Kisokos a bizalmi vagyonkezelésről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi a lényege a bizalmi vagyonkezelésnek, és milyen adókötelezettségek kapcsolódhatnak hozzá? Olvassa el cikkünket és kerüljön képbe!


A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6. könyvének harmadik része tartalmazza az egyes szerződéseket, ezen belül a XVI. cím XLIII. fejezete mutatja be a bizalmi vagyonkezelési szerződést.

Bizalmi vagyonkezelési szerződés lényege

Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A szerződést írásba kell foglalni.

Ki lehet kedvezményezett?

A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet és a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll.

Hogyan kell a vagyont kezelni?

A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. A felek ettől eltérő rendelkezése semmis. A kezelt vagyon részét képezik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek hasznai, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban.

Mikor igényelheti a kedvezményezett a vagyon és annak hasznainak kiadását?

A kedvezményezett a szerződés szerint igényelheti a vagyonkezelőtől a kezelt vagyon és annak hasznai kiadását.

Kinek van ellenőrzési joga a vagyonkezelő felett?

A vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheti a vagyonkezelőnek a vagyonkezelés körébe eső tevékenységét. Az ellenőrzéssel járó költségek a vagyonrendelőt, illetve a kedvezményezettet terhelik.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

A csomag tartalma:

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Milyen fokozott követelmény áll fenn a vagyonkezelővel szemben?

A vagyonkezelő a jogviszony bizalmi jellegéből fakadó fokozott követelményeknek megfelelően, a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett köteles eljárni. A vagyonkezelő a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint köteles a kezelt vagyont az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni.

Mi felett rendelkezhet a vagyonkezelő?

A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését. A vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal.

Milyen titoktartási kötelezettsége van a vagyonkezelőnek?

A vagyonkezelő köteles titokban tartani minden olyan tényt, tájékoztatást és egyéb adatot, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében vagy annak kapcsán szerzett tudomást. E kötelezettsége független a vagyonkezelői jogviszony létrejöttétől, és fennmarad a bizalmi vagyonkezelési megbízatás megszűnése után is. A titoktartási kötelezettség alól a vagyonrendelő és jogutódja felmentést adhat.

Milyen tájékoztatási és számadási kötelezettsége van a vagyonkezelőnek?

A vagyonkezelő a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérésére köteles tájékoztatást adni a kezelt vagyonról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen a kezelt vagyon tényleges és várható gyarapodására, a kezelt vagyonba tartozó vagyoni elemekre, azok értékére, továbbá a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekre. A vagyonkezelő kérésre köteles a vagyonkezelésről számot adni, és a kezelt vagyonnal a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett felé elszámolni. A tájékoztatási és a számadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a vagyonrendelőt, illetve a kedvezményezettet terhelik.

Milyen felelőssége van a vagyonkezelőnek?

A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben. Ha a vagyonkezelő feladatát ellenszolgáltatás nélkül látja el, felelősségére az ingyenes szerződések megszegéséért való kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni. A vagyonrendelő és a kedvezményezett követelheti annak a vagyoni előnynek a kezelt vagyon részeként való kezelését, amelyhez a vagyonkezelő a vagyonkezelésből fakadó kötelezettségeinek megsértésével jut.

Mi a vagyonkezelő költség- és díjigénye?

Ha a vagyonkezelő feladatát ingyenesen látja el, a vagyonkezeléssel járó szokásos költségei megtérítését is igényelheti. A vagyonkezelő a díjának és indokolt költségeinek megfizetésére vonatkozó, továbbá a vagyonkezelési jogviszonyból fakadó egyéb követelését a kezelt vagyonból közvetlenül kielégítheti.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

Hogyan adózik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon?

