Aki papíralapú szja-bevallási tervezetet kért, hamarosan megkaphatja
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2017. január 1-jétől a jelenleginél kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak adómentesen szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is a munkahely szerinti településen lakóhellyel nem rendelkező munkavállalóik számára. A juttatások adómentességének nem feltétele az, hogy minden munkáltatónak járjon, és cafeterián kívül (mellette) is adhatók.
Az ingyenes vagy kedvezményes szálláshely-juttatás (közismerten: albérleti elhelyezés) adómentes lehetősége a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú melléklete 8.6./f) pontjának a munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezésén alapul. A jelenleg hatályos megfogalmazás értelmében a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor adómentes, ha az a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt olyan szálláshelyen történik, amely lakóhelyiségenként egynél több olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van. Ez jelenleg tehát azt jelenti, hogy a munkáltató csak akkor bérelhet a munkavállaló számára adómentesen lakást, ha abban szobánként legalább még egy munkavállalóját elhelyezi. A munkavállalók viszont érthetően ragaszkodnak legalább az önálló szobához, mely esetben annak a munkáltató által fizetett bérleti díja adó- és járulékköteles jövedelem.
A munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos szövege szerint az adómentességnek már csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (például garzonlakás) esetében lesz feltétele az egynél több munkavállaló elhelyezése, míg a több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében elegendő lesz az is, ha minden szobában legalább egy munkavállaló lakik. Ez a munkavállalók szempontjából a jelenleginél valóban kényelmesebb lakhatási lehetőség lesz szállodában, panzióban, azonban lakásban történő elhelyezés esetén együtt jár továbbra is a közös helyiségek használatának kényelmetlenségével.
Megoldást jelenthet, ha a munkáltató nem természetben (nem munkásszállásnak minősülő lakásban) nyújt lakhatási lehetőséget, hanem az ún. mobilitási célú adómentes lakhatási támogatással segíti majd a munkavállalót, hogy a munkahelyi településen béreljen lakást.
A Szja törvény 1. számú mellékletének 2017. január 1-jétől hatályba lépő új 2.11. pontja szerint adómentes lesz ugyanis az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből
meg nem haladó támogatás.
A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni.
A részletes előírásokat a Szja törvény 1. számú mellékletének 9.7. pontja tartalmazza a következők szerint:
A figyelembe vehető lakhatási támogatás havi értéke
A támogatás abban az esetben minősül mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja
Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.
Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (például a cégben többségi befolyással rendelkezik).
A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.
További kedvező változás, hogy a cégek adózás előtti eredményét csökkenti [Tao törvény 7. § (1) bekezdés k) és l) pont]
Az ingyenes vagy kedvezményes szálláshely-juttatás (közismerten: albérleti elhelyezés) adómentes lehetősége a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú melléklete 8.6./f) pontjának a munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezésén alapul. A jelenleg hatályos megfogalmazás értelmében a munkásszálláson ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított lakhatás akkor adómentes, ha az a munkáltató tulajdonában lévő vagy általa bérelt olyan szálláshelyen történik, amely lakóhelyiségenként egynél több olyan munkavállaló elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van. Ez jelenleg tehát azt jelenti, hogy a munkáltató csak akkor bérelhet a munkavállaló számára adómentesen lakást, ha abban szobánként legalább még egy munkavállalóját elhelyezi. A munkavállalók viszont érthetően ragaszkodnak legalább az önálló szobához, mely esetben annak a munkáltató által fizetett bérleti díja adó- és járulékköteles jövedelem.
A munkásszállás fogalmát meghatározó rendelkezés 2017. január 1-jétől hatályos szövege szerint az adómentességnek már csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (például garzonlakás) esetében lesz feltétele az egynél több munkavállaló elhelyezése, míg a több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében elegendő lesz az is, ha minden szobában legalább egy munkavállaló lakik. Ez a munkavállalók szempontjából a jelenleginél valóban kényelmesebb lakhatási lehetőség lesz szállodában, panzióban, azonban lakásban történő elhelyezés esetén együtt jár továbbra is a közös helyiségek használatának kényelmetlenségével.
Megoldást jelenthet, ha a munkáltató nem természetben (nem munkásszállásnak minősülő lakásban) nyújt lakhatási lehetőséget, hanem az ún. mobilitási célú adómentes lakhatási támogatással segíti majd a munkavállalót, hogy a munkahelyi településen béreljen lakást.
A Szja törvény 1. számú mellékletének 2017. január 1-jétől hatályba lépő új 2.11. pontja szerint adómentes lesz ugyanis az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből
meg nem haladó támogatás.
A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni.
A részletes előírásokat a Szja törvény 1. számú mellékletének 9.7. pontja tartalmazza a következők szerint:
A figyelembe vehető lakhatási támogatás havi értéke
A támogatás abban az esetben minősül mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja
Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.
Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll (például a cégben többségi befolyással rendelkezik).
A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.
További kedvező változás, hogy a cégek adózás előtti eredményét csökkenti [Tao törvény 7. § (1) bekezdés k) és l) pont]
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál – közölte a NAV-
Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!