László Csaba: kell még kifutási idő az új kisadóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egykori pénzügyminiszter szerint csak úgy jöhet ki a gazdaság a gödörből, ha valamiképpen visszaszerezzük az elvesztett bizalmat. Az eva kiötlője szerint az új kisvállalkozási adóknak még kell adni időt a kifutáshoz, hogy meglássuk: beváltották-e a hozzáfűzött reményeket. László Csabával a privátbankár.hu készített interjút.


Egy urbánus legenda szerint Ön volt az, aki kitalálta az egyszerűsített vállalkozási adót, az evát. Indulásához képest azonban az adónem átalakult, többször is megemelték a kulcsot, aminek hatására egyre kevesebben választják. Mit gondol erről?

Pontosítanék, hiszen amikor ez felmerült, akkor nem én álltam elő ezzel az ötlettel, viszont az tény, hogy pénzügyminiszterként az én nevemhez fűződik a bevezetése. Ezzel együtt azt gondolom, hogy az eva az elmúlt 10 év sikertörténete volt a magyar adópolitikában. Bevezetését megelőzően meglehetősen nagy volt az evával szemben az ellenállás a pénzügyminisztériumi apparátus részéről, mert attól féltek, hogy szétveri a normál adórendszert. 

(fotó: Privátbankár.hu)

Azóta is van szakmai vitám néhány általam egyébként kifejezetten tisztelt szakmabelivel, mert ha megnéznénk, hogy mennyi marad a költségvetésnek, ha adott jövedelemből mindenki megfizetné a létező összes adót és ha megnéznénk, hogy mennyit hoz az eva, akkor elmondható, hogy látszólag a költségvetés rosszabbul jár.

Csakhogy ez a gondolkodás azt feltételezi, hogy az összes adót megfizetik az érintettek, ami bizonyos adószint fölött nem életszerű, így arányaiban az evából szerintem több pénz folyik be. Az eva éppen arról szól, hogy akik eddig simliztek, most inkább megfizetik az evát, ami kevesebb terhet jelent a számukra, viszont nyugodtan alszanak.

Tehát az evával biztos, hogy van némi adókiesés, de van adógeneráló hatása is. Nehéz volt az elején megfelelően belőni az adókulcsot, amely most már úgy vélem, hogy induláskor alacsony volt, viszont ma már odáig feszítették a határát, hogy sokan elgondolkodnak: megéri-e egyáltalán „evázni”. De még így is rengetegen vannak és ebben szerepe van az egyszerű adminisztrációnak, amiért sokan még hajlandók magasabb terhet is vállalni.

Akár az előzőekkel összefüggésben, mit gondol a két új adónemről, a katáról és a kiváról, amelyet a kisvállalkozásoknak talált ki a kormányzat? Helyettesítik-e az evát? És miként lehetne népszerűbbé tenni őket?

Szerintem a rendszer kezd egy kicsit komplikálttá válni. És ahhoz kell egy-másfél év is, hogy kiderüljön beváltotta-e a kata és a kiva a hozzáfűzött reményt, hozza-e a várt  bevételt a költségvetésnek, megszerették-e a vállalkozások és elegen választják-e? Az látszik, hogy az indulásuk gyengébb volt a kormányzati várakozásoknál.

Egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az új kisvállalati adókat leginkább a könyvelőkön keresztül lehetne megkedveltetni a kkv szektor tagjaival?

Ebben sok igazság van. Bár sokan mondogatják a világban, hogy legyen olyan az adó- és számviteli rendszer, amilyet bárki megérthet és meg is tud csinálni, az egyoldalas adóbevallástól azonban még messze vagyunk. A könyvelés és az adózás két speciális szakma. Mint oly sok más területen, itt is jobban járunk, ha felkészült szakemberrel dolgozunk és nem magunk kezdünk el „barkácsolni”. Ezt szerencsére mára már a vállalkozások nagy része felismerte, így visszakanyarodva a kérdéshez, valóban a könyvelőkön keresztül lehet ezeket a lehetőségeket közelebb vinni a cégekhez.

Miként vélekedik a jelenlegi adórendszerről, különös tekintettel az egykulcsos adóról?

A gyerekkedvezmények miatt nem beszélhetünk tiszta egykulcsos rendszerről, hiszen az eltartott gyermekek számától függően eltérő lehet az adókulcs 0 és 16 százalék között. Az egykulcsos adónak egyébként több egymástól rendkívül eltérő vonatkozása van. Versenyképességi, társadalompolitikai, demográfiai hatásai messze túlmutathatnak az adóbevétel nagyságának tiszta költségvetési szempontjain. Az adórendszer egészét tekintve viszont azt látjuk, hogy a 2011. évi 36 és fél százalékos adóterhelés (összes adó- TB bevétel aránya a GDP-hez viszonyítva) idén már 38,9 százalékra emelkedik, mert a mai kiadási szintet, ami közel 50 százaléka a GDP-nek, csak így tudja finanszírozni az állam. Az egykulcsos szja és a megnövelt gyerekkedvezmény miatt kieső szja pótlását szolgáló adóemelés különböző ágazati adók formájában valósult meg, ami hosszabb távon meg fog jelenni a gazdaságban, vagy az infláción keresztül, vagy pedig költségcsökkentés, elbocsátás, beruházások visszafogása révén.

Ne feledjük, hogy 2013 első negyedévében az energiaszektorban 30 százalékkal csökkentek a beruházások. A szektorális adók és a bizonytalanság időnként már „szürreális” kérdések felvetéséhez is vezethet. Volt olyan autóipari ügyfelünk, aki nemrégiben azt kérdezte tőlünk, hogy a szektoradók sorában mikor adóztatják majd meg az autóipart? Igyekeztünk megnyugtatni, mondván: az autóipar Magyarországon stratégiai iparágnak számít, ezért véleményem szerint nincs olyan kormány, amelyik külön meg akarná adóztatni a Suzukit, az Audit, a Mercedest, vagy az Opelt. Viszont ezek a piaci szereplők látják a különböző szektoradókat, és ez nem nyugtatja meg őket. Miközben az autógyártás egy meglehetősen mobil ipar, amelyben a befektető, ha úgy érzi jobb feltételekkel gyárthat egy országgal arrébb, akkor gondolkodás nélkül viszi a termelést.  Ezért szerintem fel sem merülhet egy speciális ágazati adó ebben a szektorban.

A teljes interjút a privátbankár.hu-n olvashatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.