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnak a hozamai a kedvezményezett magánszemély osztalékból származó jövedelmét képezik. Osztaléknak minősül a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama akkor is, ha a vagyon visszaszáll a vagyonrendelőre. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tőkerésze nem minősül osztaléknak (adómentes), de e juttatással összefüggésben a kedvezményezett magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet. A kifizetéseknél azt kell feltételezni, hogy először az osztalék kerül kifizetésre a kedvezményezett magánszemély részére, majd ezt követően lehet a vagyon tőkerészét kiadni. Mindezt a kifizetőként eljáró vagyonrendelő, kifizető hiányában a magánszemély nyilvántartásai kell, hogy alátámasszák.

Mit kell tudni az illetékről a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?

Nem illetékköteles a bizalmi vagyonkezelő ingyenes és átmeneti tulajdonszerzése. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a vagyonkezelő kedvezményezettként kapja meg a vagyonrendelő korábbi vagyontárgyait, illetve azok hasznát. Ha a vagyonrendelőre szállnak vissza korábbi vagyontárgyai, ez a vagyonszerzés nem képezi illeték tárgyát, még akkor sem, ha a vagyonrendelő egyben a kedvezményezett. A kedvezményezett vagyonszerzését pedig illetékkötelezettség szempontjából úgy kell megítélni, mint ha a vagyon közvetlenül a vagyonrendelőtől szállt volna a kedvezményezettre, az illetékkötelezettség keletkezésének napja ilyenkor a tényleges vagyonszerzés napja.

Hogyan rendelkezik az adózás rendjéről szóló törvény a bizalmi vagyonról?

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget adózónak kell tekinteni. Adókötelezettségeit a bizalmi vagyonkezelő teljesíti, akit az adóigazgatási eljárások során a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg tekintetében képviselőnek kell tekinteni. A bizalmi vagyonkezelőnek az általános szabályoktól eltérő, szűkített adatkörrel kell eleget tennie a bejelentési kötelezettségnek.

Hogyan adózik a társasági adó rendszerében a kezelt vagyon?

Társasági adóalanynak minősül a bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon. A kezelt vagyon társasági adóját az általános szabályok alapján kell megállapítani, nem kell azonban alkalmazni a jövedelem (nyereség-) minimumra vonatkozó szabályokat.

Mit kell tudni az ÁFA fizetési kötelezettségről?

Nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség a bizalmi vagyonkezelés keretében átadott vagyon után, ha teljesülnek az apport és a jogutódlással történő megszűnés esetében is alkalmazott feltételek. A vagyonkiadásnál, ha a kiadott vagyon valamilyen termék, vagyoni értékű jog, és a vagyonkezelő ÁFA alany, akkor ÁFA fizetésre kötelezett a vagyonkezelő. Nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség, ha a vagyonkiadás a vagyonrendelő, mint kedvezményezett részére történik.

Hogyan alakul a vagyonrendelő helyi adó kötelezettsége?

Sem magánszemély, sem gazdálkodó szervezet, mint vagyonrendelő nem alanya a helyi adóknak.

Mire kell figyelni bizalmi vagyonkezelő vállalkozás létrehozása esetén?

Vállalkozások esetében a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 26.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.

2024. november 26.

NAV-Figyelő 47. hét – Külföldi adóalanyokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az átmeneti rendelkezés értelmében azoknak, a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező adóalanyoknak, akik, 2024-ben alanyi adómentes adóalanyként jártak el Magyarországon, és 2025. január 1-jétől belföldön alanyi adómentességet alkalmazhatnak, és élni is kívánnak e választási joggal, szándékukat az SME-NY jelű nyilatkozat benyújtásával 2024. december 31-ig kell bejelenteniük – áll a NAV Figyelőben.

2024. november 26.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát, kiváltható lesz az üzletlezárás – elfogadták a 2025-ös adócsomagot

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót inflációval korrigál a kormány. Keményen megadóztatják a fővárosi rövid távú lakáskiadást, a kiskereskedelmi platformok üzemeltetői is fizetnek majd különadót, sok pénzért kiváltható lesz a NAV üzletlezárása, és duplázódik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Kedden elfogadta az Országgyűlés a 2025-ös adócsomagot.