NAV-kinevezés: házszabályellenes a javaslat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága – Gulyás Gergely fideszes elnök javaslatára – házszabályellenesnek minősítette  és nem tárgyalta csütörtökön azt a módosító javaslatot, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének kinevezési jogát a miniszterelnöktől a nemzetgazdasági miniszterhez indítványozta rendelni.


A testület a NAV-ról szóló törvény módosításán úgy változtatna, hogy fenntartaná a pénzügyőrök jelenlegi átvezénylési szabályait – három éven belül hat hónapra vezényelhetők át -, és nem vezetnék be, hogy egy éven belül akár négy hónapra is áthelyezhetők legyenek.

Az adótörvények módosításán is változtatna a törvényalkotási bizottság annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok által oktatási intézményeknek nyújtandó adományok után ne kelljen áfát fizetni. A testület bővítené az önkormányzatok mozgásterét is az adóelőny nyújtásában: a védőnők is részesülhetnének abban a háziorvosok mellett. Megemelnék az adóelőny nyújtásának feltételeként meghatározott adóalap-maximumot is – 10 millió forintról 20 millióra.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

Változtatnának a növekedési adóhitellel kapcsolatos szabályokon is, kikötve a többi közt azt, hogy felszámolásban, végelszámolásban résztvevők nem élhetnek vele, de a módosításuk részletezi azt is, hogyan csökkenthető a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összege.

A testület hozzányúlna az előterjesztés különadókat érintő részéhez is: rögzítenék, hogy a hitelintézeteknek hogyan kell meghatározniuk az adóalapot és adómértéket a befektetési szolgáltatás vagy kiegészítő tevékenységek esetében. Meghatároznák annak szabályait is, hogyan csökkentheti egy pénzintézet a különadóját akkor, ha jelentős vállalkozói kölcsön kihelyezésével járult hozzá a gazdasági növekedéshez.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 26.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.

2024. november 26.

NAV-Figyelő 47. hét – Külföldi adóalanyokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az átmeneti rendelkezés értelmében azoknak, a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező adóalanyoknak, akik, 2024-ben alanyi adómentes adóalanyként jártak el Magyarországon, és 2025. január 1-jétől belföldön alanyi adómentességet alkalmazhatnak, és élni is kívánnak e választási joggal, szándékukat az SME-NY jelű nyilatkozat benyújtásával 2024. december 31-ig kell bejelenteniük – áll a NAV Figyelőben.

2024. november 26.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát, kiváltható lesz az üzletlezárás – elfogadták a 2025-ös adócsomagot

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót inflációval korrigál a kormány. Keményen megadóztatják a fővárosi rövid távú lakáskiadást, a kiskereskedelmi platformok üzemeltetői is fizetnek majd különadót, sok pénzért kiváltható lesz a NAV üzletlezárása, és duplázódik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Kedden elfogadta az Országgyűlés a 2025-ös adócsomagot.