Fejlesztési adókedvezmény a társasági adóban

VGD_logo
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Beruházást érintően számos lehetőség adott az adózók részére a társasági adóban: fejlesztési tartalék képzése, kis-és középvállalkozások adóalap kedvezménye, kis-és középvállalkozások adókedvezménye, fejlesztési adókedvezmény. A beruházást érintő adótervezést időben kell kezdeni tervezni, ugyanis a társasági adó nyújtotta beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények, adókedvezmények csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehetők igénybe. 

Előző cikkünkben a beruházási adóalap-kedvezményről írtunk, mely elsősorban a kis-és középvállalkozásoknak (kkv) teremt lehetőséget társasági-adóalap csökkentésre, különféle beruházás esetén. A továbbiakban részletezett adókedvezmény a kkv-k számára is rendelkezésre áll, bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) rendelkezik a beruházás utáni adókedvezmény igénybe vételének lehetőségéről. Jogszabályi háttere a Tao tv. 22/B. §-ában és 165/2014. (VII.17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) található, többek között. Utóbbi tartalmazza az adókedvezmény igénybe vételének részletes szabályait, az adókedvezmény mértékét, támogatási intenzitást, az elszámolható költségek csoportját, a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó szabályokat, az eljárási szabályok mellett. A 2014-2020-as támogatási időszakra vonatkozó időszakra az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet rendelkezéseit is figyelembe kell venni, az egyes régiókra vonatkozó támogatási intenzitások szabályainak alkalmazása miatt.

Általában a fejlesztési adókedvezmény ellenőrzése az adóhatóság részéről a társasági adónem keretében történik. A Korm. rendelet egyébként az első igénybe vételt követő harmadik év végéig kötelezi az adóhatóságot a fejlesztési adókedvezmény igénybevételi jogosultság ellenőrzésére. A fejlesztési adókedvezmény a társasági adóból vehető igénybe, melynek keretében az adóhatóság azt is vizsgálja, hogy a vállalkozó által számított adóalap összege és annak alapján számított adófizetési kötelezettség összege a Tao tv. előírásainak megfelel-e. A Tao tv. 23. § (2) bekezdése szerint az adózó a számított társasági adójából legfeljebb annak 80 %-áig érvényesítheti a 22/B. § alapján bejelentett fejlesztési adókedvezmény mértékét. Egyébként a fejlesztési adókedvezmény adóhatósági vizsgálata rendszerint egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vagy bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés keretében folynak.

Főszabály szerint, az adókedvezményt az adózó a Tao tv. előírásai alapján maga (bejelentés) - illetve a Tao tv. 22/B (2a) bekezdés eseteiben a Kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata alapján (kérelem), a határozatban foglalt feltételek alapján állapítja meg és az igénybevétel szándékáról a bejelentés benyújtásával tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert. A bejelentést és kérelmet is az adópolitikáért felelős miniszterhez kell megtenni, illetve benyújtani. Mindkét esetben fontos, hogy az adókedvezmény csak változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Amennyiben pl. adózó nem kezdi meg a beruházást a beruházási kezdőnapként megjelölt követő két naptári éven belül, akkor az tényállásváltozásnak minősül. Számítási hiba vagy egyéb elírás, valamint, ha a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő beruházás befejezésének időpontja eltér a tényleges befejezés időpontjától, az nem minősül tényállásváltozásnak. Az adókedvezmény pl. tárgyi eszköz esetén üzembe helyezés, támogatható immateriális javak esetén használatba vétel, munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén, nagyvállalkozás tekintetében a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven át tartó, kis-és középvállalkozás tekintetében három évig tartó, ún. kötelező üzemeltetési időszak alatt üzemeltetés, használatba vétel, valamint az új munkahely teremtés vonatkozásában az érintett régióban való fenntartás esetén érvényesíthető.

Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben veheti igénybe.

