Miért hátrány az azonos ügyvezető?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szinte unalomig ismerjük a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény fogalomrendszerében definiált kapcsolt vállalkozás fogalmát. Mit tekinthetünk kapcsolt vállalkozásnak? Milyen hátrányok érhetik a kapcsolt vállalkozásokat? Milyen ügyvezetőt érdemes választani a hátrányok kivédése érdekében?

A kisvállalkozások a felsorolt szempontok közül elsősorban

• a közeli hozzátartozójukkal együtt értendő többségi tulajdoni részesedés, valamint

• az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás

körülményeit vizsgálják saját cégükben és ügyfélkörükben. A második, s egyben új feltételt a 2015. évi adótörvények változását tartalmazó 2014. évi LXXIV. törvény állapította meg, nem kis zavart és értetlenséget kiváltva ezzel.

Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén a természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. (Egyenes ági rokonnak tekinthetők azok, akik közül az egyik a másiktól származik.)

Miért olyan fontos a kapcsolt vállalkozás megléte? Mert hátrányokkal jár az érintettek számára. Ilyenek például:

• A kapcsolt vállalkozások közötti szerződéskötést (üzleti kapcsolatot) követő 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak a kapcsolt vállalkozás tényét, mely az adóhatóság számára fontos információ egy adóellenőrzés során. (2015. január 1. és 15-e között az új szabályozás alá eső adózóknak is teljesíteniük kellett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bejelentési kötelezettséget.)

• Be kell jelenteni az egymás közötti készpénzfizetést, ha az összeg az 1 millió forintot meghaladja.

• Az egyszerűsített vállalkozói adó rendszerében a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel „duplán számít” az adóalap meghatározásánál.

• Ha az egymással lebonyolított forgalom meghaladja az évi 50 millió forintot, transzferár szabályzatot kell készíteni. A transzferár az egy tulajdonosi körhöz tartozó – más szóval kapcsolt – vállalkozások között alkalmazott „belső” ár. Az alkalmazott transzferárat pedig bizonyos kivételektől eltekintve transzferár-nyilvántartással kell alátámasztani, amely jelentős idő- és költségteher az adózók számára.

• Az iparűzési adó alapjának összevont meghatározása.

Tehát a 2015-től hatályba lépett új feltétele a kapcsolt vállalkozásnak akkor teljesül, ha

– a cégek ügyvezetése megegyezik, és

– ebből adódóan ez az azonos ügyvezetés a cégek üzleti politikájára valamint pénzügyi politikájára döntő (meghatározó) befolyást gyakorol.

Az a remek az egészben, hogy a különböző gazdálkodási formájú szervezetek viszonylatában a hatóságnak részletes magyarázatot kellene adnia, hogy mit tekint kapcsolt vállalkozásnak.

Esetleg mondjuk ki, hogy egy vállalkozónak csak egy cége legyen? Ez csacsiság lenne! Azt viszont kimondhatjuk, hogy ha valakinek több cége, alapítványa, stb. van, ne legyenek egymással üzleti kapcsolatban! Ez a döntő kérdés. A vállalkozók ezen gondolkodjanak el! Ha nincs kapcsolat, nem kell a tulajdonrészeket számolgatni, a közeli hozzátartozókkal kalkulálni, az ügyvezetőket változtatni, mert nincs kapcsolt vállalkozás.

Egyelőre az ügyvezetés azonosságának vizsgálata során nem kell figyelni a közeli hozzátartozókra, de senki ne számítson arra, hogy a törvényt nem változtatják meg! Tehát hosszú távra gondolkodva célszerű olyan ügyvezetőt keresni, aki nem tartozik a közeli hozzátartozók körébe.

A konkrét szabályozottság hiányában az adóhatóság az ellenőrzése során valószínűleg nem fogja figyelembe venni azt, hogy valamilyen szabályzatban vagy akár a társasági szerződésben az üzleti- és pénzügyi politikára vonatkozó döntési jogosultságot átadják másnak. Bizonyítható és egyúttal döntő szempont, hogy az ügyvezető önállóan képviselheti-e céget az alapító okirat szerint.

Amennyiben a cégnek két ügyvezetője van, akik együttes aláírási joggal rendelkeznek, és az egyikük egy másik cégben önállóan képviselheti a gazdasági társaságot, akkor nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozásokról. Csak akkor valósulna meg a tényállás, ha a másik cégben is ugyanaz a két ügyvezető lenne együttes aláírási joggal.

A Polgári Törvénykönyv értelmében a kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet ki. Ha ugyanez a személy egy Kft. ügyvezetője is, aki önállóan képviseli a céget, akkor, ha gazdasági kapcsolat van köztük, akkor kapcsolt vállalkozásnak tekinthetők.

---