Minden a béren kívüli juttatásokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden munkáltató célja, hogy a vállalkozása optimális költséghatékonysággal működjön, ezért az egyik legnagyobb tételt jelentő közteher, a személyi juttatások, és az azokhoz kapcsolódó adók és járulékok olyan módon történő optimalizálása, hogy az egyben motiválja a munkavállalókat a hatékony munkavégzésre. Ez az egyik legfontosabb feladata a menedzsmentnek. A korábbi években is már alkalmazott, jól bevált egyik ilyen eszköz a béren kívüli juttatások rendszere.


A munkáltató által béren kívül adott juttatások (ideértve a klasszikus béren kívüli juttatásokat is) köre és mértéke jellemzően a munkáltató költségviselő, illetve a munkavállalók érdekérvényesítő képességének a függvénye.
A módosításokból kiolvasható jogalkotói szándék szerint a bérként és egyes béren kívüli juttatásként kapott jövedelemelemek közterhei fokozatosan közelítenek egymáshoz. Ezt célozza az eho mértékének ez évi emelése.

Az Szja-törvény 71. §-a nevesíti azokat a még mindig kedvezményes adózású – a törvény alkalmazásában béren kívüli juttatásnak minősülő – juttatásokat, amelyek után a juttatót (kifizetőt) 16 százalék személyi jövedelemadó- és – 2013. január 1-jétől – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-törvény 3. § (4) bekezdés]. Mindkét közteher (szja, eho) alapja a jövedelem 1,19-szerese. A 71. § hatálya alá tartozó juttatások közterhe tehát 35,7 százalék.

A munkáltató az előzőek ismeretében dönti el, hogy ad-e, milyen időpontban, és ha igen, milyen feltételhez kötötten valamely juttatást, átvállal-e a közterhekből, vagy azok növekedéséből, vagy azt a dolgozónak kell viselnie.

Meghatározott juttatások kiköthetők a kollektív szerződésben, illetve egyes juttatásokat külön jogszabályok írnak elő. Az utóbbiak közé tartozik például a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés [39/2010. (II. 26.) kormányrendelet] vagy a lakhatási támogatás [39/1998. (III. 4.) kormányrendelet].

A költségvetési szervek által foglalkoztatottak cafeteria-juttatását több jogszabály is szabályozza: Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény; a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény; a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) kormányrendelet.

Nem mindegy, hogy a személyi jövedelemadó törvény (Szja-törvény) egy adott juttatást hogyan minősít, ettől függ ugyanis, hogy milyen nagyságú szja- és egyéb közteherrel kell számolnia a juttató munkáltatónak és a juttatásban részesülő munkavállalónak a juttatáskor.

A béren kívül adható juttatások személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási szabályai 2013-ban sem egyeznek meg teljesen a 2012. évi szabályokkal, így érdemes bemutatni a leggyakrabban előforduló (alkalmazott) juttatások közterheit. Ennek részeként az összeállítás foglalkozik az Szja-törvény 71. §-ában nevesített béren kívüli juttatásokkal, így kitér többek között részletesen:

  • az üdülési szolgáltatás,
  • a munkahelyi étkezés,
  • az Erzsébet-utalvány,
  • a Széchenyi Pihenő Kártya,
  • az iskolakezdési támogatás,
  • a helyi utazási bérlet,
  • az önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás

kedvezményes közteherrel történő nyújtásának (juttatásának) feltételeire.

Bizonyos juttatások (például a csekély értékű ajándék, a kifizető által kötött adóköteles díjú személybiztosítások, a jogszabályi rendelkezés alapján ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, utóbbi esetben feltéve, hogy az adott juttatás nem adómentes) az Szja-törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként viselnek közterheket.

Más juttatások, mint például a vállalati cafeteria-rendszerek részévé tehető kockázati személybiztosítások, valamint a sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépő juttatása – meghatározott feltételekkel – személyi jövedelemadó-mentesek.

Az Szja-törvény az előzőeken túl is tartalmaz jó néhány olyan, a munkáltató által adómentesen biztosítható juttatást, amely juttatások jellemzően nem részei a vállalati béren kívüli juttatási rendszereknek (például lakáscélú munkáltatói támogatás, cégautó magáncélú használata, bölcsődei szolgáltatás, csoportos személyszállítás).

Tekintettel arra, hogy a személybiztosítások személyi jövedelemadó-szabályai (ideértve az adómentes díjú és az adóköteles díjú személybiztosításokat is, amelyek a szerzők álláspontja szerint jól integrálhatók a cafeteria-rendszerekbe) 2013. január 1-jétől jelentősen módosultak, ezért az összeállítás részletesebben foglalkozik az új biztosítási szabályokkal. Kitérünk továbbá a leggyakrabban előforduló, az Szja-törvény által preferált értékpapír-juttatások adózási szabályaira is.

A béren kívül adott juttatásokon túl, a közterhek optimalizálhatók a sajátos foglalkoztatási formákhoz tartozó, sajátos közteherviselési lehetőségekkel, így az egyszerűsített vállalkozói adózás (eva), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulási lehetőség (ekho), vagy az új kötelezettségteljesítést jelentő, 2013. óta létező két új adónem, a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalkozói adó (kiva)  választásával.

Az összeállítás tartalmazza azokat a sajátos közteherviselési kötelezettségű adózási lehetőségeket is, amelyek mellett egyes foglalkoztatáspolitikai, adminisztrációs költségcsökkentési, egyszerűsítési célokból egyes szakmák, egyes munkavállalói csoportok az általános feltételektől eltérő, kedvezményes közterhek mellett vállalkozhatnak, vállalhatnak munkát.

Csökkentett közterhek „jutalmazzák” a foglalkoztatót, ha a kedvezményezett körbe tartozó munkavállalókat foglalkoztat, így például pályakezdő fiatalokat, ösztöndíjasokat, álláskeresőket.

Képzések, konferenciák
2013.12.31. – Vegyen részt a Rodin  „Béren kívüli juttások és költslgelszámolások” című e-learning képzésén! További részleteket és tudnivalókat itt olvashat!

Sajátosak a közterheik azoknak az alig alkalmazott foglalkoztatási formáknak, melyek jelentős költségektől mentesítenék a foglalkoztatókat. Ezek az ún. „atipikus” foglalkoztatási formák, melyeket a szakirodalomban használt bedolgozói, részmunkaidős foglalkoztatáson túlmenően bővebben értelmezve mutatunk be: a távmunkát, „e-munkát”, háztartási munkát, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.

Az összeállítás ezeket a juttatásokat és foglalkoztatási formákat, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterheket veszi sorra, és felhívja a figyelmet a 2013-tól megváltozott, vagy új szabályokra.

Az összeállítás a 2013. augusztus 31-éig kihirdetett jogszabályok alapján készült.

Kovácsné Homoródi Beáta, dr. Radics Zsuzsanna összeállítása a béren kívüli juttatásokról és közterheikről az Adó Kódex 2013/10. számában olvasható. Az Adó Kodex megvásárolható a Complex kiadó webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.