A fejlesztési adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás legalább 25 százalékban saját forrásból valósul meg, illetve feltétel még, hogy a kérelem a beruházás megkezdésének napját megelőzze.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

A Tao. tv. 29/D. § (11) bekezdése szerint az adókedvezmények érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetősége ( a társasági adóbevallás 05-01, illetve 05-02 lapján) Ugyanezen paragrafus (16) bekezdése szerint amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az őt megillető adókedvezmények teljes körű kihasználásával – maximum 80 százalékos mértékben - kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

A Tao tv. 22/B § (1) bekezdése sorolja fel azon beruházások körét, amelyhez az adózó fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe. Ez alapján az adózó adókedvezményt vehet igénybe, ha a beruházás jelenértéken legalább 3 milliárd Ft jelenértékű, kedvezményezett települési önkormányzat területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás esetén 1 milliárd Ft jelenértékű, legalább 100 millió Ft jelenértékű és

  • korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

  • önálló környezetvédelmi beruházás,

  • kizárólag film- és videó-gyártást szolgáló beruházás,

  • K+F beruházás,

  • szabályozott tőkepiacon regisztrált cég esetében az első kereskedési napot követő három éven belül megvalósított beruházás, vagy

  • szabad vállalkozási zónában megvalósított beruházás.

Továbbá ágazati megkötés nélkül a kkv-nek minősülő vállalkozás 500 millió Ft jelenértéken megvalósított beruházása, illetve munkahely-teremtő beruházás esetén értékhatár megkötés nélkül igénybe vehető az adókedvezmény, egyéb feltételek fennállása esetén. Kkv-k esetében a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát és az évesített bérköltséget a jogszabály változásokra tekintettel kisebb mértékben kell növelni.

További feltétel tehát – Tao. tv. 22/B. § (1a) bekezdés szerint -, hogy a beruházás induló beruházásnak minősüljön, amelyet kkv valósít meg, vagy Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás, vagy olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amely a Közép-Magyarország régió támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg. Induló beruházás fogalmát a Tao tv. 4. § 17/a) pontja tartalmazza, mely szerint induló beruházásnak minősül az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna. A Közép-Magyarország régió területén nagyvállalkozások által megvalósított beruházások akkor jogosítanak fejlesztési adókedvezményre, ha megfelelnek a Tao tv. 4. § 36. pontjában szereplő új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás fogalmának. E szerint ide tartozik az az induló beruházás, mely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

Az Európai Bizottság engedélyén alapuló fejlesztési adókedvezmények tekintetében a már említett 165/2014. (VII.17.) Korm.rendelet a 651/2014 EU rendelettel összhangban millió euróban határozza meg az egyes beruházásokhoz kapcsolható minimális belépési feltételeket – Tao tv. 22/B. § (2a) bekezdés szerint. Ez alapján engedélyhez kötött az adókedvezmény igénybevétele, ha

  • a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon a településen és jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő Ft-ot meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat,

  • kkv által a Közép-Magyarország régió nem támogatható településein megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő Ft összeget,

  • az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.

A nagyberuházás fogalmát a Korm. rendelet 1. § 8. pontja tartalmazza: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget és amelynek meghatározásakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az egy vagy több, nem független vállalkozásnak minősülő adózó által egy háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül, ugyanazon megyében megkezdett beruházásokat azzal, hogy a nagyberuházás értékét úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az ugyanazon megyében a beruházás megkezdésének napját megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett beruházások jelenértéken számított értékét, amelyhez vagy amelyekhez az adózó vagy kapcsolt vállalkozása igénybe vett (igényelt) állami támogatást.

