Egyes külön adózó jövedelmek adóalapjának változása 2016-tól

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Vannak olyan elkülönülten adózó jövedelmek a személyi jövedelemadó rendszerében, melyek adóalapját úgy kell meghatározni, hogy az adóalapba tartozó értéket egy szorzószámmal kell megszorozni. Ilyen jeles szorzószám volt 2015-ben az 1,19-es szorzó a 16%-os személyi jövedelemadó mellett.

Mindannyian tudjuk, hogy 2016-tól a személyi jövedelemadó mértéke 15%, vagyis csökkent az előző évhez képest. Ezzel összefüggésben egyes külön adózó jövedelmek esetében 2016-tól korrigálták (megváltoztatták) a szorzó számokat is a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Főszabályként 1,18 lett a szorzószám.

Példa:

Vegyük 10.000-nek az adóztatandó értéket és nézzük, hogyan számítjuk ki az adót a két évben!
2015-ben 10.000 * 1,19 * 0,16 = 1.904 forint adó
2016-ban 10.000 * 1,18 * 0,15 = 1.770 forint adó

Az szja törvény 64/A.§. (7) bekezdésében foglaltak szerint, 2016-tól az ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében, a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,18-szorosa után adót fizetni.

2016-tól, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, akkor az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa, vagy - ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli - 1,27-szerese. (Lásd 65.§. 1. bekezdése.)

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Felhívom a figyelmet arra, hogy az adóalap változása hatással van a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásra is. Ennek oka, hogy egyes külön adózó jövedelmek esetén az eho alapja az szja-alapot képező jövedelem.

2016-tól a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 74/A. §-a szabályozza a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelemmel kapcsolatos szabályokat.

Ha a települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást a bérleti szerződés időtartamán belül nem a feltételül szabott célra hasznosítja, vagy nem hasznosítja, akkor

  • a) 15 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést magánszeméllyel kötötte, illetve
  • b) 8 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerződést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóalannyal kötötte.

Az a)-b) pont szerinti adót minden olyan hónap bérleti díjának 1,18-szorosa után az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre vonatkozó szabályai szerint kell megfizetni, amely hónapban nem valósult meg a hasznosítás. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni mindaddig, amíg a hasznosításon kívüli időszak az adóév elejétől számítva a 30 napot nem haladja meg.

A törvény 76.§-ában szabályozott tárgynyeremény esetén, vagyis ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.

Fontos megjegyezni, hogy a külön adózó jövedelmek szorzójának módosítására vonatkozó 2016-tól hatályba lépett előírások nem érintik az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások adóalapját. Tehát a kifizetőnek 2016-ban is a jövedelem 1,19-szerese után kell a közterheket befizetni. Ez látható a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69.§. (2) bekezdéséből.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.