Roham a webáruházakban, avagy a távértékesítés működése az áfa rendszerében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Karácsony közeledtével sokunk lelki szemei előtt kerekednek gomolyfelhők, ha arra gondolunk melyik szerettünket mivel lepjük meg. Az pedig egyenesen rémisztőnek hat, ha mindezt szívében hasonló célokat forgató embertársunkkal közösen tesszük meg az utolsó néhány napban. Utóbbi problémára remek megoldásnak kínálkozik, ha ezt otthonról néhány gombnyomással el tudjuk intézni. Mivel a világ kitágult, nem csupán a hazai webáruházak kínálatából válogathatunk, hanem bátran bekukkanthatunk külföldi áruházak kínálatába is.

Jelen cikk apropóját egy érdekes Facebook-beszélgetés adta, amiben többen azt próbálták megfejteni, hogy, ha például az Amazon német oldaláról vásárolunk, akkor milyen áfa-különbözetet kell megfizetünk adott árucikk kapcsán. Sokan nem hitték, hogy van ilyen, mondván ez olyan mintha bemennénk egy német boltba megvennénk a terméket, megfizetve a – magyarnál kedvezőbb – német áfát, semmilyen különbözetet nem kell fizetnünk.

Pedig kell, és ennek okát/magyarázatát az Áfa tv. 29-30. §-ban találjuk, amikor a távértékesítés áfa-beli szabályait olvashatjuk. Távolsági értékesítésről akkor beszélünk, ha egy tagállami adóalany más tagállambeli – Közösségen belüli beszerzés kapcsán adófizetésre nem kötelezett – adóalanynak, vagy nem adóalanynak úgy értékesít, hogy a fuvarozást saját maga, vagy megbízása alapján harmadik személy teljesíti. A teljesítés címzettje lehet még az olyan kizárólag adólevonásra nem jogosító (ideértve az alanyi adómentes adóalanyt is) adómentes, vagy különleges jogállású mezőgazdasági termelő vagy nem adóalany jogi személy, aki nem rendelkezik közösségi adószámmal. 

Miért jó ez? Első benyomásra könnyelműen azt mondhatnánk nem az, hiszen ezeknek az értékesítéseknek a teljesítési helye a fuvarozás befejezésének a helye, ha nem lenne még egy plusz csavar a szabályban, nevezetesen bizonyos értékhatár alatt az értékesítőnek joga van a saját országának áfa mértékével értékesíteni a terméket a meghatározott beszerezői körnek. Az értékhatár nem egységes, országonként változó, amíg például Németország esetében ez a határ 100.000 €, addig Magyarország esetén csak 35.000 €. Leegyszerűsítve tehát, addig amíg egy más tagállami adóalany el nem éri ezt a határt addig saját országának adómértékét alkalmazhatja magyar partnerei felé, azonban hogy ez nem okozzon versenytorzulást ezért vannak országonként más és más értékhatárok. 

 

Az ügylet tárgyára vonatkozóan is találunk megkötéseket, amelyek szerint nem lehet az ügylet tárgya új közlekedési eszköz, fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termék, jövedéki termék. 

Az értékhatár eléréséig az eladónak be sem kell jelentkeznie a célországba, amennyiben élni kíván az ismertetett jogával, ha azonban adott értékesítéssel átlépi Magyarország felé a 35.000 eurós értékhatárt, megszűnik a lehetősége a saját áfáját felszámítani, be kell jelentkeznie Magyarországra, és belföldi áfa-mértékkel kell értékesítenie a továbbiakban termékeit. Mivel az összeghatár alacsony, a nagyok – például a jelen cikk elején említett áruház – bár a lehetőség adott volna, az első perctől fogva bejelentkeztek hazánkba, és magyar áfával értékesítik termékeiket. 

Azonban ha keresésünk / érdeklődési körünk speciális, tematikus volta miatt tudunk olyan eladókra bukkanni, akik nem tekintik célországnak Magyarországot úgy, hogy itt letelepszenek, – de az innen érkező vevőket szívesen kiszolgálják – igazi gyöngyszemekre lelhetünk, amelyek ár-érték arányban beleszámítva a szállítás költségeit is, rengeteg áfát legálisan megspórolva tudjuk szeretteinket karácsonykor megörvendeztetni.

Példa: magyar magánszemély társasjátékgyűjtő egy olyan terméket talál, ami Magyarországon sem magyarítva, sem idegen nyelven nem kapható, leadja rendelését a kiadó internetes oldalán. Ha nincs lehetősége kiutazni és ott átvenni, akkor részére mondjuk a német adóalany német áfával tudja értékesíteni a játékot, anélkül hogy a németnek Magyarországon be kellene jelentkeznie és adószámot kellene kérnie. Német-magyar viszonylatban a társasjátékokon – aminek egyre nagyobb szubkultúrája épül mind Magyarországon, mind szerte a világban – 27-19 = 8 százaléknyi áfát tud megtakarítani. Manapság sok játéknak elég borsos ára van, érdemi megtakarítást tudunk akár magánszemélyként is elérni, ha ezt a megoldást választjuk.  

Bárhogy nézzük, nem megszokott, hogy magánszemélyek áfában adóoptimalizálásra tanácsot kérjenek, mégis vannak olyan pontok, amelyek esetében érdemes a fenti sorokat végiggondolva dönteni.  

---