A Tao. tv. 22/B (2a) bekezdésben szabályozott beruházások esetén a kormányhatározat meghozatala során a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) feladata és felelőssége, hogy megvizsgálja, hogy az adott ügyben rendelkezésre állnak-e a kedvezmény igénybevételéhez és az erről szóló határozat kiadásához szükséges adatok, valamint annak vizsgálata, hogy az adózó által közölt tényállás megfelel-e a valóságnak, leplez-e más ügyletet, szerződést, illetve cselekményt vagy sem. Az NGM a határozat kiadásakor a körülményeket vizsgálva és mérlegelve állapítja meg a kedvezményre való jogosultságot, illetve annak hiányát, ezért a jogbiztonság fenntartása érdekében az adóhatóság a határozat tartalmi helyességét és megalapozottságát nem jogosult felülbírálni. Az ellenőrzés kizárólag a határozatban foglaltak teljesítésének vizsgálatára terjedhet ki. Abban az esetben, ha adózónak csak bejelentési kötelezettsége van, akkor az NGM nem vizsgálja a fejlesztési támogatás igénybevételének jogszerűségét.

Mérlegképes könyvelők továbbképzése államháztartási szakterületen

Két napos képzés Szamkó Józsefné és Sándorné Új Éva előadásaival

Két nap alatt megszerezheti a szükséges 16 kreditpontot, megkapja a továbbképzés alapján készült kiadványt és a legjobb előadókat hallhatja.

Ne hagyja ki a lehetőséget!

Időpontok és jelentkezés >>

 

A csupán bejelentési kötelezettség alá eső beruházások esetén az adóellenőrzés feladata annak a vizsgálata is, hogy a megvalósult beruházás megfelel-e a Tao tv-ben szabályozott előírásoknak és így megalapozza-e a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét. A Korm. rendelet mellékletei alapján kell megtenni a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének bejelentését. A bejelentésben az adózónak nem kell részleteznie, hogy melyik évben veszi majd először (első igénybevétel) igénybe a fejlesztési adókedvezményt. Továbbá arról sem kell adatot szolgáltatni, hogy az első igénybevételt követően még mely években tervezi igénybe venni az adókedvezményt.

A jogszabályokban meghatározott feltételek igen szigorúak, az adózóknak nagyon sok mindenre szükséges figyelniük. 2014. július 01-jétől Pest megyében és Budapesten az általános támogatási intenzitás 0 %, ami azt jelenti, hogy az itt megvalósuló beruházások után nem vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény. Kivételek azonban vannak, így a kkv-k és a középvállalkozások esetében ezt mégis érdemes mérlegelni (Piliscsaba, Solymár, Gödöllő, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós stb..). ugyanis a támogatási intenzitások a kisvállalkozások beruházásai tekintetében továbi 20 százalékponttal, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal tovább növelhető.

A támogatási intenzitás Észak-Magyarország, Észak-Alföld, és a Dél-Dunántúl esetében a legmagasabb (50 %), mely kkv-k esetében további 20, középvállalkozás esetében további 10 százalékponttal növelhető.

A Tao tv. 22/B. (21) bekezdése szerint az adópolitikáért felelős miniszter a kormányrendeletben meghatározott módon közzéteszi a fejlesztési adókedvezményben részesült adózó kormányrendeletben meghatározott adatait.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

Megrendelés >>

 

Adatkezelés és kérdése

Érdekes ítélet született a Kúria által, kelt: 2017. április 26. (Kúria, Pfv.IV.22.071/2016/11.)

