Telephelyek és transzferár? Igen, háromszor is figyelmeztet a törvény!

Kertész Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A telephelyre pontos definíciót ad a társasági adótörvény. Persze a pontos mégsem annyira pontos, mert egy-egy pontjáról (pl. arról, hogy valamely tevékenység kisegítő tevékenység-e vagy sem, így keletkeztet-e egyáltalán telephelyet) sokat lehet vitatkozni.

Mindenesetre, amikor arról szeretnénk dönteni, hogy külföldi vállalkozó telephelyéről van-e szó, ami alapján Magyarországon – korlátozott – adókötelezettsége keletkezik, vagy egy külföldi entitás a magyar illetőségű társaságunk külföldi telephelye-e, a társasági adótörvény fogalomtárát szükséges forgatnunk. Eltérésnek a magyar definíció használatától egy esetben van helye: amennyiben a vonatkozó, jogszabályilag kihírdetett kettős adóegyezmény eltérően fogalmazna, akkor az abban foglaltak előnyt élveznek. Ez előfordulhat, hiszen két állam maga dönti el, hogy milyen szövegben egyezik meg, de tudni kell, hogy a magyar törvényi definíció az OECD Modellegyezemény ajánlásait követi, az elv tehát nem nagyon lehet más a Modellegyezményekre épülő adóegyezményekben.

A külföldi vállalkozó tehát korlátozott adókötelezettségét Magyarországon telephelye vonatkozásában teljesíti. Amennyiben fióktelepről van szó, úgy az adókötelezettség a cégnyilvántartásba történő bejegyzés napján kezdődik és az abból való törlés napján fejeződik be. Amennyiben a belföldi ténykedés cégnyilvántartásba nem bejegyzett telephely útján történik, úgy a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat (pl. szerződés) megtételének napján keletkezik az adókötelezettség és a megszűnést eredményező jognyilatkozat megtételének napján szűnik meg.

Jogosan gondolhatnánk, hogy az egész telephely kérdéssel nem is kellene külön foglalkozni, hiszen az nem más, mint a társaság egy szerves része, jogilag, üzletileg nem különálló egység. A társaság magához könyveli a telephely eredményét, legfeljebb külön is nyilvántartja azt. Ez magyar társaság magyar telephelyei esetében teljesen helytálló is, nem is kezeli azt külön a társasági adótörvény, az adót egyben kell megfizetni. Más a helyzet viszont egy külföldi vállalkozás esetében, amely eredményt hozó tevékenységet folytat magyar telephelyén keresztül. Elvárható ilyenkor, hogy az itt megtermelt nyereség után itt is adózzon. Fordítva, a magyar vállalkozás külföldi telephelye által elért profit esetén pedig az várható el, hogy abban az országban adózzák azt le, ahol keletkezett. Ez így logikusan is hangzik, de hogyan határozzuk meg ezt az eredményt, ha egyszer nem egy különálló egységről van szó, hanem a társaság egy részéről? A kulcsmondat megtalálható az adótörvényben és fontosságát külön emeli, hogy ugyanez az alaptétele a transzferár-kiigazításnak is: Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne.

[htmlbox adokodex_2]

 

A fenti mondatot lefordítva, a telephelynek önállóan meg kell határozni az adózás előtti eredményét. Ha ez megvan, akkor jöhetnek az adózás előtti eredményt módosító tételek – mintha független vállalkozás lenne. A növelő-csökkentő elemek, az átalakulásra vonatkozó szabályok mellett figyelemmel kell lenni a kapcsolt vállalkozások között alkamazott árak módosítására, illetve az azt előíró paragrafusra is. Tekintettel arra, hogy a külföldi vállalkozásnak korlátozott adókötelezettsége keretében – azaz telephelye vonatkozásában - alkalmaznia kell az adóalap megállapításának általános szabályait, már ennyi elegendő lenne, hogy a transzferár kérdése bejöjjön a képbe és amennyiben a költségek, ráfordítások, bevételek a központtal nem piaci áron kerültek elszámolásra, akkor a magyar adóalap megállapításánál módosítást kelljen alkalmazni.

