Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2015. évi CV. tv. hívta életre azt az új családbarát és otthonvédő jogintézményt, melynek feladata a természetes személyek adósságrendezésének elősegítése oly módon, hogy az eladósodott magánszemélyek – állami segítséggel és állami felügyelettel – kikerüljenek a pénzügyi csapdából. A törvény beülteti a hazai jogrendbe a magáncsődvédelmet, és megállapítja az erre vonatkozó eljárás részletes szabályait. A cél az adós fizetési képességének helyreállítása. Dr. Szekér Judit miniszteri biztossal az új jogintézmény részletszabályairól beszélgetünk.
Első kérdésünk, hogy ki kezdeményezheti az adósságrendezést?
Adósságrendezés önkéntesen kezdeményezhető az adós részéről. A sikeres kezdeményezés feltétele, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, és ez a tartozásállomány haladja meg az adós vagyonának értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.
Gondolom a cél az adós fizetőképességének a helyreállítása és az adósságok rendezése, de a gyakorlatban a csődvédelem pontosan mit jelent?
Ha az adós csődvédelem alatt áll, akkor vele szemben végrehajtás nem indítható, a már folyamatban lévő végrehajtást pedig felfüggesztik.Ez idő alatt az adós nincs kitéve végrehajtásnak, kényszerértékesítésnek, kilakoltatásnak, és nem lehet felmondani az alapvető közszolgáltatási szerződéseit. Fontos, hogy az adósnak rendszeres jövedelemmel kell rendelkeznie, amelyből havonta törleszteni kell az hitelezőivel kötött egyezségben vagy a bíróság által megállapított részleteket. Ehhez az állam törlesztő részlettámogatást nyújt, egy külön kormányrendelet szerinti feltételekkel. A pénzügyi intézmények és más hitelezők sikeres adósságrendezés esetén a tartozások egy részét elengedik. A családi csődvédelemben tehát az államnak, a hitelezőknek, bankoknak és az adósoknak is kell áldozatot hozniuk.
Mennyi ideig tart a csődvédelem?
A csődvédelem és az eljárás időtartama is legfeljebb öt év lehet, de kivételesen további két évvel meghosszabbítható.
És az átstrukturált hitelszerződések esetében?
Az átstrukturált hitelszerződések futamideje lehet hét évnél hosszabb, ilyen esetben úgynevezett feltételes mentesítést kaphat majd az adós a bíróságtól. Ha azonban ezt követően sem tudja fizetni a megállapodás szerinti törlesztőrészletet, akkor a következő 10 évben már nem kérhet adósságrendezési eljárást maga ellen. A törvény meghatározza a fizetendő legkisebb havi törlesztőrészletet, ez a jelzáloggal biztosított követelés 7,8%-ának 1/12-ed része, de legfeljebb a jelzáloggal érintett ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának 1/12-ed része. Ha pl. ez az érték az adós tekintetében 20 millió Ft, akkor havonta 130 000 Ft-ot törleszteni kell, ha a tartozás már csak 5 millió Ft, akkor 32 000 Ft-ot kell mindenképpen törleszteni
Úgy tudom, hogy a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény szeptembertől még csak azokra az adósokra terjed ki, akiknek a lakásuk vagy a házuk van veszélyben.
Igen, így van. A törvény hatályba lépését követő első évben azok kérhetnek családi csődvédelmet, akiknek a lakóingatlanán jelzálog áll fenn, és a törlesztő részlet hátralék miatt a bank a hitelszerződést felmondta, vagy pedig olyan végrehajtás van ellene folyamatban, amelyben a lakóingatlanát már lefoglalták vagy akár már értékesítésre is kijelölték. A törvény azoknak a lakóingatlanra vonatkozóan a pénzügyi lízing adósoknak is lehetővé teszi az adósságrendezés kezdeményezését, akiknek a lakóhelye a lízingszerződéssel érintett ingatlant, és a lízingdíjakkal estek késedelembe. A törvény továbbá az előbb említett hiteladósok kezeseinek és a zálogkötelezettjeinek is lehetővé teszi az adósságrendezés kezdeményezését, akiket az adós nemfizetése miatt már felszólítottak az adós helyett a fizetési kötelezettség teljesítésére.
Tekintettel a nemfizetés miatt már felmondott szerződésekre, valamint már korábban megindult kényszerértékesítési eljárásokra, amelyek a banki elszámolások miatt szünetelnek, az adósságrendezési törvény határidőt szab arra, hogy az érintett személyek eldöntsék: kívánnak-e csődvédelmet kérni.
A többi adós mikortól kaphat csődvédelmet?
Azok a túladósodott személyek, akinek a lakóingatlanát nem fenyegeti végrehajtás, 2016 októberétől kezdeményezhetnek magáncsődeljárást.
