Könnyebb a döntés: offshore vagy sem?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kettős adóztatást elkerülő egyezmény és az „ellenőrzött külföldi társaság” letisztult definíciója együttesen könnyűvé teszi annak eldöntését, hogy egy adott cég köznyelven szólva offshore-nak minősül-e vagy sem. A döntés folyamatát, buktatóit veszi sorra, illusztrálja példával és grafikusan a BDO Magyarország írása.

Az „ellenőrzött külföldi társaság” fogalmának meghatározása és a hozzá kapcsolódó hátrányos adókötelezettségek megfogalmazása hazánk védekezési lépéseinek egyike a jövedelmek, és így adóalapok off-shore társaságokba való menekítésével szemben. Egy érvényben lévő kettős adóztatást kizáró egyezmény sokat segíthet a megítélésben, de számos eset mégsem egyértelműen fekete vagy fehér.

Mitől „ellenőrzött” egy külföldi társaság?

Az „ellenőrzött külföldi társaságok” (angolul: Controlled Foreign Company, röviden: CFC) definícióját a társasági adózásról szóló törvény határozza meg. A törvényi definíció rendkívül részletes és sok helyen egymásra épülő egyedi kritériumok rendszerét rendeli a minősítéshez. A szövevényes törvényi meghatározás következménye, hogy az értelmezésében több ponton is eltérés mutatkozott az adótanácsadók és a NAV vagy NGM között. Hosszas egyeztetés végére kerülhetett pont nemrégiben. Ezen új egységes értelmezés következménye, hogy érdemes a jogszabályi szöveg végén kezdenünk és azt megnézni, mikor nem minősül egy társaság ellenőrzött külföldi társaságnak.

Az adott társaság biztosan nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha benne az adóév első napján már legalább 5 éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Ha ennek nem tudjuk megfeleltetni a kérdéses társaságot, akkor sincs veszve még minden, hiszen akkor sem minősül egy társaság ellenőrzött külföldi társaságnak, ha

1. székhelye, illetősége:

   • az Európai Unió tagállamában, vagy

   • OECD tagállamban, vagy

   • olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, és

2. ezen államban a társaság „valódi gazdasági jelenléttel” bír.

Az 1. pont szerinti feltétel nem igényel különösebb magyarázatot. A 2. pont szerinti valódi gazdasági jelenlét azonban már meglehetősen szubjektíven értelmezhető kategória, melynek helyes értelmezéséhez a társasági adó törvényben található külön rendelkezés. A jogszabály értelmében valódi gazdasági jelenlétnek minősül „a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát”.

Tehát, ha a kérdéses vállalkozás bejelentett munkavállalókkal és saját eszközökkel valóban gazdasági tevékenységet folytat egy olyan államban, ami az EU, az OECD vagy az egyezményes országok egyike, és aktív jövedelmei elérik a teljes bevétel 50 %-át, akkor nem kell tovább haladnunk a minősítés lépésein, hiszen a társaság biztosan nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak.

Ha nincs olyan szerencsénk, hogy a fenti feltételeknek megfeleljünk a külföldi társasággal, akkor tovább kell vizsgálódni, és a részletszabályokat is mérlegre kell tenni. A minősítést innentől két lépcsőben kell elvégeznünk.

1. Elsőként meg kell vizsgálni, hogy:

• Van-e a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű tényleges tulajdonos?
• Az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak-e? 

A fenti feltételek között vagylagos kapcsolat van, így a kettő közül bármelyik teljesülése esetén tovább kell lépnünk a második lépcsőre. Amennyiben mindkettőre nemleges választ tudunk adni, úgy természetesen a vizsgálódásnak vége, és a társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak.

2. Második lépcsőben a következő állításokat kell mérlegelni:

• A társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adó-visszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa kisebb, mint 10%.
• A társaság eredménye bár pozitív, de nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót.
• A társaság eredménye és adóalapja is negatív, és mindemellett az ország társasági adókulcsa kevesebb mint 10%.

 Ha a 2) pont szerinti állításokra a válaszunk 3 „HAMIS”, akkor a társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak.

Azonban ha a 2) pont szerinti állítások bármelyikére is a válaszunk „IGAZ”, akkor a társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül.

Milyen következményekkel számolhatnak az ellenőrzött külföldi társasággal üzleti kapcsolatban állók?

Az ellenőrzött külföldi társasággal üzleti tranzakciókat lebonyolító magyar társaság egy jelentős negatív következménnyel számolhat.

Az a költség, ráfordítás ugyanis, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, a társasági adó szempontjából „nem elismert” költségnek számít, ezért a társasági adóalapot meg kell vele növelni. Ettől csak abban az esetben tekinthet el az ellenértéket juttató magyar társaság, ha részletes dokumentációval hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a költség, ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel.

Milyen következményekkel számolhatnak az ellenőrzött külföldi társasággal tulajdonosi kapcsolatban állók?

