Csak az egészségünkre jutott több tavaly – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A két legvaskosabb tétel, a rezsiköltségek és az élelmiszervásárlás mellett a munkába, illetve iskolába járás közlekedési kiadásai is alaposan megterhelik a háztartások havi büdzséjét. Az InfoTandem heti infografikájáról ugyanakkor az is leolvasható, hogy tavaly kétszer annyit költöttünk kultúrára és szórakozásra, mint ruhák és cipők beszerzésére.


A háztartások fogyasztási kiadásainak több mint felét – 51,7 százalékát – az energiaszámlákat is magában foglaló lakásfenntartás és az alapvető élelmiszerek beszerzése emésztette fel 2012-ben. Ha ezekhez még hozzávesszük a közlekedésre és hírközlésre fordított összegeket is, akkor az összes többi tételre – a ruházkodástól az egészségügyön át a szórakozásig – mindössze 37 százalék marad.

A KSH kimutatásai szerint – amelyek a Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel elmúlt évi előzetes adatain alapulnak – a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai tavaly változatlan áron számítva 2,1 százalékkal zsugorodtak (ez folyó áron 3,5 százalékos bővülésnek felel meg), s 65,8 ezer forintot tettek ki. E summába nem számítják bele a beruházás jellegű, például lakásépítésre kiadott forintokat.

 

A fogyasztási főcsoportok közül reálértéken (vagyis 2011. évi árakon) számolva egyedül az egészségügyi kiadások emelkedtek, méghozzá 1 százalékkal. A legnagyobb, több mint 8 százalékos visszaesés a szeszes italok és dohányáruk vásárlásánál következett be. Ebben – a jövedékiadó-emelés árnövelő hatása mellett – az is közrejátszott, hogy az éttermekben és más vendéglátóhelyeken drasztikusan korlátozták a dohányzást, illetve megszigorították a munkahelyi ellenőrzéseket is.

Az átlagnál lényegesen nagyobb mértékben szorultak vissza a ruhatár frissítését szolgáló, valamint az otthon szépítését célzó lakberendezési kiadások is. A legnagyobb súlyú tételek közül hírközlésre is kevesebb jutott 2,5 százalékkal, nem utolsósorban az előző évinél gyorsabb áremelkedés miatt. Ugyanakkor az élelmiszer-fogyasztás csupán minimális mértékben esett vissza.

Érdemes egy pillantást vetni arra is, mennyiben tér el egymástól a legszegényebb és a leggazdagabb háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete. Abban nincs semmi meglepő, hogy a nominális különbség igen nagy: az egy főre jutó fogyasztási kiadás a legalsó jövedelmi ötödben tavaly mindössze 34,5 ezer forintra jött ki, míg a legfelsőben ennek három és félszeresére, 123,4 ezer forintra. Az viszont már érdekesebb, hogy az olló 2012-ben tovább nyílt a két réteg között. Míg a legrosszabb anyagi helyzetűeknek reálértéken 5,1 százalékkal soványabb fogyasztási büdzsével be kellett érniük, addig a leginkább jómódúak 1,1 százalékos visszaeséssel megúszták.

Ami a szerkezet illeti, a legfeltűnőbb összefüggés az, hogy az alsó jövedelmi ötödben élők kiadásaiból a létfenntartáshoz szükséges rugalmatlan alapszükségletek (élelmiszer és lakásfenntartás) 61,8 százalékot visz el, miközben a legjobb anyagi körülmények között élőknél e ráta csak 42,9 százalék.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).