Milyen luxusadónk lehet?

Szerző: Horváth Balázs
Dátum: 2013. október 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A luxusadót jövedéki adóként lehetetlen lenne bevezetni, de még a forgalmi adóban is borzasztó nehéz lenne, és a maradék megoldásnak is lehetnek hátulütői – derül ki az Adó.hu-nak nyilatkozó adószakértők értékeléséből. A jövő évi adótörvények tervezetét a héten nyújtja be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek.


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten a TV2 Mokka című műsorában elmondta, hogy továbbra is tervezik a luxusadó bevezetését. Jelenleg hatásvizsgálat folyik, megnézik, hogyan lehet megvalósítani akár az általános forgalmi adóban (áfa), akár a jövedéki adóban. Mindemellett hozzáfűzte, az az áfában több kulcsot nem tudnak bevezetni: „hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni, ez nem olyan egyszerű.” Október 18-ra törvényjavaslat formájában is kiderülhetnek az erre vonatkozó kormányzati elképzelések.

A nemzetgazdasági miniszter szavait azóta is próbálják megfejteni az általunk megkérdezett adószakértők, akik azzal ugyan egyetértenek, hogy az áfa rendszerében valóban nem olyan egyszerű bevezetni az adónemet, többen szinte lehetetlennek tartják, de a jövedéki adóról szóló terveket mind értetlenül fogadták.

A jövedéki adót ugyanis uniós szabályok alapján csak az úgynevezett ABC-termékekre (alkohol, benzin, cigaretta) lehet bevezetni. Ennek megfelelően a luxustermékek, mint a luxusautók, nagy értékű ingatlanok és az ékszerek nem tartoznak ide, így a jövedéki adót ezekre az árucikkekre nem lehet alkalmazni – mondta az Adó.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője.

A forgalmi adó pedig ugyancsak kapufának tűnik Vámosi értelmezésében, ugyanis az uniós direktíva szerint csak három kulcsot alkalmazhatnak a tagországok, amelyektől eltérni csak engedéllyel lehet.

Átszabhatnák az áfa-rendszert?

Az adótörvényekben mindemellett átszabhatnák az áfakulcsok rendszerét, és az eddigi 5-18-27 helyett esetleg 5-27-35 százalékos adómértéket határoznának meg.

Magyarországon az 5 százalékos áfakörbe tartozik a gyógyszer, könyv, újság, és a 18 százalékos áfakulcsot kell felszámítani a távhőszolgáltatás után, valamint egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és tejtermékek, valamint a kenyér, továbbá a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után.

Mindehhez most talán nem érdemes hozzávenni azt a kormányzati szándékot, amely a sertéshús áfáját csökkentené 10 százalék alá, mert így már túl sok változós lenne a képlet, de ennek megfelelően az alsó kedvezményes kulcs is magasabb, akár 9 százalékos is lehet.

Mindenesetre, ha most csak azzal számolnánk, hogy a két kedvezményes kulcsot összevonnák, hogy az általános érvényű 27 százalékos mérték mellé bevezessék a 33-35 százalékos forgalmi adót, már akkor is komoly gondot okozna.

Ebben az esetben az tej és a kenyér, valamint a turizmus forgalmi adója változhat. Ha ezek csökkennek az 5 százalékos szintre, akkor az ágazat vélhetően igen örül majd, de az adóbevételek jelentősen megcsappanhatnak. Ebben a rendkívül feszített költségvetésben, amelyben az áfabevételek előirányzatát még meg is emelték az előző évihez képest, a kiesés nem vállalható. Ha viszont felemelnének 27 százalékra, akkor az a választások előtt politikailag vállalhatatlan üzenet lenne.

Persze az is elképzelhető lenne, hogy az alsó kulcs emelkedne 9 százalékra, amellyel még a 10 százalék alatti húsáfás ígéretet tartani lehetne, akkor pedig a gyógyszerek és a hírlapok árát kellene emelni, amely szintén politikailag vállalhatatlan lenne, még akkor is, ha a hús árát így lejjebb lehetne húzni.

A kedvezményes kulcsok összevonása tehát alapfeltétele lenne annak, hogy a 35 százalékos luxuskulcsot bevezessék. Ez azonban Vámosi szerint mind politikailag, mind költségvetésileg annyi kockázatot rejt, amit a kormány jelen helyzetben nem vállalhat fel.

