Mikor hiteles a számla tartalmilag?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az RSM Blog legfrissebb bejegyzésáben a számla tartalmi hitelességével és az adóelvonási joggal foglalkozik.

Az állami adóhatóság (NAV) áfa adónemben kiadott megállapításainak döntő hányada az adólevonási jog elvitatására épül, ezek jellemző problematikája a számla tartalmi hitelességének és ezzel összefüggésben a gazdasági társaságtól elvárható magatartás kérdésének megítélése. 

A számla tartalmi hitelessége

A számla tartalmi hitelességének kérdése a gyakorlatban egyet jelent a számlában foglaltak valóságtartalmának, negatív megközelítésben a számla fiktivitásának kérdésével. A fiktív számlázás esetén az adólevonás kapcsán alkalmazandó legfontosabb rendelkezés, hogy ha az ügyletben szereplő egyik fél szabálytalanságot követett el, de az adóhatóság objektív körülmények alapján nem bizonyítja azt, hogy ezt a másik adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, akkor erre tekintettel nem lehet megfosztani őt adólevonási jogának gyakorlásától.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

A következőkben érdemes kiemelni néhány olyan objektív körülményt, amelyet az adóhatóság sok esetben nem megfelelően, helytelenül értelmez, és így megalapozatlanul fiktív számlázást állapít meg.

A gazdasági társaságoktól elvárható magatartás kérdése

Az adóhatóságnak figyelembe kellene venni, hogy amennyiben a vállalkozás az ügylet során jóhiszeműen és gondosan jár el – függetlenül a partnere által tanúsított magatartástól és adókötelezettségeinek teljesítésétől –, akkor rá hátrányos következmény nem hárulhat.

Még mindig tipikusan megjelenő probléma, hogy a NAV az ellenőrzések alatt a vállalkozásoktól követeli annak vizsgálatát,  hogy a számlázási láncolatban részt vevő vállalkozások rendelkeznek-e a gazdasági események megvalósulásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Ilyen esetekben sajnos előfordul az is, hogy a számlát befogadó társaság terhére esik az, ha a vállalkozás partnere nem vallotta be, fizette meg a számlában feltüntetett áfa-t. Bár ezek, a számlakibocsátó érdekkörébe tartozó hibák nem a gazdasági ügylet megtörténtének hiányát bizonyítják, az adóhatóság mégis előszeretettel vonja le azt a következtetést, hogy ezek a körülmények képesek annak közvetett bizonyítására, hogy a vizsgált gazdasági esemény a valóságban nem történt meg.

[htmlbox Áfás_rendezvény]

 

A NAV 2015. év végén kiadott útmutatója nem kimerítő felsorolásként, de már elvi szinten tartalmazza a vállalkozások terhére nem róható magatartásokat. Az egységes jogalkalmazás kialakítását támogató útmutató alapján egyértelműen nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag olyan, a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra alapozva, amelyről a számlabefogadó nem tudott, illetve nem tudhatott, arra ráhatása nem lehetett. 

Ide tartoznak az alábbi esetek: 

  • Önmagában az a tény, hogy az érintett termékek, szolgáltatások korábbi és későbbi értékesítését terhelő áfát bevallották-e, befizették-e, nem befolyásolja az adóalany előzetesen megfizetett áfa levonásához való jogát. 
  • Nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag azon az alapon sem, hogy a számlatömb, amelyből a kérdéses számlát kiállították, nem a számlakibocsátó által került megvásárlásra, illetőleg azt a számlakibocsátó szigorú számadású nyomtatványként nem vette nyilvántartásba. 
  • Az a körülmény, hogy a számlákon szereplő számlakibocsátó nem rendelkezett a szükséges munkaerővel, tárgyi eszközökkel, vagyonnal, vagy az ügyletet nem tüntette fel a könyvelésében, önmagában, más bizonyítékok hiányában, nem elegendő a számlát befogadó adóalany adólevonási jogának megtagadásához.

Az adólevonási jog érvényesítéséhez a szokásos, az adóhatóság által meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl – amennyiben az adókijátszás gyanúja nem merül fel – nem várható el a vállalkozásoktól, hogy ellenőrizzék a számla kibocsátója rendelkezik-e a szóban forgó termékekkel, képes-e azok szállítására, áfa bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz-e. Ahogyan ez sem elvárható, hogy a számlakibocsátó partner munkavállalóinak státuszát a számla befogadója ellenőrizze és megvizsgálja, hogy dolgozók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, a számlakibocsátó bejelentette-e őket.

A bejegyzés szerzője Dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Európai Parlament

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők elfogadták a parlament pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás feltárására és megelőzésére létrejött úgynevezett PANA-bizottságának 211 ajánlását.

  • AFA-kalauz11_borito

    A holdingok és az áfa szerteágazó kapcsolatát tárja fel részleteiben az Áfa-kalauz. A szaklap 2017/11-es számát itt rendelheti meg.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 2018. május 25-én kezdődő kötelező alkalmazása jó lehetőség arra, hogy az adatkezelők felmérjék a webshop-ok kapcsán jelentkező adatvédelmi jogi szempontokat, és ha szükséges, felülvizsgálják az eddigiekben követett gyakorlatukat. Ugyanakkor látni kell, hogy a terület több olyan nehézséget és potenciális buktatót tartogat, amelyek első ránézésre nem magától értetődők.

  • adó, adózás, adótörvény

    Az új adózás rendjéről szóló törvény (ART.) és adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (AIR.) alapelveit vizsgáljuk meg, és hasonlítjuk össze a korábbi ART. alapelveivel. Cikksorozatunk második részében az AIR. alapelveit tekintjük át.

  • forint_pénz

    Még karácsony előtt megkapják a jogosultak a januárban esedékes családtámogatásokat, azaz a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) és a gyermeknevelési támogatást (gyet) - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.