Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A legkisebb cég is érintettje lehet a reklámadónak, ugyanis a társasági adó kötelezettséget már egy forint olyan reklámkiadás is befolyásolja, amelyről nincs záradékolt számla – hangzott el a Tax Revolutions csütörtöki konferenciáján. Érdemes tehát alaposan megismerkedni az új adónemmel.
Még mindig lehet újat mondani a reklámadóról, amelynek a gyakorlati alkalmazása nem pusztán a nagyvállalatok adótanácsadóinak, hanem a kisvállalkozóknak is okozhat majd fejfájást. Havi 2,5 millió forintig nincs reklámadó-kötelezettség annak, aki a saját cége érdekében reklámot rendel meg, s nem kap záradékolt számlát, hogy a reklámadót annak a közzétevője megfizeti (ilyen záradékolt számlát a Google-tól vagy a Facebook-tól aligha kaphat a vállalkozás, márpedig sokan és sokat költenek reklámra ezeknél a szolgáltatóknál), de a társasági adó alapját egy forinttól már növeli – derült ki a Tax Revolutions konferenciáján. A reklámadó tehát sokkal többeket érint, mint azt korábban gondolni lehetett a magas összeghatárok alapján.
Jó hír azonban, hogy az áfázásba nem zavar be a záradékolatlan számla, az áfa nyugodtan levonható. A reklám közzétevőjének a nyilatkozata tartalmazhatja azt is, hogy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli, vagy az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz. A számla záradéka helyettesíthető reklámozásra kötött szerződébe foglalt nyilatkozattal is. A közzétevő téves nyilatkozat a megrendelőre később nem lehet hatással. A nyilatkozat pótolható is.
Ami még igazi meglepetéseket okozhat a reklámadónál, az annak a kérdésnek az eldöntése, mi is a reklám. A hétköznapi értelemben vett reklám ugyanis mást jelent, mint a reklámadó szerinti reklám. S hogy mi számít a reklámadó szerint reklámnak, azt egyáltalán nem annyira könnyű eldönteni.
|
Olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. |
Érdekes, hogy az adóhatóság útmutatása szerint egy toll, amelyen csak a cég neve és az elérhetősége jelenik meg (fontos, hogy logo nélkül), az nem számít reklámnak. Ám ha megjelenik a cég tevékenységi köre és/vagy a logoja, akkor már reklám. Ha egy kamion ponyváján a fuvarozó cég neve és elérhetőség szerepel: nem reklám. Ha a logoja is szerepel: reklám. Ám a csomagolás nem számít reklámnak akkor sem, ha logo van a csomagoláson. A televíziós társaságok „önpromói”, a saját műsorok beharangozói azonban nem képeznek reklámadó alapot még akkor sem, ha a társaságok logoja látható a képernyőn.
Ennek a kérdésnek persze sok vállalkozásnál nincs igazi tétje, mert évi 500 millió forintig nincs reklámadó fizetési kötelezettsége annak, aki saját cége reklámját saját maga teszi közzé, és ezzel kapcsolatban költséget számol el (önreklámozás), illetve más reklámját teszi közzé, és ezért ellenértéket kap (közzétevő). (Ezektől eltér a megrendelői adóalanyiság, amelynél havi 2,5 millió forint fölött jelenik meg a reklámadó fizetési kötelezettség, ha nincs záradékolt számla, illetve a társasági adó kötelezettségre már hat az első forinttól. Ha záradékoltak a számlák, akkor viszont nem érintett a megrendelő.)
Nem árt tudni, hogy nem minősül reklám közzétételnek: a nyomdai szolgáltatás, az internetszolgáltatás, a szórólapok kihordása, terítése, a reklámanyag megtervezése, a weboldal készítése. Ez nem jelenti azt, hogy költségként ne számíthatnának be a reklámadó alapjába annál, aki saját cége reklámját saját maga teszi közzé.
Élénk érdeklődést váltott ki a hallgatóságban az a kérdés, reklámnak számít-e a taxin a taxitársaság logoja. Az adóhivatal tájékoztatási osztályáról érkezett előadó erősen hajlott arra, hogy bizony reklám, bár a végleges válaszig türelmet kért az érintettektől.
Ennek a kérdésnek már lehet tétje, hiszen több száz, még inkább több ezer taxinál összeadódnak a költségek, s már nem tűnik annyira távolinak az évi 500 millió forintos összeghatár – annál is inkább, mivel ideszámítódnak a gépkocsik felületén más cégek érdekében elhelyezett reklámok is.
A konferencián elhangzott az is: aki nem alanya a reklámadónak, vagy alanya, de adómentes értékhatárba esik, annak nincs semmilyen bevallási vagy bejelentési kötelezettsége. Aki megrendelőként válik adóalannyá, csak azokról hónapokról ad bevallást, amikor adót is fizet, az üres hónapokról nincs bevallási kötelezettség.
