Máris bejött a fordított áfázás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 50 százalékkal csökkent a feketekereskedelem a fordított áfafizetés július 1-jei bevezetését követően – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, aki szerint a táblák széléről eltűntek a táskás emberek.


A mostani betakarításkor az új adóintézkedés hatására gyakorlatilag eltűntek a „táskás emberek” – azaz a készpénzzel fizető vevők – a táblák széléről. Így érzékelhetően nagyobb lett a legális forgalom a gabonapiacon. Ezzel pedig mind a legális szférában tevékenykedő gazdálkodók, mind az államkassza nyert. Hiszen több feketepiaci „versenytárs” szorult ki a piacról, és az állam is több áfához jut, mint korábban, tehát bevált az új rendszer – mondta a GOSZ elnöke.

Vancsura József emlékeztetett: a mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében július 1-jétől a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be. A változtatások kétéves átmeneti időszakra léptek hatályba. A becslések szerint a fordított áfa alkalmazása évente mintegy 10 milliárd forinttal körüli összeggel növelheti a költségvetés áfabevételeit.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

Az áfalevonások korrekciója az uniós bírósági gyakorlatban

Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.

2024. november 26.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.

2024. november 26.

NAV-Figyelő 47. hét – Külföldi adóalanyokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az átmeneti rendelkezés értelmében azoknak, a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező adóalanyoknak, akik, 2024-ben alanyi adómentes adóalanyként jártak el Magyarországon, és 2025. január 1-jétől belföldön alanyi adómentességet alkalmazhatnak, és élni is kívánnak e választási joggal, szándékukat az SME-NY jelű nyilatkozat benyújtásával 2024. december 31-ig kell bejelenteniük – áll a NAV Figyelőben.