Ez a levezetés azonban úgy tűnik nem volt elegendő, esetleg valahol „nem zárt a rendszer”, mert a külföldi vállalkozás ezen kötelezettségére külön hangsúly kerül azáltal, hogy a kapcsolt vállalkozás társasági adótörvénybeli meghatározásába külön belekerült: kapcsolt vállalkozásnak minősül a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve ez a telephely és a külföldi vállalkozó más kapcsolt vállalkozása. Érdekesség, hogy sokáig csak ezt a relációt kezelte a törvény, a visszafelé kapcsolatot (magyar adózó külföldi telephellyel) nem. Aztán persze ez is megoldódott, 2010-től bekerült a szabályozásba, hogy a továbbiakban kapcsolt vállalkozásnak tekintendő az adózó és külföldi telephelye, valamint az adózó külföldi telephelye és a magyar adózó kapcsolt vállalkozásai.

Tekintettel arra, hogy a transzferár-kiigazítással foglalkozó fejezetnek „Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása” a címe, aki megértette, hogy egy társaság és telephelye kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, annak számára egyértelmű, hogy ez a fejezet a telephelyre is vonatkozik. A jogalkotó azonban biztosra akart menni és harmadszor is belecsempészte a törvénybe, hogy a transzferárral kapcsolatos előírásokat (ideértve a dokumentációs kötelezettségeket is) bizony a telephelyekre is alkalmazni kell. Az említett fejezeten belül ugyanis egy külön bekezdés hívja fel a figyelmet arra, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a magyar adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.

A társasági adótörvény tehát háromszor is egyértelműsíti: a telephely adózásilag külön entitás, ha a társaság, amelyhez tartozik más államban található!

 

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • laptop_cégvezető

    Az általános forgalmi adó EU-ban harmonizált rendszerének és Magyarország több mint 70 országgal fennálló kettős adóztatást kizáró egyezményeinek köszönhetően a határon átnyúló szolgáltatások akadály nélkül áramolhatnak és a tevékenységek egy jelentős része mindennemű letelepedés nélkül, csupán egy adószám birtokában is végezhetőek Magyarországon. Így szép számban találhatóak olyan külföldi vállalkozások Magyarországon, melyek magyar adószámmal, de cégjogi letelepedés nélkül végeznek (gazdasági) tevékenységet. Egy közel 30 éves magyar jogszabály miatt azonban a mai napig nem tisztázott teljes mértékben, hogy mely tevékenységeket lehet letelepedés nélkül, pusztán egy adószám birtokában végezni „itthon”. Jelen cikkünkkel igyekszünk felhívni a figyelmet a jogszabályi ellentmondásokra, melyek ezt a témát övezik.

  • Forrás: shutterstock

    Lassan évtizedes vita végére kerülhet pont, ha végre lehetőség lesz az ügyleteket az üzleti cél szerint minősíteni áfa tekintetében a beruházások nyomán kiépített közművek ingyenes és kötelező átadásakor. A Nemzeti Adókonzultáción erre halvány ígéret fogalmazódott meg.

  • minimálbér, euró

    Vannak munkát terhelő elvonások, amelyekben Magyarország élen jár, vannak, amelyek kifejezetten alacsonyak, és olyat is találunk, amely átlagosnak mondható – derül ki az Accace regionális összevetéséből. A minimálbérek ás az átlagos bérszínvonalak közötti különbségek, valamint a többsávos szja tovább árnyalja a képet és nehezíti az összevetést. A járulékcsökkentés gazdaságfehértítő hatása pedig kétséges.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Orbán

    Külföldi tőke nélkül már nem működhet egyetlen modern ország sem, de alapvető érdek, hogy minél nagyobb számban létezzenek Magyarországon magyar tulajdonban levő nagyvállalatok - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a magyar tulajdonú Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki gyára kapacitásbővítő beruházásának avatásán.

  • laptop

    A kiskereskedelemben jól látható módon egyre inkább az automatizált, digitális folyamatok veszik át az élőmunka szerepét. A vállalatok közötti kereskedés azonban eddig úgy tűnhetett, kevésbé érintett ezen a téren. A New York-i TXF konferencián Christophe Spoerry, az Euler Hermes Digitális Ügynökségének társalapítója a nagykereskedelmi területek automatizálásáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról beszélt, melynek vége akár a lényegében „önvezető” vállalatok kialakulása is lehet - olvasható a cég közleményében.

  • élelmiszeripar

    Az adóterhek egyszerűsítését és a támogatáspolitika újragondolását ígéri az elkészült élelmiszeripari stratégia - írja a Magyar Idők.

  • Adó kódex

    Jogászok, könyvelők és adótanácsadók számára teszi kölcsönösen átláthatóvá a szerződések adójogi minősítését az Adó kódex legfrissebb száma, amely adótippeket is tartalmaz. A Szerződések adójogi minősítése című lapszám itt rendelhető meg.

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.