A tényállás szerint felperes (adózó) 2014. augusztus 11-én adatigényléssel fordult az alpereshez (Nemzetgazdasági Minisztérium), amelyben kérte, hogy az alperes elektronikus úton küldje meg a Kormánnyal 2012. július 20. óta stratégiai megállapodást kötött cégek vonatkozásában a megállapodás megkötése óta általuk kapott közvetlen állami támogatások és egyedi elbírálás alapján biztosított adókedvezmények összegét és jogcímét, a megállapodások által a cégek és a Kormány részvételével létrehozott vegyesbizottságok jegyzőkönyveit, valamint a megállapodásokban a cégek számára biztosított véleményezési jogosultság alapján a cégektől beérkezett véleményeket. Az alperes 2014. augusztus 26-án kelt válaszában arról tájékoztatta a felperest, hogy adatigénylés iránti kérelmét továbbította a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére. A felperes ezt követően 2014. szeptember 5-én ismételt adatigényléssel fordult az alpereshez. Az alperes az adatigénylésre 2014. szeptember 26-án kelt és a felperes által 2014. szeptember 29-én kézhez vett válaszában az adatigénylés teljesítését a későbbi keresettel érintett részében megtagadta. Az egyedi elbírálás alapján biztosított adókedvezmények tekintetében az alperes azt közölte, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 53. §-a alapján az adózók által érvényesített fejlesztési adókedvezmény összege adótitoknak minősül, így az adatokat egyedi bontásban nem áll módjában nyilvánosságra hozni. A fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatban előadta, hogy Tao tv. 22/B. §-ában és a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm.rendelet) foglaltak teljesülése esetén vehető igénybe. Rögzítette: a fejlesztési adókedvezmény mértékét illetően hatósági vagy kormánydöntési kompetencia nincs, amennyiben a beruházó teljesíti a vonatkozó jogszabályi feltételeket, a jogszabály által előírt mértékben vehet igénybe adókedvezményt. Az alperes azt is közölte, hogy a Kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek felsorolása a Nemzetgazdasági Minisztérium internetes oldalán megtalálható, valamint ugyancsak az interneten elérhető minden európai uniós támogatás.

