Közlöny-figyelő: Változott a látvány-csapatsport támogatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2016 évi LXVI. (saláta) törvény körüli izgatottság közepette a Magyar Közlöny 84. és 87. számaiban csendesen megbújt két rendelkezés, melyek módosítják a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet szövegét.


A hivatkozott Rendelet határozza meg a látvány-csapatsport támogatás gyakorlati szabályait az igazolások, a támogatás felhasználása, ellenőrzése és visszafizetése tekintetében. A Magyar Közlöny 84. számában (2016. június 13., hétfő) megjelent módosítás (141/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, továbbiakban: módosító rendelet) értelmében a Rendelet 14. § (4b) bekezdése megváltozik. A hivatkozott jogszabályi hely korábbi szövegezése értelmében a támogatott szervezet a „sportcélú ingatlan-fejlesztést érintő tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén a jóváhagyást végző szervezetnél az adott támogatási időszak vonatkozásában a tárgyévet követő év május 1. napjától kérelmezheti a sportfejlesztési program összesen legfeljebb 2 támogatási időszakkal történő meghosszabbítását”. Ezen hosszabbítás időszakát növeli meg a módosítás 2-ről 4 időszakra, így támogatási időszak kérelemre immár legfeljebb további 4 támogatási időszakkal meghosszabbítható.

Emellett, ugyanezen módosító rendelet 3. §-a értelmében a Rendelet 16.§-a kiegészül egy (16) bekezdéssel, melynek értelmében a fenti módosítást (2 helyett 4 időszak) a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő 2013-2014-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

A módosító rendelet a kihirdetést követő napon, 2016. június 14-én lépett hatályba.

A Magyar Közlöny 87. számában (2016. június 15., szerda) megjelent továbbá egy technikai jellegű módosítás. A Rendelet 9. § (11) és (12) bekezdései rendelkeztek korábban az alaptámogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás különböző megítéléséről. Ennek értelmében míg az alaptámogatás csak támogatói szerződés formájában nyújtható, és azért a támogató semmilyen ellenszolgáltatásra nem jogosult a támogatott szervezet részéről, addig a kiegészítő támogatás nyújtása a 2014. évi I. törvény (Sport tv.) 35.§ szerinti szponzorálási szerződés alapján is megtörténhet. A Közlönyben megjelent módosító rendelet törli ezen két bekezdést a Rendeletből 2016. június 16. naptól.

Ezzel egy időben, szintén a 87. számú Közlönyben megjelent saláta törvény 49. § (1)-(2) bekezdése, igaz kissé más megfogalmazásban, beemeli a társasági adó törvénybe a Rendeletből kivezetett két bekezdést, a 22/C. §-hoz rendelt (2a) és (3g) bekezdések személyében. Az indokolás is kijelenti, hogy csupán a korábban kormányrendeleti szinten rögzített szabályok társasági adó törvénybe történő átültetéséről van szó.

A társasági adó törvény fenti változása a saláta törvény hatályba léptető rendelkezései értelmében azonban csak 2016. július 16-n lép hatályba, így gyakorlatilag 1 hónapos kihagyás van a régi rendeleti szabály törlése és annak társasági adó törvénybeli beemelése között. Ennek oka kérdéses, de a gyakorlati alkalmazásban problémát nem okozhat, mivel a társasági adó törvény rendelkezéseiből eddig is levezethető volt a fenti értelmezés, az új bekezdések inkább egyértelműsítik a szabályt.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.