Az ellenőrzött külföldi társaságban tulajdonosi részarányt birtokló magyar társaságoknak az előző ponton túl számos egyéb tekintetben is negatív következménnyel kell szembenézniük. Ezek közül a legfontosabbak:

• Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék a főszabálytól eltérően nem minősül adóalap csökkentő tételnek, tehát azt az osztalékra jogosult társaság köteles leadózni.

• Az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség a főszabálytól eltérően nem elismert ráfordítás, azaz társasági adóalap növelő tételként adókötelezettség alá esik.

• Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén társasági adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Ennek további feltétele, hogy az ellenőrzött társaságban tényleges tulajdonosként ne rendelkezzen részesedéssel belföldi illetőségű magánszemély, de az osztalékot kapó jogi személy adózó legalább 25% mértékű vagy meghatározó befolyással rendelkezzen.

• Adótervezési szempontból fájó következménye lehet az ellenőrzött külföldi társasági státusznak, hogy a benne megszerzendő részesedéssel kapcsolatban nem lehet élni a bejelentett részesedés adta adóelőnyökkel.

A kettős adóegyezmény hatálybalépésével a Liechtensteinben alapított társaságok ezentúl nem minősülnek „ellenőrzött külföldi társaságnak”?

Előző cikkünkben tárgyaltuk a 2015. október 15-n hatályba lépett 2015. évi CL. törvényt, mely valójában Magyarországnak a Liechtensteini Hercegséggel kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

A megkötött kettős adóegyezmény kihirdetésével magyar szempontból Liechtenstein adójogi megítélése a „fehér” zónába került. Korábban – kettős adóztatást elkerülő egyezmény hiányában – a Liechtensteinben alapított társaságok a liechtensteini „kedvező” adózási környezet miatt kvázi automatikusan ellenőrzött külföldi társaságoknak, köznyelvben használt kifejezéssel „off-shore” jellegű társaságoknak minősültek.

Liechtenstein nem OECD tagállam és nem tagja az Európai Uniónak sem, ugyanakkor azzal, hogy Magyarország és Liechtenstein között kettős adóegyezmény van hatályban, új körülmény, mely merőben új helyzetet teremt a megítélésben.

A fent hivatkozott törvényi definíció alapján, figyelemmel arra, hogy a liechtensteini társaság székhelye immáron olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos nemzetközi egyezménye áll fenn a kettős adóztatás elkerülésére, már csak a „valódi gazdasági jelenlét” megléte a sarkalatos pont a vizsgálódásban.

Ennek megfelelően, amennyiben a társaság Liechtensteinben úgy gazdálkodik, hogy az megfelel a fentebb részletezett valódi gazdasági jelenlétnek, azaz nem csupán egy tevékenység nélküli fiktív, úgynevezett „PO-box company”, kijelenthető, hogy nem minősül magyar társasági adózás szempontjából ellenőrzött külföldi társaságnak.

Ezzel kapcsolatban mindenképp megjegyzendő, hogy Liechtenstein adórendszere még 2011-ben átfogó reformon esett át, melynek következtében a társasági adókulcs 12,5 százalék, tehát az ellenőrzött társasággá minősítés az azóta eltelt időben is csak viszonylag kevés esetet foglalt már magában. A kettős adóztatást kizáró egyezmény hatályba lépése miatt azonban 2016-tól kizárólag azok a társaságok minősülhetnek ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyek nem rendelkeznek valódi gazdasági jelenléttel Liechtensteinben.

Érdekesség

Zárásképpen egy ezzel kapcsolatos, már csak jogtörténeti érdekesség, hogy a társasági adózásról szóló törvény felhatalmazása alapján korábban a Pénzügyminisztérium tájékoztatást adott ki azon államokról, amelyekben jellemzően „az ellenőrzött külföldi társaságok” székhelyéül szolgálnak (8007/2003. (VII. 15.) PM tájékoztató). Ez a PM tájékoztató többek között „Liechtensteint” is olyan államnak nevesítette, amelyben jellemzően „ellenőrzött külföldi társaság” székhelye található. Bár a jogalkotásról szóló törvény alapján 2012-ben e PM tájékoztató hatályon kívül került, mivel az ilyen jellegű jogi iránymutatások a törvény alapján visszavontnak minősülnek, jelzőfényként azonban továbbra is jól funkcionál a tekintetben, mely országokkal érdemes különösen körültekintőnek lenni.

Az alábbi táblázatban szemléltetjük a fent leírtakat. Szeretnénk ugyanakkor jelezni, hogy a fentiekben a szabályozás általános jellemzőit mutattuk be, tájékoztató jelleggel. Az általunk leírtak az egyes konkrét esetekben nem szolgálhatnak hivatkozási alapul, nem helyettesítik az esetek egyedi minősítését. Javasoljuk, hogy amennyiben külföldi államban rendelkezik társasággal, mindenképpen kérdezzen meg adótanácsadót, szakértőt.

 

A cikk szerzője Kertész Gábor, a BDO Magyarország tax partnere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 

---