A felperes a keresetét 2014. október 29-én terjesztette elő. Ebben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy az elektronikus úton küldje meg részére a Kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek vonatkozásában az általuk a megállapodás megkötése előtt és után kapott közvetlen állami támogatások, uniós támogatások és az egyedi elbírálás alapján biztosított adókedvezmények tételes összegét és jogcímét. A felperes szerint olyan közérdekű adatokat igényel, amelyekre nem alkalmazhatók az Art. 53. §-ában foglaltak (adótitok). A felperes előadta, hogy kizárólag olyan támogatási összeget igényel, illetve olyan támogatói kört, amelyek közpénzek felhasználásához kötődnek. A felperes álláspontja az volt, hogy „negatív közpénzről" van szó, mert az kedvezmények miatt nem folyik be a költségvetésbe. A felperes álláspontja szerint az egyedi elbírálás alapján nyújtott adókedvezmények funkciójukat tekintve ugyanúgy a közpénzekkel kapcsolatos gazdálkodás körébe tartozó döntésnek minősülnek, és lényegüket tekintve azonos megítélés alá esnek, mint az állami támogatások. Álláspontja szerint a fejlesztési adókedvezmény a Kormány határozata alapján vehető igénybe, azaz egyedi döntés szükséges hozzá. Ehhez képest az adatigény nemcsak az állami támogatásokra, hanem az adókedvezményekre irányuló részében is közpénz felhasználásával összefüggő információk megismerésével kapcsolatos, ezért az adatigénylés teljesítésének megtagadása az Alaptörvénybe ütközik. Az alperes adatkezelői minőségét azzal indokolta, hogy a Korm. rendelet az adópolitikáért felelős miniszter kötelezettségeként írja elő, hogy a fejlesztési adókedvezmények vonatkozásában milyen adatokról kell nyilvántartást vezetnie, és az is kötelezettsége, hogy ezeket az adatokat nyilvánosan, bárki által korlátozás nélkül hozzáférhető internetes oldalon közzétegye.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az előterjesztett adatigénylés az adatok olyan tág körére vonatkozott, amelyek közül számos nem áll az alperes rendelkezésére, és amelyek tekintetében az alperes nem minősül adatkezelőnek. Az állami támogatásokkal kapcsolatban előadta, hogy a stratégiai partnerekkel az adatigényléssel érintett időszakra vonatkozóan fejezeti kezelésű előirányzatai terhére támogatási szerződést nem kötött, így információ hiányában adatot nem tud szolgáltatni. Az egyedi adókedvezményekkel és a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatban általánosságban arra hivatkozott, hogy a társasági adó rendszerében egyedi elbírálás alapján biztosított adókedvezmény nem létezik, noha a társasági adójogszabály több típusú adókedvezményt rögzítenek. Az adókedvezmények igénybevétele a valóságban a társasági adóbevallásban történik, az adókedvezmények igénybevételéről, annak mértékéről az alperes nem is értesül közvetlenül. Álláspontja szerint a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülése esetén vehető igénybe, a szabályozás alapján a fejlesztési adókedvezményét mértékét illetően hatósági döntési kompetencia nincs, amennyiben a beruházó teljesíti a vonatkozó jogszabályi feltételeket, a jogszabály által előírt mértékben vehet igénybe adókedvezményt. Előadta, hogy a fejlesztési adókedvezmény kapcsán a beruházás elszámolható költségeinek mértékéről, illetve az igénybe venni kívánt kedvezmény mértékéről értesül ugyan, ezen adatok azonban adótitoknak minősülnek, így az adatokat egyedi bontásban nem áll módjában nyilvánosságra hozni, arra is figyelemmel, hogy azokkal a nemzeti adóhatóság rendelkezik, így a stratégiai partnerekkel kapcsolatos, konkrétan igénybe vett kedvezmények köréről is kizárólag a nemzeti adóhatóság, mint adatkezelő adhat tájékoztatást.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Jelen esetben az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Tao tv. 22/B. § (21) bekezdésében, és az Art. 53. §-ában foglaltak megsértését állította. A felülvizsgálati eljárásban az már nem képezte a vita tárgyát, hogy közpénz felhasználására vonatkozó közérdekű adatokról van szó. A felülvizsgálati eljárásban az alperes alapvetően két érvelést adott elő. Egyrészt álláspontja szerint nem minősül adatkezelőnek a kért adatok vonatkozásában, másrészt pedig az adótitok korlátját képezi a közérdekű adatok megismerésének. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a Kormányhatározatban engedélyezett adókedvezmény csupán lehetőséget jelent, ténylegesen az adózó szándékától, beruházásaitól függ, hogy a kedvezményt igénybe veszi-e, illetve milyen mértékben teszi azt. Az alperes csak az előzetesen bejelentett adatokat veszi nyilvántartásba, a valójában igénybe vett összegek a nemzeti adóhatóságnál (NAV-nál) állnak rendelkezésre. Hivatkozott arra is, hogy a Tao tv. 22/B. §-a és a Korm. rendelet alapján a fejlesztési adókedvezményben részesült adózó ténylegesen igénybe vett adókedvezményeinek adataira vonatkozó közzétételt az állami adó- és vámhatóság útján úgy teljesíti, hogy a feladatot átadja, vagyis nem kerül az adatok birtokába, tehát nem tekinthető adatkezelőnek. Utalt arra is, hogy az adatkérés a 2014. évi adóévet megelőző időszakra is vonatkozik, míg a Tao tv. 22/B. § (21) bekezdése először a 2014-es évet érinti. Az Art. 53. § (1) bekezdése szerint adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Az Art. 54. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adótitkot alapos okkal használják fel, ha törvény előírja, vagy megengedi. A Tao tv. 22/B. § jelenleg hatályos (21) bekezdése szerint az adópolitikáért felelős miniszter a Kormányrendeletben meghatározott módon közzéteszi a fejlesztési adókedvezményben részesült adózó Kormányrendeletben meghatározott adatait. A hivatkozott Korm. rendelet a 165/2014. (XII.17.) Kormányrendelet. A Tao tv. 22/B. §-a Korm. rendelet 8. §-a alapján a kérelemről és bejelentésről az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartást vezet.

