Mikor hiteles a számla tartalmilag?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az RSM Blog legfrissebb bejegyzésáben a számla tartalmi hitelességével és az adóelvonási joggal foglalkozik.

Az állami adóhatóság (NAV) áfa adónemben kiadott megállapításainak döntő hányada az adólevonási jog elvitatására épül, ezek jellemző problematikája a számla tartalmi hitelességének és ezzel összefüggésben a gazdasági társaságtól elvárható magatartás kérdésének megítélése. 

A számla tartalmi hitelessége

A számla tartalmi hitelességének kérdése a gyakorlatban egyet jelent a számlában foglaltak valóságtartalmának, negatív megközelítésben a számla fiktivitásának kérdésével. A fiktív számlázás esetén az adólevonás kapcsán alkalmazandó legfontosabb rendelkezés, hogy ha az ügyletben szereplő egyik fél szabálytalanságot követett el, de az adóhatóság objektív körülmények alapján nem bizonyítja azt, hogy ezt a másik adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, akkor erre tekintettel nem lehet megfosztani őt adólevonási jogának gyakorlásától.

 

A következőkben érdemes kiemelni néhány olyan objektív körülményt, amelyet az adóhatóság sok esetben nem megfelelően, helytelenül értelmez, és így megalapozatlanul fiktív számlázást állapít meg.

A gazdasági társaságoktól elvárható magatartás kérdése

Az adóhatóságnak figyelembe kellene venni, hogy amennyiben a vállalkozás az ügylet során jóhiszeműen és gondosan jár el – függetlenül a partnere által tanúsított magatartástól és adókötelezettségeinek teljesítésétől –, akkor rá hátrányos következmény nem hárulhat.

Még mindig tipikusan megjelenő probléma, hogy a NAV az ellenőrzések alatt a vállalkozásoktól követeli annak vizsgálatát,  hogy a számlázási láncolatban részt vevő vállalkozások rendelkeznek-e a gazdasági események megvalósulásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Ilyen esetekben sajnos előfordul az is, hogy a számlát befogadó társaság terhére esik az, ha a vállalkozás partnere nem vallotta be, fizette meg a számlában feltüntetett áfa-t. Bár ezek, a számlakibocsátó érdekkörébe tartozó hibák nem a gazdasági ügylet megtörténtének hiányát bizonyítják, az adóhatóság mégis előszeretettel vonja le azt a következtetést, hogy ezek a körülmények képesek annak közvetett bizonyítására, hogy a vizsgált gazdasági esemény a valóságban nem történt meg.

[htmlbox Áfás_rendezvény]

 

A NAV 2015. év végén kiadott útmutatója nem kimerítő felsorolásként, de már elvi szinten tartalmazza a vállalkozások terhére nem róható magatartásokat. Az egységes jogalkalmazás kialakítását támogató útmutató alapján egyértelműen nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag olyan, a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra alapozva, amelyről a számlabefogadó nem tudott, illetve nem tudhatott, arra ráhatása nem lehetett. 

Ide tartoznak az alábbi esetek: 

  • Önmagában az a tény, hogy az érintett termékek, szolgáltatások korábbi és későbbi értékesítését terhelő áfát bevallották-e, befizették-e, nem befolyásolja az adóalany előzetesen megfizetett áfa levonásához való jogát. 
  • Nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag azon az alapon sem, hogy a számlatömb, amelyből a kérdéses számlát kiállították, nem a számlakibocsátó által került megvásárlásra, illetőleg azt a számlakibocsátó szigorú számadású nyomtatványként nem vette nyilvántartásba. 
  • Az a körülmény, hogy a számlákon szereplő számlakibocsátó nem rendelkezett a szükséges munkaerővel, tárgyi eszközökkel, vagyonnal, vagy az ügyletet nem tüntette fel a könyvelésében, önmagában, más bizonyítékok hiányában, nem elegendő a számlát befogadó adóalany adólevonási jogának megtagadásához.

Az adólevonási jog érvényesítéséhez a szokásos, az adóhatóság által meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl – amennyiben az adókijátszás gyanúja nem merül fel – nem várható el a vállalkozásoktól, hogy ellenőrizzék a számla kibocsátója rendelkezik-e a szóban forgó termékekkel, képes-e azok szállítására, áfa bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz-e. Ahogyan ez sem elvárható, hogy a számlakibocsátó partner munkavállalóinak státuszát a számla befogadója ellenőrizze és megvizsgálja, hogy dolgozók a számlakibocsátóval jogviszonyban állnak-e, a számlakibocsátó bejelentette-e őket.

A bejegyzés szerzője Dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • kézfogás

    A kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához elemzők szerint.

  • eurostat

    Közel nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a minimálbér összegében, a legmagasabb minimálbért Luxemburgban fizetik - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közzétett jelentéséből. Magyarországon a minimálbér az ötödik legalacsonyabb uniós összevetésben.

  • építkezés

    Az elmúlt évben 44 százalékkal  több új lakás épült, mint egy évvel korábban.  A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 37 997 volt, 20,4 százalékkal több az előző évinél - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • Varga Mihály

    Varga Mihály kijelentette a Magyar Időknek adott interjújában: a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa. 

  • benzin

    Az emeléssel a gázolaj átlagára 359 forintra nőtt, a benziné 351 forint maradt.