Teher a hazai bankoknak a FATCA


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentős adminisztrációs terhet ró az amerikai FATCA szabályozás a hazai pénzintézetekre, illetve a mulasztási bírságokat is ők fizethetik „feledékeny” ügyfeleik helyett – mutat rá a Baker Tilly Hungária. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat szerint a vállalkozások kevéssé érdekeltek abban, hogy felfedjék, ha tulajdonosaik között olyan kettős állampolgársággal rendelkező amerikai van, akinek a jelentési kényszer miatt külföldi adófizetési kötelezettsége keletkezhet, pedig összesen akár több tízezer vállalkozás és magánszemély is érintett lehet.


A legtöbb országhoz hasonlóan az Amerikai Egyesült Államok is igyekszik az állampolgárai által be nem vallott adóköteles jövedelmeket felkutatni és megadóztatni. Ennek az egyik legújabb eszköze a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló törvény, a FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act).

Az amerikai törvények szerint az ország minden állampolgára minden évben köteles adóbevallást küldeni az amerikai adóhivatalnak és az USA-ban és a külföldön már megfizetett adókon túl esetleg további adókat is befizetni a külföldön szerzett jövedelmek után.

„Bár a FATCA valóban elősegíti a be nem vallott amerikai jövedelmek adóztatását és a nemzetközi adóelkerülési és pénzmosási struktúrák felderítését is, de jelentősen megnöveli a pénzintézeti adminisztrációt, hiszen a szabályozás miatt a vállalkozások mögött álló tulajdonosokat is azonosítani kell. Ráadásul a mulasztási bírság miatt – magyar jogi szempontból – a bankok kockázata nagyobb, mint az ügyfeleké” – mutat rá Mitrik Kornélia, a Baker Tilly Hungária adótanácsadó és könyvvizsgáló cég bérszámfejtési és határon átnyúló személyi jövedelemadózási területekért felelős szenior menedzsere.

A pénzintézeteknek 2014. augusztus 30-ig kellett arról nyilatkozniuk, hogy a szabályozás alapján „Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek” vagy „Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek” minősülnek, azaz a FATCA hatálya alá esnek vagy sem. Ennek megállapítása aránylag egyszerű, hiszen a jogszabály II. melléklete felsorolás útján tisztázza ezt, így ezen a ponton legfeljebb a késedelmes jelentés hibájába eshet egy pénzintézet, de a törvény már ezt is szankcionálja. Ha a pénzintézet egyáltalán nem, hibásan, vagy késedelmesen teljesíti ezt a kötelezettséget, akkor 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Bár a mulasztási bírságra vonatkozó általános szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény írja elő, a FATCA esetében kiszabható bírságról a 2013. évi XXXVII. törvény rendelkezik, mert ez nem a normál adózási szabályoknak, hanem egy kétoldalú államközi szerződésnek való megfelelésre vonatkozik.

Ugyanakkor egy teljesen jóhiszeműen eljáró pénzintézet is megütheti a bokáját, ha például egy kettős állampolgársággal rendelkező személy nyit számlát – akár saját részre, akár saját vállalakozása számára – és nem jelzi, hogy a másik állampolgársága amerikai, ami adatszolgáltatási kötelezettsége merülhet fel a pénzintézetnek.

Ha kiderül az ügyfél hibája, akkor ez alapján a NAV a hibásan adatot szolgáltató pénzintézetre mulasztási bírságot vethet ki, holott annak eljárása jóhiszemű volt. Ha a bírság összege jogi úton behajtható az ügyféltől, akkor a vállalkozásoknak is érdeke lehet, hogy a tulajdonosaikat teljes körűen azonosítsák a pénzintézet felé.

„Mivel közvetlen szankció nem fenyegeti a vállalkozásokat a nem teljes körű azonosítás miatt, így kérdéses az, hogy a kettős állampolgárok mennyire lesznek együttműködőek ebben a kérdésben” – hívja fel a figyelmet Mitrik Kornélia. A Baker Tilly szerint ugyan nehéz megállapítani, hogy összesen hány céget és magánszemélyt érinthet Magyarországon a FATCA szabályozás, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján ez a szám akár az 50 ezret is elérheti.

Hozzáteszi: az amerikai jogi szankciók – saját állampolgáraik tekintetében – lehetnek olyan súlyúak, hogy egy kettős állampolgár számára se érje meg az azonosítás során eltitkolni ezt a tényt.

Mindemellett a FATCA-nak megfelelő szabályozás és a pénzmosási törvény kapcsolódó módosításai miatt a pénzintézetek ügyfeleinek ismételten azonosítaniuk kellett magukat 2014. december 31-ig. Ahol nem történt meg az új azonosítás, ott a számlát zárolták: a bejövő összegeket lekönyvelik a számlára, de onnan a számla tulajdonosa nem tud utalni. Ezt a zárolást az azonosítást megtörténte után feloldja a pénzintézet.

A Baker Tilly becslései szerint a zárolt számlák esetében nagyobb ügyfélkör érintett, mint a kettős állampolgárság jelentésének elmulasztásával kapcsolatban.

A FATCA jogszabály arra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést, hogy mind az USA, mind Magyarország köteles kiépíteni az információ cseréhez szükséges infrastruktúrát oly módon, hogy az rendelkezzen mindazzal a biztosítékkal, amely megőrzi a kapott információ bizalmas jellegét és biztosítja annak csak adózási célra való felhasználását, valamit a hatékony, pontos és bizalmas információ cserét.  Ami ebben a pontban érdekes az az, hogy amennyiben a rendszer kiépítése és az erre vonatkozó tájékoztatás egyik félnél sem történik meg 2015. szeptember 30-ig, akkor a megállapodás ezzel a dátummal megszűnik.

„Tekintettel arra, hogy a megállapodás betartása/betartatása az USA érdeke, így feltételezhetően a rendszer kiépítése azon az oldalon mindenképpen megtörténik az említett időpontig” – mutat rá Mitrik Kornélia. Hozzátette, hogy magyar oldalon az Adóhatóságnál már létezik a FATCA megállapodás hatálya alá tartozó jelentendő számlákról szóló adatszolgáltatási nyomtatvány, tehát a rendszer kiépítése itt is megkezdődött. Azonban a megállapodás írásban továbbra is felmondható bármelyik fél által: a felmondás a kézhez vételt követő 12 hónapos időszakot követő hónap első napjával szűnik meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.