Ebből következően a Kúria szerint a kért adatok vonatkozásában az alperes az Infotv. 3. § 9. pontja értelmében adatkezelőnek tekintendő. A felperes kereseti kérelmében stratégiai megállapodást kötő cégek tekintetében az egyedi elbírálás alapján biztosított adókedvezmények tételes összegének és jogcímének kiadását kérte. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltakkal egyezően a közérdekű adatigénylés nem a ténylegesen igénybe vett adókedvezményre vonatkozott, hanem a kormányhatározattal lehetővé tett adókedvezményre. Ezek pedig nyilvánvalóan az alperes kezelésében, illetve nyilvántartásában rendelkezésre álló adatok. A jogszabályok alapján ugyanis az adókedvezmény iránti kérelmet az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani, annak egyedi elbírálására került sor a Kormányhatározattal, az adókedvezmény pedig ténylegesen a határozatban előírt feltételekkel vehető igénybe. Mindezek alapján nem foghat helyt az az alperesi hivatkozás, hogy nem létezik egyedi elbírálás alapján biztosított adókedvezmény. A Kúria szerint tehát összességében megállapítható, hogy miután a bejelentést, a kérelmet az összes adattal együtt az alpereshez kell benyújtani, ennek során az alperes ezen adatok kezelőjévé válik. Mindez pedig független a 2014. évi jogszabály módosítástól, tekintettel arra, hogy ezt a korábbi rendelkezések is előírták. A Kúria szerint tehát az adatok hiányára való hivatkozás nem volt megalapozott. Az Infotv. lehetőséget ad arra, hogy egyes speciális célokra és okokra tekintettel a jogalkotó törvényi szinten korlátozhassa a közérdekű adatok megismerhetőségét. Az Infotv. 27. § (2) bekezdésének e) pontja szerint közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény központi pénzügyi vagy devizapolitikai ok érdekből korlátozhatja. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata, az Alkotmánybíróság határozatai és az ezzel kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat értelmében az információszabadságot korlátozó rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni, különös tekintettel arra, hogy az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága és ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, tágabb értelemben a szabad véleménynyilvánításnak. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése külön kiemeli, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Maga az Alaptörvény mondja ki azt, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Levonható az a következtetés is, hogy a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy az adott szervezet közérdekű adatot birtokol.

Mindezekre figyelemmel a Kúria szerint az Art. 53. §-ában meghatározott adótitok nem képezheti akadályát a közpénzekre vonatkozó adatok megismerésének. A konkrét esetben az információszabadsághoz való jog, a per tárgyát képező adatok megismerésének joga erősebb, mint az adótitok védelme. Az előbbiek biztosításához jelentősebb jogi érdek fűződik a közpénzekre figyelemmel, mint az adótitok megtartásához. Ehhez képest tehát az érdekmérlegelés is helytállóan vezetett arra az eredményre, hogy a nyilvánossághoz fűződő jogi érdek a jelen esetben erősebb még az adótitoknál is, hiszen az adókedvezmény eredménye az, hogy állami döntés folytán az adott összeg nem folyik be a költségvetésbe, azt mindegy eltérítik, és az eltérítés mértéke adatigényléssel megtudható.

Mindezek alapján a Kúria összességében arra a következtetésre jutott, hogy a jogerős ítélet helytállóan kötelezte az alperest a jogerős ítélet rendelkező részében meghatározott adatok kiadására, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A fentiekből is látható, hogy a Tao tv. szerinti adókedvezmények igénybe vétele során számos feltételnek és rendelkezésnek kell megfelelni, melynek vizsgálatát érdemes szakemberre bízni, ugyanis a nem megfelelő alkalmazás akár pótlólagos adófizetési kötelezettséget, illetve egyéb szankciót is jelenthet.

 

A cikk szerzője dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértője.

A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.

VGD_banner

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • borospince

    A bortermelők 56 százaléka választotta az egyszerűsített adminisztrációt.

  • nyugdíjas

    Hamarosan dönthet a kormány a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek további könnyítéséről- írja a Magyar Idők.

  • bankkártya

    Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 200 terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók. A most meghirdetett újabb 30 ezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • Adó kódex

    A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.

  • lakáshitelek, InfoTandem

    Az idei első félévben folyósított lakáscélú hiteleknek immár a háromnegyede segítette használt lakások megszerzését. Az átlagos hitelösszeg 5,6 millió forint. Az InfoTandem infografikája.