Új jogintézmény: a magáncsődRendezvényünkön minden részletet megtudhat |
|---|
|
Amiről biztosan szó lesz: Előadók: Dr. Szekér Judit, Martonovics Bernadett, Dr. Auer Katalin, Dr. Farkas Anita, Dr. Gyalog Ágnes |
Hogyan fog kinézni a gyakorlatban a magáncsődvédelmi eljárás?
Az adósságrendezésben öt fő folyamatot különböztetünk meg:
I. Az adósságrendezés kezdeményezése (az előírt kérelem és dokumentáció benyújtása)
II. A főhitelezői eljárás (megegyezés a főhitelezővel és más, elsősorban pénzügyi hitelezőkkel)
III. A bírósági adósságrendezési eljárás (egyezségkötés a hitelezőkkel)
IV. Adósságtörlesztési eljárás (egyezségkötés hiányában bírósági döntés a törvény által előírt megtérülési mértékek figyelembe vétele mellett)
V. Mentesítés (az adós fizetőképességének helyreállítása azáltal, hogy ha az adósságrendezési időszak alatt az adós az elvárt mértékben megfizette az adósságait, a fennmaradó adósságok megfizetését nem lehet követelni tőle, mert a bíróság e tárgyban mentesítő határozatot hoz.)
A mentesítésre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha az adósságtörlesztési eljárás sikeres. Ha nem így történik, akkor kikerül az adós az adósságrendezés e módja alól, és elindulnak vagy folytatódnak az adósságrendezésen kívüli eljárások.
A törvény az adósságrendezési eljárásnál a kezdeményezési jogosultság tekintetében feltételeket szab. Melyek ezek?
Több esetben kizárt a mostani törvénnyel szabályozott adósságrendezési eljárás.
1. Azoknál az adósoknál kizárt a magáncsődvédelem, akiknek a tartozása több mit kétszerese, mint a vagyonuk, mert ezeknél az élethelyzeteknél a jog nem alkalmas arra, hogy megmentse az eladósodottakat, nem várható, hogy az adós a rendelkezésre álló idő alatt akár a törvény által előírt legkisebb mértékig rendezni tudja adósságát a hitelezők felé.
2. Vannak ugyanakkor olyan adósok is, akiket nem akar a törvény megmenteni, ők azok, akinek az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű adóssága keletkezett, így a 60 millió Ft feletti tartozást felhalmozókra sem terjed majd ki az adósságrendezés lehetősége.
3. Akinek a tartozásai között nincs legalább egy fogyasztói hitelviszonyból vagy egyéni vállalkozás finanszírozásából eredő tartozás, szintén nem kezdeményezhetnek adósságrendezési eljárást. Az adósságrendezési eljárás tehát nem szolgálhat arra, hogy az adós a nagy összegű köztartozástól vagy tartásdíj fizetéstől, vagy bírságoktól próbáljon megszabadulni az adósságrendezési eljárás kezdeményezése révén.
4. Azokat az adósokat sem hatalmazza fel a jogszabály az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, akiknek a lakását a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja, hiszen ezek a hiteladós családok mérsékelt bérleti díjért a lakásban maradhatnak.
5. Kizárja a magáncsődvédelmet a 10 éven belül kezdeményezett adósságrendezési eljárás.
6. Az sem kezdeményezheti az eljárást, aki külföldön ilyet már megindított.
Az utolsó kettőként említett kizáró ok – gondolom – a visszaéléseket akarja kizárni.
Az adósságrendezési eljárás kivételes lehetőség a családok számára, hiszen nem kell minden felhalmozott tartozást maradéktalanul megfizetni. Ezért ezzel a lehetőséggel csak korlátozott mértékben lehet majd élni, ez egyébként a hitelezők védelmét is szolgálja. Ezért az átlagosan 5 év után bekövetkező mentesítést követően, még további 10 évig nem lesz lehetőség újabb csődvédelemre sem belföldön, sem külföldön. Az adósságrendezési eljárásban arra is lehetősége lesz ugyanis az adósnak, hogy a vagyonfelügyelő segítségével felelős pénzügyi gazdálkodást tanuljon, és sikeresen elkerülje az ismételt eladósodást.
Milyen vagyon, illetve bevétel tartozik az adósságrendezésbe?
Az adósnak és az adóstársnak a kezdeményezéskor rendelkezésére álló vagyona és bevétele, valamint mindaz a vagyon és bevétel, amelyet az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez. Tehát figyelembe kell venni a rendszeres jövedelmet és bevételeket is, de csak addig a mértékig, amíg a törvény által előírt mértékű megélhetést nem veszélyezteti.
Mi a helyzet az óvadékkal? A vállalkozói csődtörvény szerint a csődvagyonba az óvadék nem tartozik bele. A magáncsődvédelem esetében is így van ez?
Mivel az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából kielégítheti a követelését, ezért az óvadék ebben az értelemben nem tartozik az adósságrendezés szempontjából figyelembe vehető vagyonba. A fennmaradó összeget viszont köteles az óvadék jogosultja az adósnak kifizetni, ezért ez az összeg a kifizetéstől kezdve már azadósságrendezésbe bevonható vagyon részét képezi.
