Egyes külön adózó jövedelmek adóalapjának változása 2016-tól

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Vannak olyan elkülönülten adózó jövedelmek a személyi jövedelemadó rendszerében, melyek adóalapját úgy kell meghatározni, hogy az adóalapba tartozó értéket egy szorzószámmal kell megszorozni. Ilyen jeles szorzószám volt 2015-ben az 1,19-es szorzó a 16%-os személyi jövedelemadó mellett.

Mindannyian tudjuk, hogy 2016-tól a személyi jövedelemadó mértéke 15%, vagyis csökkent az előző évhez képest. Ezzel összefüggésben egyes külön adózó jövedelmek esetében 2016-tól korrigálták (megváltoztatták) a szorzó számokat is a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Főszabályként 1,18 lett a szorzószám.

Példa:

Vegyük 10.000-nek az adóztatandó értéket és nézzük, hogyan számítjuk ki az adót a két évben!
2015-ben 10.000 * 1,19 * 0,16 = 1.904 forint adó
2016-ban 10.000 * 1,18 * 0,15 = 1.770 forint adó

Az szja törvény 64/A.§. (7) bekezdésében foglaltak szerint, 2016-tól az ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében, a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,18-szorosa után adót fizetni.

2016-tól, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, akkor az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa, vagy - ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli - 1,27-szerese. (Lásd 65.§. 1. bekezdése.)

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Felhívom a figyelmet arra, hogy az adóalap változása hatással van a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásra is. Ennek oka, hogy egyes külön adózó jövedelmek esetén az eho alapja az szja-alapot képező jövedelem.

2016-tól a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 74/A. §-a szabályozza a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelemmel kapcsolatos szabályokat.

Ha a települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást a bérleti szerződés időtartamán belül nem a feltételül szabott célra hasznosítja, vagy nem hasznosítja, akkor

  • a) 15 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést magánszeméllyel kötötte, illetve
  • b) 8 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóalannyal kötötte.

Az a)-b) pont szerinti adót minden olyan hónap bérleti díjának 1,18-szorosa után az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre vonatkozó szabályai szerint kell megfizetni, amely hónapban nem valósult meg a hasznosítás. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni mindaddig, amíg a hasznosításon kívüli időszak az adóév elejétől számítva a 30 napot nem haladja meg.

A törvény 76.§-ában szabályozott tárgynyeremény esetén, vagyis ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.

Fontos megjegyezni, hogy a külön adózó jövedelmek szorzójának módosítására vonatkozó 2016-tól hatályba lépett előírások nem érintik az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások adóalapját. Tehát a kifizetőnek 2016-ban is a jövedelem 1,19-szerese után kell a közterheket befizetni. Ez látható a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69.§. (2) bekezdéséből.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Adó lap

    A vezető tisztségviselők biztosítási jogviszonyának szabályozását mutatja be példákkal illusztrálva friss számában az Adó szaklap. A lap legfrissebb, 2016/11-es számát itt rendelheti meg.

  • csapatsport

    A társasági adó rendszerében kétféle módon vehető igénybe látványcsapatsport támogatása után kedvezmény. A már korábban is működő forma a szervezetek közvetlen módon történő támogatása, az új forma pedig az adófelajánlás rendszere. A két típusú kedvezmény egymás mellett nem vehető igénybe, az adózónak választania kell, hogy melyiket alkalmazza. Cikkünkben bemutatjuk a kedvezmények lényegi pontjait.

  • zseb

    Meddig kell várni a járandóság megérkezésére? A késedelmes munkabérfizetés és jogkövetkezményei.

     

  • minimálbér, euró

    Vannak munkát terhelő elvonások, amelyekben Magyarország élen jár, vannak, amelyek kifejezetten alacsonyak, és olyat is találunk, amely átlagosnak mondható – derül ki az Accace regionális összevetéséből. A minimálbérek ás az átlagos bérszínvonalak közötti különbségek, valamint a többsávos szja tovább árnyalja a képet és nehezíti az összevetést. A járulékcsökkentés gazdaságfehértítő hatása pedig kétséges.

  • mediáció_kézfogás_megegyezés

    A magyar vállalatvezetők 54 százaléka legalább egy olyan esetről tud, amikor korrumpálni próbáltak egy hivatalos szerv ügyintézőit, a cégvezetők 12-18 százaléka fogadna el, illetve mérlegelne egy korrupciós ajánlatot - derült ki az EY nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló cég legutóbbi felmérésből, amit szerdán sajtótájékoztatón mutattak be Budapesten.