Tagi kölcsön és osztalék kifizetés elengedése végelszámoláskor

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hogyan kell eljárni akkor, ha a végelszámolás alatt lévő társaságot tagi kölcsön vissza-, vagy osztalék kifizetési kötelezettség terheli? - a NAV segít eligazodni.

A végelszámolási eljárás befejezéséhez a társaságoknak rendezniük kell kötelezettségeiket. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolást addig nem lehet befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Amennyiben az adózónak még vissza- illetve kifizetetlen, tagok által nyújtott kölcsön vagy osztalék kötelezettségük van, azt a végelszámolás zárásáig az alábbi módok valamelyikével rendezni kell:

  1. vissza- illetve kifizetik
  2. a tagok lemondanak róla, elengedik
  3. felszámolást kezdeményeznek.

Amennyiben a társaság benyújtja a záró bevallását, azonban sem kifizetés, sem felszámolás kezdeményezés nem történik, vélelmezhető a követelések tagok általi elengedése.

Amennyiben a jóváhagyott, a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékról a tag lemond a társaság javára, akkor a kötelezettségként előírt osztalékot elengedett kötelezettségként ki kell vezetni a könyvekből a rendkívüli bevételekkel szemben, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 86.§ (3) bekezdés h) pontja értelmében. Amennyiben a kötelezettség időközben elévül, akkor az elévült kötelezettséget szintén rendkívüli bevételként kell elszámolni az elévülés időszakában. Az elengedett osztalékot, nem lehet közvetlenül az eredménytartalékkal szemben lekönyvelni.

Az Sztv. 86.§ (4) bekezdésének c) pontja szintén lehetővé teszi, hogy a tagok által nyújtott tagi kölcsönt – amelyet a társaság anyagi fedezet hiányában nem képes visszafizetni a tagok részére a megszűnés során – a társaság elengedett kötelezettségként vezesse ki könyveiből a rendkívüli bevételekkel szemben.


Az adóhatóság gyakorlatában előfordult olyan eset, hogy egy társaság a tag pótbefizetési kötelezettségének beszámításával kívánta rendezni a kötelezettséget. Az adózó azonban figyelmen kívül hagyta, hogy mint gazdasági társaságra a Sztv. szabályai kötelezőek, de a beszámítás jogintézménye polgári jogi jogintézmény. Így nincs lehetőség arra, hogy a tagi kölcsön miatt keletkezett kötelezettséget veszteségrendezés céljából kapott pótbefizetésnek minősítsék át és a kölcsöntartozás összegét beszámítsák a pótbefizetésekkel szemben.

Más cégek úgy is próbálták a kötelezettségüket rendezni, hogy a tagok kölcsön követeléseivel apportként megemelték a társaság törzstőkéjét. Azonban a tartozásnak ilyen módon történő rendezésére sincs lehetőség. Önmagában a cégbírósági változásbejegyző végzés nem teszi a tőkeemelést adójogi szempontból jogszerűvé, ha maga a tőkeemelés az Art. rendelkezéseibe ütközik. Az adózó olyan saját magával szemben fennálló követelést apportált, melynek kielégítésére vagyoni, pénzügyi eszközök hiányában nincs lehetőség és nem is várható, hogy lesz, így az apportált követelés nem bírt olyan vagyoni értékkel, melynek segítségével a társaság eredményes működése helyreállítható lett volna. Az eljárás nem jóhiszemű, hiszen csupán arra irányul, hogy a társaság kötelezettségét oly módon tudja rendezni, mely nem jár pénzügyi teljesítéssel, adójogi vonzattal és így a tartozása eltűnjön, ezáltal meg tudjon szűnni végelszámolással.

Összefoglalva tehát a tartozást vagy visszafizetik, vagy a tagi kölcsönt elengedik és azt rendkívüli bevételként kell elszámolni. Az ellenszolgáltatás nélkül történő lemondást be kell jelenteni a NAV felé ajándékozási illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.

(forrás: NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • számológép

    Számos vállalkozás dönt úgy, hogy pénzügyi nehézségek miatt végelszámolás útján befejezi tevékenységét; ennek a döntésnek a fényében fontos tudni, hogy az addigi cégvezetőt, illetve a végelszámolót milyen jogok illetik, és milyen kötelezettségek terhelik.

  • irattartó_iroda_akta

    Amikor egy vállalkozás végelszámolással megszűnik, e körülményhez bevallási kötelezettségek kapcsolódhatnak. Az Adó szaklap 2012/8-9. számában megjelent írás áttekinti, milyen bevallási és adatszolgáltatási feladatok várnak arra a cégvezetőre, akinek cége végelszámolással szűnik meg.

  • Végelszámolás számviteli szemmel

    Az idei évben indult végelszámolások száma már június közepéig meghaladta a 11 ezret, ami tavaly csak szeptemberben lendült túl ezen a határon. A gyors növekedés egyik magyarázata lehet, hogy a cégbíróságok jelentős számban indítanak kényszer-végelszámolásokat az adóhatóság értesítése alapján azokkal a cégekkel szemben, amelyek beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kötelezettségeiknek nem tesznek eleget – derül ki az Adó szaklap 2011/10-11. számából.
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Tállai

    A második negyedéves rangsoroláskor a NAV az 538 ezer magyarországi cég közül 208 ezernek adta meg a megbízható státuszt, e vállalkozások kaphatják kézhez az általános 75 napnál 30 nappal korábban a visszaigényelt általános forgalmi adót - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

  • nav_logo

    Az ekho szabályait részletezte és néhány megváltozott NAV-számlaszámot ismertetett a múlt héten a NAV.

  • nyugdijas

    2030-2035-től nő meg a száma azoknak a nyugállományba vonulóknak, akiknek nagyon szaggatott a munkapiaci jelenlétük, s emiatt nem lesz teljes nyugdíjuk, csak résznyugdíjra lesznek jogosultak, vagy rosszabb esetben még arra sem - mondta a Napi.hu-nak  Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

  • Tesco

    A Tescónál működő két szakszervezet, a KASZ és a KDFSZ között feszülő ellentétek homályosítják a képet.

  • NAV

    Többször felröppent már a hír, hogy önálló adóminisztérium jöhet létre. Elemzőnk szerint ez kevéssé valószerű, mert nem célszerű az államháztartásért felelős minisztertől megvonni a NAV felügyeletét. Ezen túl a hatályos Art. is többször említi az adózásért felelős minisztert, az mégsem jelent önálló tárcát.