Az uniós direktívához is alkalmazkodni kell

Az áfakulcsok rendszerét azonban nemcsak a politikai és költségvetési kockázatok miatt lenne nehéz átszabni, de az uniós direktíva további szabályai miatt is – hívja fel a figyelmet az Adó.hu-nak Farkas Gábor, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere. Az uniós szabályozás ugyanis nem csak a kulcsok számát határozza meg, de arról is rendelkezik, hogy a kedvezményes kulcs alá milyen termékeket lehet besorolni. Ennek megfelelően nem lehetne azt mondani, hogy a középső kulcs 27 százalékos, mert az általános érvényű kulcs mellett csak két kedvezményes jöhet szóba. Ha valahogyan mégiscsak ebbe a rendszerbe akarnák beleilleszteni a terveket, akkor a megemelt 33-35 százalékosnak kellene lennie az általános érvényűnek, és a nem luxustermékek esetében kellene valahogy visszatéríteni a különbözetet. Ez viszont annyira bonyolult lenne, hogy erősen megkérdőjelezi az ötlet gyakorlati kivitelezhetőségét.

Mindemellett az adótanácsadó szerint a luxusáfa nem teljesen ismeretlen a világban. Valamikor Belgiumban is volt ilyen, amikor az általános érvényű 25 százalékos kulcshoz egyes termékeknél, mint a kaviár vagy a sportautó, hozzáadódott egy 8 százalékos adótöbblet. Ehhez persze az kellene, hogy az unió engedélyezze, hogy a három kulcs mellett legyen egy negyedik, amelyre igen kevés az esély. Emellett a belga példa sem lehet erős hivatkozási alap, mert ezt már évekkel ezelőtt kivezették a rendszerből.

A luxusadó jövedéki adóként nehezen értelmezhető

A luxusadó jövedéki adó formájában való megjelenését Farkas Gábor sem tudja elképzelni a szigorúan meghatározott termékkörök miatt. Az egyetlen luxustermék, amit a jövedéki adó hatálya alá talán be lehetne vezetni az a parfüm, aminek jelentős alkoholtartalma van, de ebből biztosan nem számíthat az állam jelentős bevételre.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője sem érti azt az elképzelést, hogy a luxusadót a jövedéki adó formájában vessék ki, ha a kormány a köznapi értelemben vett luxustermékek – mint nagy értékű gépkocsi, vitorláshajó, nagy értékű ingatlan, ékszer, drága ruhanemű – megadóztatását tervezi.

Az ugyan elképzelhető, hogy olyan termékekre, mint a dohányáru vagy az alkohol erőteljesen megemelik a jövedéki adót, ez viszont nem nevezhető luxusadónak. Az is elképzelhető lenne, hogy egyes további energiahordozókra jövedéki adót vetnének ki, ami viszont ellentétes lenne a kormányzat rezsicsökkentő terveivel, és ugyancsak nehéz lenne luxusadónak nevezni.

Ahogyan azt Varga Mihály is jelezte, az áfakulcsok kérdésében erősen meg van kötve a kezük, így az az út is szinte járhatatlan, tehát az adószakértő szerint kétfajta különadó jöhet szóba.

Vagyoni vagy új fogyasztási típusú adó jöhet szóba

Az egyik a vagyoni típusú adó, mint például az ingatlanadó, vagy gépjárműadó. A másiknál, a fogyasztási típusúnál azonban nagyon vigyázni kell, hogy nehogy az áfára hasonlítson, mert ezt az unió nem engedélyezné.
Ennek megfelelően az új adó egyfajta egyfázisú adó lenne, amit csak a kereskedelmi végpontnál kellene fizetni, azaz nem vonulhat végig az egész kereskedelmi láncon, és nem is lehet visszaigényelni.

A legnagyobb gond azonban ezzel az adóval, hogy egy ilyen egységes, nyitott piacon, mint az európai, egy olyan kicsi országból, mint Magyarország – a tehetősebb emberek, akik a luxustermékeket vásárolhatják, könnyedén megoldják valamelyik szomszédos országban az ilyen irányú beszerzéseiket. Ekkor pedig még az eddigi forgalmi adótól is elesünk.


Kapcsolódó cikkek:


Nincs még minden veszve – Cafeteria 2019
2018. szeptember 25.

Nincs még minden veszve – Cafeteria 2019

Az évközi változások jelentősen megnyirbálják a cafeteriarendszer lehetőségeit 2019 januárjától. Egyfelől a vállalatok érdeke áttekinteni, hogy a közterhekkel együtt milyen cafeteriastruktúrát érdemes kialakítani jövőre, másrészt mi az, ami valóban fontos a munkavállalók számára és ezeket a lehetőségeket hogyan tudja a társaság a cafeteriában, vagy ezen kívül biztosítani.

Nagyot nőttek az adóbevételek
2018. szeptember 24.

Nagyot nőttek az adóbevételek

Áfából és személyi jövedelemadóból mintegy 170 milliárd forinttal több bevételt számoltak el, mint 2017 első nyolc hónapjában.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója
2018. szeptember 24.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója

Nem változik októbertől az üzemanyagok jövedéki adója, mivel az adóhatóság által vizsgált időszakban 50 dollár fölött maradt az ásványolaj Brent napi jegyzések alapján meghatározott hordónkénti átlagára.