Aki papíralapú szja-bevallási tervezetet kért, hamarosan megkaphatja
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
Egyes külön adózó jövedelmek adóalapjának változása 2016-tól
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vannak olyan elkülönülten adózó jövedelmek a személyi jövedelemadó rendszerében, melyek adóalapját úgy kell meghatározni, hogy az adóalapba tartozó értéket egy szorzószámmal kell megszorozni. Ilyen jeles szorzószám volt 2015-ben az 1,19-es szorzó a 16%-os személyi jövedelemadó mellett.
Mindannyian tudjuk, hogy 2016-tól a személyi jövedelemadó mértéke 15%, vagyis csökkent az előző évhez képest. Ezzel összefüggésben egyes külön adózó jövedelmek esetében 2016-tól korrigálták (megváltoztatták) a szorzó számokat is a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Főszabályként 1,18 lett a szorzószám.
Példa:
Vegyük 10.000-nek az adóztatandó értéket és nézzük, hogyan számítjuk ki az adót a két évben!
2015-ben 10.000 * 1,19 * 0,16 = 1.904 forint adó
2016-ban 10.000 * 1,18 * 0,15 = 1.770 forint adó
Az szja törvény 64/A.§. (7) bekezdésében foglaltak szerint, 2016-tól az ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében, a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,18-szorosa után adót fizetni.
2016-tól, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, akkor az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,27-szerese. (Lásd 65.§. 1. bekezdése.)
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
Felhívom a figyelmet arra, hogy az adóalap változása hatással van a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásra is. Ennek oka, hogy egyes külön adózó jövedelmek esetén az eho alapja az szja-alapot képező jövedelem.
2016-tól a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 74/A. §-a szabályozza a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelemmel kapcsolatos szabályokat.
Ha a települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást a bérleti szerződés időtartamán belül nem a feltételül szabott célra hasznosítja, vagy nem hasznosítja, akkor
- a) 15 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést magánszeméllyel kötötte, illetve
- b) 8 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóalannyal kötötte.
Az a)-b) pont szerinti adót minden olyan hónap bérleti díjának 1,18-szorosa után az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre vonatkozó szabályai szerint kell megfizetni, amely hónapban nem valósult meg a hasznosítás. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni mindaddig, amíg a hasznosításon kívüli időszak az adóév elejétől számítva a 30 napot nem haladja meg.
A törvény 76.§-ában szabályozott tárgynyeremény esetén, vagyis ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
Fontos megjegyezni, hogy a külön adózó jövedelmek szorzójának módosítására vonatkozó 2016-tól hatályba lépett előírások nem érintik az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások adóalapját. Tehát a kifizetőnek 2016-ban is a jövedelem 1,19-szerese után kell a közterheket befizetni. Ez látható a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69.§. (2) bekezdéséből.