Mi nem tartozik még a csődvagyonba?
Azok a kisebb értékű vagyoni elemek, amelyek az adós és a vele közös háztartásban élők alapvető létfenntartásához szükségesek. Ilyenek tipikusan a mindennapi élet szokásos használati tárgyai; a háztartási és lakásfelszerelés, a háztartási berendezések, mosógép, hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény, a kiskorú gyermek játékai, tanszerei stb., de csak akkor, ha azok forgalmi értéke vagyontárgy csoportonként nem haladja meg az öregségi legkisebb nyugdíj háromszorosát, azaz jelenleg 85.500, Ft-ot.
Az eladósodott család támogatására juttatott összegek is kívül esnek?
Igen. Nem képezik a tartozások megfizetésének forrását az adós sajátos körülményeire tekintettel kapott egyes támogatások, pl. a szociális ellátás, a családtámogatási ellátások, a nevelőszülői díj, egyes állami ellátási formák pedig értékhatárhoz kötötten tartoznak csak bele az adósságrendezésbe bevonható vagyonba.
Visszatérve a korábban említett fő folyamatokra, nézzük meg, hogy az egyes szakaszoknak melyek a lényeges pontjai.
Mint említettem, az eljárás az adósságrendezés kezdeményezésével, mely – ha van főhitelező, akkor – a kérelemnek, nyilatkozatoknak és a dokumentumoknak a főhitelezőnél történő beadásával történik. Ha az adós valóban jogosult az eljárás kezdeményezésére, ezt minden esetben a Családi Csődvédelmi Szolgálat vizsgálja meg, akkor megindulhat a főhitelezői eljárás, ahol sor kerülhet az adósságrendezési megállapodás megkötésére, melyhez mind az adós, mind a hitelezők részéről teljes konszenzus szükséges. Ha ez a szakasz nem sikeres, vagy abban az esetben is, ha nincs főhitelező, akkor a bírósági adósságrendezési eljárás indul meg, melynek eredménye lehet az egyezségkötés, ahol az egyes hitelezői osztályok által megkövetelt megegyezési mérték szükséges. Amennyiben ez sikeres, akkor csakúgy, mint a főhitelezői eljárásban megkötött sikeres megállapodásnál, az adósságrendezés időszakának leteltét követőenaz adós mentesítésére kerül sor. Amennyiben nem jött létre a bírósági eljárásban egyezség, akkor indul az adósságtörlesztési eljárás, ahol a bíróság döntése alapján, a törvény által előírt megtérülési mértékre számíthatnak a hitelezők. Ennek sikeres teljesítése esetén az adós ismét eljut a mentesítéshez, ellenkező esetben az adósságrendezésen kívüli eljárásokra, pl. végrehajtásra kerül sor.
Ha jól értem, akkor a bírósági úton történő adósságrendezésre két esetben kerülhet sor, vagy azért, mert nincs főhitelező, vagy azért, mert bár van, de nem tud az adóssal mindenre kiterjedően megállapodni. A bírósági adósságrendezésben adósságtörlesztési eljárásra pedig akkor kerül sor, ha az egyezségi megállapodást nem sikerült létrehozni.
Igen, így van. Még annyit hozzáteszek, hogy a bírósági adósságrendezési eljárás akkor zárulhat mentesítéssel, ha az adós teljesítette a bíróságnak az egyezségről hozott jóváhagyó határozatát, vagy az adósságrendezés módjáról, ütemezéséről és a hitelezők minimális megtérülési igényéről hozott határozatát.
Visszatérve még az első főfolyamatra, az adósságrendezés kezdeményezésére, ahol a nyilatkozatok és a dokumentumok értékelése történik, az lenne a kérdésem, hogy ki értékeli ezeket.
Igen, beszélnünk kell még az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt álló Igazságügyi Hivatal szervezeti egységéről, a Családi Csődvédelmi Szolgálatról, amely a szakmai felügyeletet gyakorolja majd a területi Családvédelmi Szolgálatok működése felett.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként működnek, itt dolgoznak a családi vagyonfelügyelők. Utóbbiak a Csődvédelmi Szolgálattal kormánytisztviselői jogviszonyban álló jogászok vagy közgazdászok, ún. fizetésképtelenségi szakértők, akik nemcsak értékelik a dokumentumokat, hanem ezen túlmenően szakmailag is előkészítik az ügyet a bíróság számára. A családi vagyonfelügyelők folyamatosan közreműködnek az adósságrendezés alatt is, felügyelik az adós gazdálkodását és ellenőrzik a bíróság határozatainak végrehajtását. A családi vagyonfelügyelő is kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás megszüntetését, mely a csődvédelem megszűnésével jár, ha az adós elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, vagy megszegi az eljárás szabályait.
