Így adóznak a nyeremények (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyeremények adózását, a növekedési adóhitelt és a adóvégrehajtás jogorvoslati eljárásait mutatja be legfrissebb számában az Adó szaklap. A lap 2018/7-es számát itt rendelheti meg.

Nyeremény lehet a szerencse segítségével megkapott díj, tárgy vagy pénzösszeg, de megszerezhető egy meghatározott eredmény elérésére irányuló tevékenység, játék eredményeképpen is. Nyeremény juttatása lehet marketingeszköz (promóciós nyeremények), a szerencsejátékok díja vagy versenyek, vetélkedők trófeája. Az szja-törvény legfontosabb alapelve szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles: ennek szellemében az Adó szaklap legfrissebb számának Nyeremények adózása című írása részletesen, számos példával illusztrálva tárgyalja a szerencsejátékok nyereményének adózósát, a versenyek, vetélkedők nyereményének adózását, és a promóciós nyeremények adózását is. Szó esik adómentes nyereményekről és az összevont adóalap részeként adóköteles nyereményekről is.

A növekedési adóhitel lényege, hogy az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után a társasági adót nem feltöltéskor, illetve bevalláskor, hanem csak a tárgyévet követő két adóév során kell megfizetni. A növekedési adóhitel igénybevételével, a fizetési kötelezettség halasztásával a vállalkozások a likviditásukon javíthatnak. Beruházás esetén egy plusz kedvezmény is kapcsolódik a növekedési adóhitelhez, amellyel maga az adókötelezettség összege is csökkenthető. A szaklap A növekedési adóhitel című írásából teljes képet kaphat erről a viszonylag friss lehetőségről.

Apportnak nevezzük a társas vállalkozáshoz történő tárgyi, azaz nem pénzbeli hozzájárulást, melynek nyújtása történhet természetes személy vagy másik társaság által. Apportálni lehet cégalapításkor is, de történhet apport átadása tőkeemeléskor is. Az apport fejében, azzal arányosan az apportot nyújtó fél tulajdonosi jogot szerez. Nem pénzbeli betét lehet ingatlan, gép, berendezés, szerszám, jármű, szellemi tőke, szakértelem, szabadalom, védelmi oltalom, üzletrész, goodwill, de lehet akár az adós által elismert vagy bíróság által jogerősen megítélt követelés is. Az Apport az áfában című cikk szerzője részletesen példákkal alátámasztva ír arról, miként ítéli meg az áfatörvény az apportot, illetve melyek az apport adómentességének feltételei.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény részben újraszabályozta a végrehajtás során foganatosított intézkedésekkel, végrehajtási cselekményekkel, valamint az annak során hozott döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatot. E változtatások, több egymással – látszólag – ellentétes cél egyidejűleg történő megvalósítását célozzák, lévén a módosítások egyszerre adnak teret a korábbinál ügyfélcentrikusabb eljárásnak és növelik tovább a végrehajtás hatékonyságát. Mindemellett a fő végrehajtási jogorvoslati formára, a végrehajtási kifogásra vonatkozó szabályozás némileg a bírósági végrehajtás során rendelkezésre álló hasonló jogintézményre vonatkozó szabályozáshoz is közelít, amely a jogalkalmazók számára is előnyt jelent. A Jogorvoslat az adóvégrehajtásban című cikkével a szaklap teljes képet ad a jogorvoslati lehetőségek működéséről.

Január 1-jétől a helyi iparűzési adó törvényi szabályai az ún. sportvállalkozások vonatkozásában jelentősen módosultak. A Sportvállalkozások iparűzésiadó-előnye 2018-tól című cikkében az Adó szaklap részletesen bemutatja, hogy a változás eredményeként a sportvállalkozások milyen adókönnyítést érvényesíthetnek.

Az Adó szaklap 2018/7-es számát itt rendelheti meg.

---