendő fuvarok körét három csoportba sorolja a jogszabály: jelenteni kell a NAV-nak az uniós tagországból származó importot, az uniós tagállamba irányuló exportot és belföldi forgalomban a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést.

Uniós import esetén el sem indulhat a kamion addig, amíg nem kapott EKAER-számot; ehhez a fuvar összes adatát (indulás helye, ideje, szállított termékek, érkezés helye és ideje, feladó és fogadó cégek neve, teherautó rendszáma, stb.) jelenteni kell az adóhatóságnak. Hasonló a helyzet a fuvar érkezésekor: ezt is be kell jelenteni, és csak az erre kapott visszaigazolás után indulhat az áru lerakodása. A szigorú rendszer ellenére a szállítmány jó néhány adata módosítható a fuvar során. Uniós országba történő kivitel esetén a feladó felrakodás előtt köteles minden adatot jelenteni a NAV-nak, majd a tényleges felrakodás időpontját is közölnie kell. Belföldi fuvarozás esetén a feladó teszi a legtöbb bejelentést, a címzett az érkezés időpontjáról ad számot, majd ha erről visszaigazolást kapott, kezdheti is a kirakodást – magyarázta a rendszert dr. Kovács Ferenc.

Kockázatos termék esetén kockázati biztosítékot kell nyújtania az eladónak néhány kivételtől eltekintve (ilyenek például a honvédelmi, katasztrófavédelmi fuvarok, és a segélyszállítmányok). A kockázati biztosíték mértéke változó: el kell érnie a megelőző 60 nap EKAER-es termékei értékének 60 százalékát; az ígéretek szerit a NAV online felületén percre pontosan lehet majd követni, hogy mely cég esetében mekkora is ez az összeg. Amíg a biztosíték összege nem éri el a kívánt szintet, a szállítmány nem kap számot, így el sem indulhat. A NAV letéti számlát és bankgaranciát is elfogad biztosítékként, és a jogszabály kivételeket is ismer: minősített adózóknak és a két éve köztartozásmentes adózóknak (amelyek adószámát nem függesztették fel) sem kell biztosítékot fizetniük. dr. Kovács Ferenc szerint ez igen vonzóvá is teheti a minősített adózói státust.

A szállítmányokat az ügyfélkapun kért, külön erre a célra szolgáló felhasználónévvel és jelszóval lehet bejelenteni az adóhatóságnak, kizárólag online, az erre biztosított felületen. A bejelentést erre feljogosított megbízott is elvégezheti, amely ebben az esetben is az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.

A teherautókat – szállítmányostól, sofőröstől és EKAER-számostol – a NAV ellenőrzi; ha az ellenőr kockázati tényezőt érzékel (pl. a fuvar nem oda tart, ahová kéne), vagy a szállítmánynak nincs EKAER-száma, akkor hatósági zár alkalmazható, vagyis a kamion nem mehet tovább és lezárják. EKAER-szám hiánya esetén a szállítmány igazolatlan eredetűnek számít, amit az áru értékének 40 százalékát kitevő mulasztási bírság terhel; ennek biztosítékaként a NAV az egész árukészletet lefoglalhatja – mondta dr. Kovács Ferenc.

Az Art kisebb jelentőségű változásairól is beszámolt az előadó; ezek közül a legfontosabbakat címszavakban közöljük:

  • a törvénybe két év után visszakerült az eltérő minősítés tilalma; minden jogviszonyt ugyanúgy kell a feleknél minősítenie az adóhatóságnak;
  • változnak a képviseleti szabályok: a könyvvizsgálók is nevesítetten bekerültek a képviselők közé az ügyvédek, adószakértők mellé – magánszemélyt is képviselhetnek, a kötelező képviseletet is elláthatják;
  • aki bizonyítottan nem dolgozik itthon, annak nem kell fizetnie egészségügyi járulékot; ha a magánszemély bizonyítja, hogy külföldön van és ott fizet, visszamenőlegesen is törlik fizetési kötelezettségét;
  • a fokozott adóhatósági felügyelet intézményénél 2015-től nem lesz olyan dokumentum, amelynél kötelező ellenjegyzés rendelhető el;
  • a munkáltatói adómegállapítás új határideje: április 30-ig kell elkészíteni és május 20-ig kell beküldeni a NAV-nak;
  • kötelező áfa-összesítő jelentés értékhatára 2 millióról 1 millióra csökken; akkor is készíthető, ha arra az adózó nem kötelezett;
  • bármilyen adóhatósági igazolást kiállít a NAV külföldi nyomtatványon, angol nyelvű részeknél nem szükséges a fordítás;
  • szünetel az ellenőrzési határidő 15 napig, ha EU-tagállamból válasz érkezik a NAV kérdésére (addig tanulmányozhatják);
  • személyes konzultáció díja a minisztériummal 100-ról 500 ezer forintra nő;
  • a csődbűntett adózási vonzatai is csak akkor évül el, ha magas büntetés is;
  • a végrehajtás akadályozása sorozatosan, visszatérően akadályozó magánszemélyek 500 ezer, cégek 1 millió forintra bírságolhatóak (eddig 200 ezer és 500 ezer volt a büntetés maximuma)
  • 2015-től egyesületeknél, alapítványoknál egyablakos ügyintézés lesz a bíróságokon – nem kell külön adószámot igényelni a NAV-tól.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.